A MÖSZ a veszélyhelyzeti rendelet visszavonását követeli – Wittinghoff Tamás szerint ez már a jogállam felszámolása

(Budaörs, 2026. február 7. – Budaörsi Infó) A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) nyílt levélben követeli a szolidaritási hozzájárulásra hivatkozva megalkotott veszélyhelyzeti kormányrendelet azonnali visszavonását. A szervezet álláspontja szerint a február 3-án megjelent rendelet nemcsak az önkormányzatok pénzügyi mozgásterét szűkíti tovább, hanem súlyosan sérti a jogállamiság alapelveit, veszélybe sodorja a jogbiztonságot, és példátlan módon avatkozik be a bíróságok működésébe.

A MÖSZ közleményét dr. Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a szövetség elnöke küldte meg Orbán Viktor miniszterelnöknek. A dokumentum szerint elfogadhatatlan, hogy a kormány a szolidaritási hozzájárulás „technikai lebonyolítására” hivatkozva olyan rendeletet alkosson, amely kimondja: a hozzájárulás megállapításával, mértékével és jogalkalmazási gyakorlatával szemben sem közigazgatási pernek, sem azonnali jogvédelemnek nincs helye.

A rendelet különösen súlyos eleme, hogy visszamenőleges hatállyal, 2023-ig visszanyúlva rendelkezik a folyamatban lévő ügyekről. A jogszabály szerint a 2023–2025 közötti időszakra vonatkozó szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos, már bíróság előtt lévő pereket a bíróságoknak meg kell szüntetniük. A MÖSZ ezt az Európai Unióban is példátlan gyakorlatnak nevezi, amely rendeleti úton utasítja a bíróságokat egyedi ügyekben, lényegében bevezetve a „rendeleti ítéletalkotást”.

A szövetség szerint a rendelet sérti az európai és egyetemes jogelveket, a magyar Alaptörvényt, durván beavatkozik a független igazságszolgáltatás működésébe, és megrendíti a jogbiztonság maradékát is. A közlemény hangsúlyozza: mindez nemcsak az önkormányzatokat érinti, hanem súlyos következményekkel járhat a vállalkozói és befektetői bizalomra, végső soron pedig a településeken élő lakosság mindennapjaira is.

A kormányrendeletre reagálva Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere február 5-én közzétett bejegyzésében még ennél is élesebb hangot ütött meg. Mint írta: „Nincs tovább, itt a vége!” Véleménye szerint a rendelet már messze túlmutat az önkormányzatok pénzügyi ellehetetlenítésén, és nyíltan a jogállamiság felszámolását jelenti.

Wittinghoff Tamás szerint önmagában is jogállamiság-ellenes, hogy a kormány kizárja a jogorvoslat lehetőségét a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos ügyekben, ráadásul mindezt visszamenőlegesen kívánja alkalmazni olyan időszakra, amikor ezekben az ügyekben már közigazgatási perek vannak folyamatban. Ennél is súlyosabbnak nevezte azt a rendelkezést, amely kimondja: a folyamatban lévő pereket a bíróságoknak meg kell szüntetniük.

A polgármester hangsúlyozta: ezzel az állam rendeleti úton szünteti meg az ugyanazon állam ellen indított pereket, amelyekben az önkormányzat a felperes, az állam pedig az alperes. Véleménye szerint ez az igazságszolgáltatás függetlenségét alapjaiban sérti, és az ötvenes éveket idéző jogalkotási gyakorlatot valósít meg. „Ez már nem egy hibrid rendszer jogállamiságot sértő működése, hanem a nyílt diktatúra normarendszere” – fogalmazott.

A polgármester bejegyzésében kiemelte: a rendelet egyaránt ütközik az európai és egyetemes jogi alapelvekbe, valamint a magyar Alaptörvénybe, felszámolja az önkormányzatok jogorvoslathoz való jogát, és sárba tiporja a bíróságok függetlenségét. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Fővárosi Törvényszék álláspontja szerint a rendelet sérti a jogbiztonság, a jogállamiság, a jogorvoslathoz való jog és a bírói függetlenség elvét, valamint a visszaható hatály tilalmát, ezért egyedi normakontroll eljárást kezdeményez.

A Kúria 2026. február 5-ei közleményében egy sajtócikkre reagálva azt írja, hogy nem foglal állást az ügyben. A Kúria akkor dönt, ha elé kerül az ügy, folyamatban lévő ügyben nem utasíthatja a bíróságokat – emelték ki.

A közleményben a Kúria megismétli a sajtónak adott korábbi válaszát: „A kérdésben érintett szolidaritási hozzájárulás ügyében indult perek alsóbb fokú bíróságok előtt jelenleg is folyamatban vannak. E folyamatban lévő perekben az elbírálásukra kijelölt bíráknak kell döntést hozniuk. Az Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdése szerint Magyarországon a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak. A Kúriának sajtóérdeklődés alapján nem, kizárólag az elé kerülő konkrét jogorvoslati ügyekben van hatásköre eljárni és jogi álláspontot kialakítani.”

Budaörs számára a kérdés különösen érzékeny, hiszen a város az egyik legnagyobb szolidaritási hozzájárulást fizető önkormányzat, és maga is jogi úton támadta meg a hozzájárulás mértékét és jogszerűségét. A mostani rendelet azonban éppen ezeket a jogvitákat igyekszik egy tollvonással lezárni.

A kép archív, a két polgármestert ábrázolja 2016 februárjában.

A MÖSZ és több érintett önkormányzat szerint a tét már nem pusztán pénzügyi kérdés, hanem az, hogy Magyarországon marad-e valódi jogorvoslat a központi hatalom döntéseivel szemben, és fennmarad-e a bíróságok függetlensége. A vita így egyre inkább túlmutat az önkormányzatok és a kormány közötti konfliktuson, és az egész ország jogállami működését érinti.

(Budaörsi Infó)

facebook:

0 Komment