„Gyüttment-törvény” – Budaörs eldöntheti kik költözhetnek be a városba
- Budaörsi Infó
- 2025 április 23.
(Budaörsi Infó, 2025. április 23. – Budaörsi Infó) A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium 2025. április 16-án közzétette a helyi önazonosság védelméről szóló törvény tervezetét. A betelepülőkre használt kifejezés alapján akár majd „Gyüttment-törvény”-nek is hívhatjuk az új jogszabályt, hiszen a törvény egyik célja az adott település által kívánatosnak tartott lakosságszám megőrzése – írt az epitesjog.hu. Budaörsön Wittinghoff Tamás polgármester totális agyrémnek nevezte a törvényt és a majdani részletek ismeretében alapos tájékoztatást után helyi népszavazást tervez.
Megjelent a kormány honlapján a Helyi önazonosság védelméről szóló törvény tervezete. Miután a kormánypártok és a Mi Hazánk az Alaptörvény tizenötödik módosításával alapjogi szintre emelte a helyi közösségek jogát önazonosságukhoz, ami felülírja a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogot.
Egy hetet adtak a társadalmi vitára. A település döntheti el, kik költözhetnek be.
A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium kidolgozta a részletszabályokat. A jövőben a közösség (önkormányzat) határozhatja meg, hogy egy településre kik költözhetnek be, kik vehetnek ingatlant, milyen feltételekkel. A tervezet szerint gyakorlatilag mindenki „betelepülő”, aki más településre akar költözni, ingatlant szerezne vagy lakcímet létesítene – ismertette a 24.hu.
Az Alaptörvény 15. módosítása rögzíti a helyi közösségek önazonossághoz való jogát
A bevezetőben említett epitesjog.hu portálon megjelent Dr. Jámbor Attila által jegyzett cikkben az előzményekről írnak:
Az index.hu oldalon megjelent cikk szerint Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter a Pest vármegyei települések 2025 februári konzultációján bemutatta a hazai népességmozgás adatait, amelyek szerint Budapest 1990 óta 330 ezer lakost veszített, főként az agglomerációba költözés miatt. A lakosok elsősorban Pest vármegyébe, azon belül is a Budakeszi, Érdi és Gödöllői járásba költöztek, ami jelentős ellátási és közszolgáltatási problémákat okoz. A közigazgatási és területfejlesztési miniszter – a hirado.hu oldalon megjelent tájékoztató szerint – egy másik rendezvényen elmondta, hogy „Magyarországon mintegy 3100 önkormányzat van, ebből demográfiai és belső vándorlási okokból is mintegy 2 ezer önkormányzatnak fogy a népessége, 1100-nak nő, utóbbiakon belül alkotnak kisebbséget azok a helyhatóságok, amelyek számára a növekedés fenyegetést jelent”.
Az Alaptörvény 2025 tavaszi módosítása során több, kiemelten fontos témában döntött az Országgyűlés. A 2025 márciusában benyújtott eredeti T/11152 számú szövegbe viszont csak 2025. április 3-án került bele az a cikk, amely a települések számára kíván egy új lehetőséget adni: bevezeti a helyi önazonossághoz való jogot.
Az Alaptörvény XXVII. cikk (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lépett (az aláhúzott mondat az új rendelkezés):
| Mindenkinek, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén, joga van a szabad mozgáshoz és tartózkodási helye szabad megválasztásához. A tartózkodási hely szabad megválasztásához való jog gyakorlása nem járhat Magyarország helyi közösségei önazonossághoz való alapvető jogának sérelmével. |
Mikor élhetnek a települések a helyi önazonossághoz való jogukkal?
Az Országgyűlés 2025. április 14-én fogadta el az Alaptörvény 15. módosítását, és a köztársasági elnök még aznap alá is írta. Ugyan április 14-én a Magyar Közlöny 41. számában már meg is megjelent az Alaptörvény 15. módosítása, és másnap már hatályba is lépett, de ebből a települések még nem tudhatják meg, hogy milyen jogi kereteket fognak kapni.
A helyi rendeletek megalkotásának részletes feltételeit egy törvény fogja meghatározni, amelynek tervezetét 2025. április 16-a óta ismerhetjük (a kormany.hu oldalon IDE kattintva olvasható a normaszöveg tervezete és az indoklás is). A törvényi szabályozás olyan eszközöket biztosít a településeknek, amelyekkel – a jogalkotói szándék szerint – a település védelemben részesítheti hagyományos társadalmi rendjét és befolyásolhatja annak fejlődési irányát.
A jelenlegi tervezet szerint a törvény 2025. július 1-jén lép hatályba, vagyis a települések ezt követően tudják majd megalkotni a saját rendeleteiket (26. §).
A települési önkormányzat képviselő-testülete az alábbi témákban alkothat helyi rendeletet:
a) jogvédelmi eszköz alkalmazását vezetheti be,
b) meghatározza a jogvédelmi eszközök alkalmazása alóli mentesség eseteit,
c) meghatározza a betelepülés feltételeit, valamint a jogvédelmi eszköz alkalmazására vonatkozó további anyagi jogi szabályokat,
d) megállapítja a jogvédelmi eljárás e törvényben nem szabályozott eljárási szabályait (27. § (2) bek.).
A törvény mellett még kormányrendeleteknek is meg kell jelenniük 2025. július 1-jéig az alábbi részletes szabályokkal:
a) az elővásárlási jog gyakorlására,
b) a jogvédelmi eljárásnak a lakcímbejelentési eljárással és a lakcímnyilvántartáshoz való hozzáféréssel összefüggő szabályait,
c) a jogvédelmi eszköz mindenki számára történő elérhetővé és megismerhetővé tételére (27. § (1) bek.).
Budaörsön népszavazás lehet
Wittinghoff Tamás polgármester, a Budaörsi Infónak elmondta a „gyüttment-törvénnyel” kapcsolatban, hogy ez az egész totális agyrém.
„Alkotmány és nemzetközi szerződéseket sértő, a szabad mozgást korlátozza. Nem mellesleg, ha bevezetnénk, az ingatlanok értéke a töredékére zuhanna. Ha megjelenik a részleteket is tartalmazó jogszabály, mert egyelőre az x-edik alaptörvény módosítással „csak” megágyaztak ennek, akkor helyi népszavazáson gondolkodunk, részletes és tárgyilagos tájékoztatást követően.
Arra volna eszköz, hogy az Önkormányzatok kezelni tudják ezt a problémát nem jogsértő módon is, ehhez viszont vissza kellene adni valamennyi építéshatósági és építésfelügyeleti jogkört az Önkormányzatoknak.”
Korábbi cikkünk a témával kapcsolatban:
Wittinghoff Tamás szerint a “Gyüttment-tövény” totális agyrém
További részletes magyarázatokat találnak a jogszabályról a cikkben!
A preambulum [1], [7] és [8] pontja fogalmazza meg, hogy a jogalkotó szerint mi az a jog, amire a törvény is vonatkozik:
|
[1] Az Alaptörvény módosításával a helyi közösségek önazonossághoz való joga immár alkotmányos védelem alá került. Ez lehetőséget ad az önkormányzatoknak, hogy – saját döntésük alapján – szabályozzák településük fejlődését, megőrizve hagyományaikat, társadalmi rendjüket és értékeiket. A cél nem az elzárkózás, hanem a szerves fejlődés biztosítása. A túlzott mértékű lakosságbővülés, az ellenőrizetlen ingatlanvásárlások több településen az ingatlanárak növekedését, a fiatalok kiszorulását és a település karakterének sérülését vagy elvesztését eredményezték. Az új jogi eszközökkel a közösségek hatékonyabban védhetik meg életformájukat a kívánatosnál nagyobb mértékű betelepülések és ingatlanvásárlások negatív hatásaival szemben. Mostantól a közösségeknek jogi eszközeik lesznek arra, hogy megvédjék önazonosságukat, és ők dönthessenek arról, hogy milyen irányban fejlődjön településük. Az új szabályozás célja, hogy összhangot teremtsünk az egyéni jogok és a közösségi érdekek között, miközben megőrizzük a magyar falvak, városok és közösségek értékeit a következő generációk számára is. A helyi közösségek jövője a saját kezükbe kerül. |
|
[7] A helyi közösség önazonossághoz való joga fogalmilag egy olyan jog, amely nem az egyént, hanem a közösség egészét illeti meg. Az alapjog érvényesítése ezért elsődlegesen nem alanyi jogok biztosításával történik, hanem akként, hogy mind a jogvédelmi eszköz megválasztása, mind pedig gyakorlati érvényesítése terén a települési önkormányzat rendelkezik fellépési lehetőségekkel. Ez a szabályozás kifejezi demokratikus berendezkedésünk azon jellegzetességét, hogy az állampolgárok a hatalmukat az őket képviselni jogosult szervezeteken keresztül gyakorolják. |
|
[8] Az önazonossághoz való jog az előzőekből következően a települési közösség minden tagját megilleti, érvényre juttatója ugyanakkor a közösséget megtestesítő települési önkormányzat, amelynek objektív intézményvédelmi kötelezettsége túlnyomó és meghatározó
|
A helyi közösségek önazonossághoz való jogáról szóló törvény alapján a települési közösség önvédelmet gyakorolhat, és ez az önvédelem a társadalmi berendezkedésének, életmódjának, hagyományainak és szokásainak, illetve a település karakterének megőrzését és védelmét szolgálja (2. § (1) bek.).
A jövőben így alakul az elővásárlási sorrend:
1. más jogszabály erejénél fogva elővásárlásra jogosult,
2. az önkormányzat,
3. az ingatlannal telekhatáros ingatlan tulajdonosa,
4. az ingatlannal telekhatáros ingatlanon lakóhellyel rendelkező.
A 24.hu cikkében kigyűjtötték az önkormányzat konkrét lehetőségeit:
Az önkormányzat a betelepülő ingatlanszerzését feltételhez, kötelezettség teljesítéséhez kötheti. Előírhatja, hogy a betelepülő a betelepülés feltételeként valamely, a közösség önazonossága, szokásai, hagyományai szempontjából releváns feltételt, a közösség javát szolgáló kötelezettséget teljesítsen.
Az önkormányzat akár a lakóhely, akár a tartózkodási hely esetében is előírhatja, hogy a településen lakcím sem létesíthető, vagy csak valamely feltétellel. Az önkormányzat a jövőben meg is adóztathatja a betelepülőket. (A részletszabályokat a helyi adókról szóló törvényben rögzítik majd.)
(Budaörsi Infó / forrás: epitesjog.hu, 24.hu)
facebook:
0 Komment