Budaörs megvizsgálta a hivatalon belüli bérkülönbségeket – Itt vannak az eredmények

(Budaörs, 2026. május 3. – Budaörsi Infó) Budaörs Város Önkormányzata közzétette a Polgármesteri Hivatalon belüli nemek közötti bérkülönbségekre vonatkozó vizsgálatának eredményét. A város az Amnesty International Magyarország „Ami a nőket illeti” kampányához kapcsolódva vállalta az adatok áttekintését, és ezzel az átláthatóság fontosságára, valamint a bérszakadék társadalmi jelentőségére szeretné felhívni a figyelmet.

Miért fontos ez a téma?

A nők és férfiak közötti bérkülönbség nem csupán munkahelyi vagy statisztikai kérdés. Hatással van a családok anyagi biztonságára, a közös háztartások bevételeire, a nők hosszú távú egzisztenciális helyzetére, későbbi nyugdíjára, valamint arra is, hogy egy munkahely mennyire működik méltányosan és átláthatóan.

Az önkormányzat a város honlapján megjelent tájékoztatásban arra hívta fel a figyelmet, hogy az Amnesty International Magyarország beszámolója szerint a hazai bérszakadék 18 százalék, ami éves szinten mintegy 1,5 millió forint kiesést jelenthet a nők számára. A szervezet ezt gyakorlati példával is érzékelteti: ez olyan, mintha a nők öt munkanapból egyet még mindig ingyen dolgoznának.

Mit vizsgált Budaörs?

A Budaörsi Polgármesteri Hivatal a kampány keretében saját béradatait vizsgálta meg, és az eredményeket nyilvánosan elérhetővé tette. A közzétett dokumentum szerint a hivatalban a nemek közötti bérkülönbség mértéke 13,42 százalék, a medián bérkülönbség pedig 7,74 százalék. A díjazás kiegészítő vagy változó összetevői esetében a nemek közötti bérkülönbség 16,36 százalék, míg ugyanezen kiegészítő vagy változó elemek medián bérkülönbsége 1,54 százalék.

A dokumentum azt is rögzíti, hogy a kiegészítő vagy változó díjazási összetevőket kapó női és férfi munkavállalók aránya 50–50 százalék, vagyis ezekhez a juttatásokhoz a két nem azonos arányban jut hozzá.

A fő ok: a vezetői pozíciók megoszlása

A közzétett elemzés szerint a bérkülönbség elsődlegesen nem abból fakad, hogy azonos munkáért eltérő bért kapnának a nők és a férfiak, hanem abból, hogy a vezetői pozíciók nemek szerinti eloszlása eltérő. A dokumentum ezt vertikális szegregációnak nevezi.

A hivatal adatai alapján a férfiak körében a vezetők aránya 33 százalék, míg a nőknél 15 százalék. Ez azt jelenti, hogy a férfi munkavállalók között arányaiban több a magasabb bérezésű vezetői pozícióban dolgozó, ami az átlagos férfi illetményt felfelé húzza.

A jelentés megfogalmazása szerint a magasabb vezetői bérek dominánsan a férfiak statisztikáiban jelennek meg, ezért az átlagértékekben is láthatóvá válik a különbség. Vagyis a bérszakadék fő oka a pozíciók eloszlásában keresendő.

Kategóriánként eltérő képet mutatnak az adatok

A hivatal külön bontásban is megvizsgálta a bérkülönbségeket. A vezetői körben az alapfizetések esetében 2 százalékos bérkülönbség látható, az osztályvezetőknél 8,46 százalékos, míg az ügyintézőknél mínusz 5,01 százalékos érték szerepel. A dokumentum magyarázata szerint a pozitív szám a nők bérhátrányát, a negatív érték pedig a nők bérelőnyét mutatja.

A kiegészítő vagy változó összetevőknél a vezetők esetében 0,42 százalékos, az osztályvezetőknél 4,42 százalékos eltérés szerepel, míg az ügyintézőknél mínusz 11,46 százalékos adat látható.

Ez azt mutatja, hogy a teljes szervezeti átlag önmagában nem magyaráz meg mindent: a különbségeket a munkakörök, a besorolások, a vezetői arányok és a közszférára jellemző bérszabályok együttesen alakítják.

A közszférában más logika szerint működik a bérezés

Az önkormányzat külön jelezte, hogy a vizsgálathoz használt módszertan elsősorban a piaci alapon működő cégek struktúráját követi, és az önkormányzati, közszférabeli sajátosságokat egyelőre nem veszi teljes körűen figyelembe.

A közzétett dokumentum is rögzíti, hogy a közigazgatásban a bérek megállapítását alapvetően az iskolai végzettség szerinti besorolás, valamint a szolgálati idő és a fizetési fokozatok rendszere határozza meg. Vagyis az illetményeket jelentős részben jogszabályi és besorolási keretek alakítják, nem pusztán munkáltatói döntések.

Ezért is tartja fontosnak az önkormányzat, hogy a jövőben olyan módszertan készüljön, amely kifejezetten a közszféra sajátosságait is figyelembe veszi.

Átláthatóság és példamutatás

Budaörs az adatok közzétételével azt szeretné ösztönözni, hogy más szervezetek is vállalják a bérek átláthatóbb vizsgálatát. A téma aktualitását erősíti, hogy az Európai Unió bértranszparenciával foglalkozó irányelve 2026 nyarától Magyarország számára is feladatot jelent: a cél a nemek közötti bérszakadék csökkentése az átláthatóbb bérezési gyakorlaton keresztül.

A város szerint az első lépés a tisztánlátás. Ha egy intézmény megvizsgálja saját adatait, könnyebben kiderülhet, hogy hol vannak valódi egyenlőtlenségek, és hol okoznak eltérést strukturális tényezők, például a vezetői pozíciók nemek szerinti aránya.

A budaörsi adatok tanulsága

A Budaörsi Polgármesteri Hivatal vizsgálata alapján a bérkülönbség jelen van, de az adatok értelmezésekor fontos látni, hogy annak fő oka a vezetői pozíciók eltérő aránya a nők és férfiak között. A kiegészítő juttatások medián különbsége ugyanakkor alacsony, 1,54 százalék, ami a dokumentum szerint arra utal, hogy a munkáltatói mérlegelés körébe tartozó kifizetéseknél a nemek közötti esélyegyenlőség szinte teljes mértékben érvényesül.

A vizsgálat legfontosabb üzenete mégis az, hogy a bérszakadékról érdemes nyíltan beszélni. Nemcsak országos, hanem helyi szinten is, mert a méltányosabb, átláthatóbb bérezés végső soron a munkahelyek, a családok és a közösség érdeke is.

(Budaörsi Infó / Forrás: Budaörs Város Önkormányzata, Budaörsi Polgármesteri Hivatal közzétett bértranszparencia-adatai)

facebook:

0 Komment