Mobilfizetési csalások: már nem a technológiát, hanem az embereket támadják

(Budaörs, 2026. április 11. – Budaörsi Infó) A mobilfizetés terjedésével párhuzamosan egyre gyakoribbá válnak azok a csalások, amelyek nem technikai hibákat használnak ki, hanem a felhasználók megtévesztésére építenek – hívják fel a figyelmet az ESET kiberbiztonsági szakértői.

Nem a technológiát, hanem az embert támadják

A szakértők szerint a mobilfizetési csalások döntő többsége pszichológiai manipulációra épül. A támadók célja, hogy rávegyék az embereket érzékeny adatok megadására vagy pénz átutalására, miközben a háttérben gyakran teljesen legálisnak tűnő helyzetet teremtenek.

A jelenség súlyát mutatja, hogy Magyarországon is gyorsan nő a digitális fizetések száma: 2025 harmadik negyedévében közel 480 millió bankkártyás tranzakció történt mintegy 4500 milliárd forint értékben, miközben a mobilos pénztárcákba regisztrált kártyák száma meghaladta a 2,4 milliót.

Egyre több módszerrel próbálkoznak a csalók

A leggyakoribb támadási forma továbbra is az adathalászat: a csalók SMS-ben, e-mailben vagy telefonon keresik meg az áldozatokat, és valamilyen sürgető indokkal – például hibás tranzakcióval vagy visszatérítéssel – veszik rá őket arra, hogy egy hamis oldalon adják meg bankkártyaadataikat vagy belépési információikat.

Gyakori az is, hogy megszerzik az egyszer használatos megerősítő kódokat, így az áldozat bankkártyáját saját digitális pénztárcájukhoz tudják hozzáadni. Emellett terjednek az úgynevezett túlfizetéses és „kéretlen fizetéses” csalások is, amikor a csaló először pénzt utal, majd visszakéri azt – végül azonban az eredeti tranzakciót visszavonják, így az áldozat veszít.

A nyilvános Wi-Fi hálózatok is kockázatot jelenthetnek: a támadók hamis, úgynevezett „evil twin” hálózatokat hoznak létre, és ezen keresztül próbálják megszerezni a felhasználók adatait.

Árulkodó jelek, amiket érdemes komolyan venni

A szakértők szerint több figyelmeztető jel is utalhat csalásra. Ilyen a sürgető hangvétel, a gyors döntésre kényszerítés, az egyszer használatos kódok bekérése, vagy az a kérés, hogy az áldozat utaljon vissza frissen kapott pénzt. Szintén gyanús lehet, ha valaki banki alkalmazottnak adja ki magát, vagy azt kéri, hogy a terméket még a fizetés jóváírása előtt küldjék el.

Mit tehetünk a védekezés érdekében?

A szakemberek azt javasolják, hogy a felhasználók minden esetben kapcsolják be a biztonsági funkciókat, például az eszközvédelmet és a fizetési értesítéseket. Online vásárlásnál érdemes olyan bankkártyát használni, amely támogatja a visszaterhelést, nyilvános Wi-Fi használatakor pedig célszerű VPN-t alkalmazni.

Ha valaki gyanús tranzakciót észlel, azonnal értesítse bankját, mert egyes esetekben még visszafordítható a fizetés. Amennyiben adatokat adott meg, haladéktalanul jelszót kell változtatni, és szükség esetén letiltatni a bankkártyát. A csalások bejelentése nemcsak az egyéni károk csökkentését segíti, hanem mások védelmét is.

(Budaörsi Infó)

facebook:

0 Komment