Új kibercsalásra figyelmeztet az MNB: adófizetést kérnek az ellopott pénz „visszautalásához”

(Budaörs, 2026. május 4. – Budaörsi Infó) Újabb, különösen alattomos kibercsalási módszerre figyelmeztet a Magyar Nemzeti Bank. A csalók korábbi hamis befektetések károsultjait keresik meg telefonon, és azt állítják, hogy vissza tudják szerezni az ellopott pénzt, ehhez azonban előzetes „adó” befizetését kérik.

Korábbi áldozatokat próbálnak újra megkárosítani

Az MNB telefonos ügyfélszolgálatára érkezett bejelentések alapján a kibercsalók kifejezetten olyan embereket hívnak fel, akik korábban hamis befektetési lehetőségek miatt már pénzt veszítettek. A jegybank szerint valószínű, hogy a csalók sok esetben saját korábbi áldozataikat próbálják ismét kifosztani.

A telefonálók a Magyar Nemzeti Bankon belül működő Pénzügyi Békéltető Testület, vagy valamelyik európai uniós pénzügyi felügyeleti hatóság nevében jelentkeznek. Azt állítják, hogy a korábban megszerzett pénzek visszatérítése folyamatban van, sőt a „szabályozói és adóhatósági vizsgálat” már zajlik.

Ezután következik a csalás lényege: az áldozatokkal azt közlik, hogy a visszautalandó összeg adóköteles, ezért előbb nekik kell egy bizonyos összeget befizetniük. A pénz átutalása után a csalók ismét eltűnnek.

Hivatalosnak tűnő hívásokkal próbálnak bizalmat kelteni

Az MNB közlése szerint több ügyfél szerencsére nem dőlt be a hamis telefonos megkereséseknek, de volt olyan fogyasztó is, aki jelentős összeget utalt át.

A csalók módszere azért veszélyes, mert igyekeznek hivatalos látszatot kelteni. A telefonbeszélgetés közben például irodai háttérzaj hallatszódhat, több telefonszámról és több kapcsolattartóval is jelentkezhetnek, így próbálva elhitetni, hogy valódi hatósági vagy pénzügyi eljárásról van szó.

Hatóság nem kér előre pénzt ilyen „visszautaláshoz”

A Magyar Nemzeti Bank hangsúlyozza: az európai pénzügyi felügyeleti hatóságoknak, az MNB-nek és az adóhatóságnak sincs olyan jogköre, hogy kibercsalások áldozatai számára a bűncselekményeket felderítse, és az elvett pénzt visszaszerezze.

Ezért minden olyan megkeresés gyanús, amelyben valaki hatóságra hivatkozva pénzvisszaszerzést ígér, de előzetes díjat, adót, kezelési költséget vagy bármilyen más befizetést kér.

Az MNB azt javasolja, hogy az érintettek az ilyen telefonhívásokat utasítsák el, ne utaljanak pénzt, ne adjanak meg személyes vagy banki adatokat, és haladéktalanul tegyenek feljelentést a lakóhelyük szerinti rendőrkapitányságon.

Mit tegyünk, ha ilyen hívást kapunk?

A legfontosabb, hogy ne hozzunk gyors döntést telefonon. Ne utaljunk pénzt ismeretlen személynek vagy szervezetnek, akkor sem, ha a hívó hatóságra, bankra, nemzetközi szervezetre vagy pénzügyi felügyeletre hivatkozik.

Érdemes megszakítani a hívást, majd a hivatalos elérhetőségeken keresztül ellenőrizni, valóban kereste-e az érintettet bármilyen hatóság vagy pénzügyi intézmény. Ha valaki már utalt pénzt, minél előbb értesítse a bankját és tegyen rendőrségi feljelentést.

Az MNB minden olyan esetben feljelentést tesz, amikor a nevével visszaélve károsítanak meg fogyasztókat, és a rendelkezésére álló információkkal segíti a nyomozó hatóságok munkáját.

Hol lehet tájékozódni?

A kibercsalások típusairól, az új csalási mintázatokról és a védekezési lehetőségekről a Magyar Nemzeti Bank ügyfélszolgálata, valamint a KiberPajzs tájékoztató oldala ad részletes információt.

A mostani eset ismét arra figyelmeztet: aki egyszer már kibercsalás áldozata lett, azt a bűnözők később újra célba vehetik. Éppen ezért minden pénzvisszaszerzést ígérő telefonhívást, e-mailt vagy üzenetet különös óvatossággal kell kezelni.

(Budaörsi Infó / Forrás: Magyar Nemzeti Bank)

facebook:

0 Komment