Mit ígért Magyar Péter a győzelem utáni első nemzetközi sajtótájékoztatón? – Itt tart az ország a választás másnapján

(Budaörs, 2026. április 13. – Budaörsi Infó) A választás utáni első nemzetközi sajtótájékoztatón Magyar Péter nemcsak a győzelmet értelmezte, hanem lényegében egy átmeneti kormányprogram főbb irányait is felvázolta. A Tisza Párt elnöke arról beszélt, hogy a magyar választók „történelmet írtak”, a párt pedig akkora felhatalmazást kapott, amely szerinte egyszerre jelent politikai mozgásteret és rendkívüli felelősséget. A Tisza 138 mandátummal számol a 199 fős Országgyűlésben, de a még hátralévő szavazatszámlálások után ez akár 141–142-re is nőhet.

Gyors hatalomátadást akar

Magyar Péter egyik első és legfontosabb üzenete az volt, hogy Magyarországnak nincs vesztegetni való ideje. A köztársasági elnöktől azt várja, hogy a lehető leghamarabb hívja össze az új Országgyűlés alakuló ülését, és a legtöbb szavazatot szerző párt listavezetőjeként mielőbb kérje fel őt kormányalakításra. Ezzel világossá tette: rövid, gyors és technikailag is feszes átmenetben gondolkodik. Az NVI hivatalos választási oldala szerint a jogerős eredmény megállapítása után kerülhet sor az új parlament összehívására.

A legelső intézkedések: korrupcióellenes fordulat és intézményi újraépítés

A sajtótájékoztatón részletesen beszélt arról, hogy az új kormány első intézkedései között a korrupcióellenes lépések állnak. Bejelentette, hogy elindítják Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez, létrehozzák a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatalt, és alkotmányos szabállyá tennék, hogy senki ne lehessen nyolc évnél tovább miniszterelnök. Azt mondta, a cél a jogállam, a plurális demokrácia, valamint a fékek és ellensúlyok rendszerének helyreállítása.

Magyar Péter külön hangsúlyozta, hogy a korrupció nem elvont fogalom, hanem olyan pénzveszteség, amely a nyugdíjasoktól, az egészségügytől, az oktatástól és a gyermekvédelemtől hiányzik. Példaként olyan ügyeket említett, mint a jegybanki vagyon, az autópálya-koncessziók, a lélegeztetőgép-beszerzések, a dohány- és hulladékkoncessziók, valamint a nagy értékű közbeszerzések utólagos vizsgálata. A leendő hivatalnak szerinte akár nyomozati jogosítványai is lehetnek, de alapvetően koordináló, feltáró és védelmi szerepet szán neki.

Nem „Orbán Viktor kettőt” ígér

A sajtótájékoztató egyik visszatérő gondolata az volt, hogy nem kívánnak egy új, csak más színű hatalmi rendszert felépíteni. Magyar Péter azt mondta: nem azért vállalta ezt a politikai utat, hogy „Orbán Viktor kettőt” vagy „Fidesz light-ot” hozzanak létre. Hangsúlyozta, hogy jogászként nem akar jogállamellenes eszközökkel jogállamot helyreállítani, ugyanakkor a kétharmados felhatalmazást alkalmasnak tartja az állami rendszer mélyreható átalakítására.

Ide kapcsolódott az is, hogy saját miniszterelnöki jogköreit is korlátozná. Elmondása szerint az irodájában egy „63-as lista” van azokról a határvonalakról, amelyeket nem akar átlépni, és amelyek esetén még saját kollégáit is arra kérné, hogy állítsák meg. Ezzel azt próbálta jelezni: a politikát szolgálatnak, nem öncélú hatalomgyakorlásnak tekinti.

Új kormányzati struktúra jön

Magyar Péter arról is beszélt, hogy a jelenlegi, központosított „csúcsminisztériumok” helyett szakminisztériumokban gondolkodnak. Külön egészségügyi, oktatási, környezetvédelmi és vidékfejlesztési minisztert nevezne ki, lenne önálló miniszterelnökség, és a titkosszolgálati rendszert is átszerveznék. Emellett külön pénzügyminisztérium működne, a gazdasági ügyeket pedig más szerkezetben kezelnék. Azt mondta, a leendő miniszterek szakemberek lesznek, nem „szavazógombok” vagy „bábok”.

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke nemzetközi sajtótájékoztatót tart az országgyűlési választásokat követően a Hungexpo Kongresszusi Központban 2026. április 13-án. MTI/Hegedüs Róbert

Mit mondott a békéről, a háborúról és Ukrajnáról?

A kampány egyik legérzékenyebb témájára is igyekezett megnyugtató, egyértelmű választ adni. Kijelentette: „Magyarországon senki nem akar háborút”, és a Tisza-kormány a béke kormánya lesz. Azt állította, hogy a kampányban terjesztett riogatások – amelyek szerint egy kormányváltás háborús kockázatot jelentene – hazugságok voltak. Ugyanakkor világossá tette azt is, hogy Magyarország az EU és a NATO tagjaként működő, szabad és szuverén európai ország marad.

Ukrajnáról szólva azt mondta, hogy mindenki tudja Magyarországon: ebben a háborúban Ukrajna az áldozat, és joga van szuverenitása, illetve területi integritása megőrzéséhez. Hozzátette, hogy a Tisza-kormány minden szomszédos országgal szövetségesi, lehetőleg baráti viszonyra törekszik, ugyanakkor előfeltételnek tekinti a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak rendezését is. Azt is közölte, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gratulált neki, és biztosan találkozni fognak.

Oroszország: pragmatizmus, de nem behódolás

Az orosz kapcsolatok ügyében Magyar Péter kettős álláspontot vázolt fel. Egyfelől azt mondta, hogy Oroszország biztonsági kockázatot jelent, és Európának erre fel kell készülnie. Másfelől hangsúlyozta: Magyarország energiaellátása jelenleg részben Oroszországhoz kötődik, ezért a földrajzi helyzetet nem lehet figyelmen kívül hagyni. A diverzifikációt célnak nevezte, de világossá tette, hogy ez nem egyenlő az „olcsó orosz olajról” való azonnali leválással. A paksi bővítéssel és más szerződésekkel kapcsolatban azt mondta, minden megállapodást át fognak nézni, és ha szükséges, újratárgyalnak, módosítanak vagy felbontanak.

Arról is beszélt, hogy ha valaha beszélne Vlagyimir Putyinnal, azt mondaná neki: fejezze be az öldöklést és zárja le a háborút. Ez a mondat világosan jelezte, hogy a leendő kormány orosz politikája nem ideológiai azonosulásra, hanem kényszerű realitások melletti magyar érdekérvényesítésre épülne.

Európa, Varsó, Bécs, Brüsszel

Az európai politikáról szólva Magyar Péter egyértelműen kijelentette, hogy a magyar emberek büszkék európai identitásukra, és az Európai Uniót békeprojektnek tekintik. Szerinte Magyarországnak konstruktív, de kemény tárgyalópartnerként kell viselkednie Brüsszelben: lesznek viták, de nem „harcolni” kell odajárni. Azt mondta, mindig a magyar érdeket fogja képviselni Strasbourgban, Brüsszelben, Berlinben, Washingtonban, Moszkvában és Pekingben is.

Közölte, hivatalba lépése után először Varsóba, majd Bécsbe, aztán Brüsszelbe utazik. Lengyelországgal kapcsolatban különösen erős szavakat használt: szerinte Orbán Viktor súlyosan rontotta a magyar–lengyel államközi kapcsolatokat, ezt az új kormány helyre akarja állítani. Ezzel együtt arról is beszélt, hogy Magyarország nem lesz menedékhelye nemzetközileg körözött politikai szereplőknek.

Gazdaság, euró, jegybank

A sajtótájékoztató fontos része volt a gazdasági helyzet bemutatása is. Magyar Péter többször elmondta, hogy az ország „mindenfajta szempontból bajban van”, és az átadás-átvétel egyik legkritikusabb pontja az lesz, hogy a leendő kormány pontos képet kapjon a valós költségvetési és szerződéses állapotról. Külön beszélt titkos kormányhatározatokról, nem ismert nemzetközi kötelezettségvállalásokról és szerinte már zajló iratmegsemmisítésekről is, amelyekről azt mondta: mindent megtesznek, hogy a dokumentumokat megszerezzék, „ami megmaradt a darálás után”.

Az euróövezethez való csatlakozást Magyarország érdekének nevezte. Azt mondta, a kimaradás szerinte hozzájárult a magas inflációhoz és az adósságterhekhez, de a csatlakozási menetrendről csak a valós költségvetési helyzet feltárása és társadalmi-szakmai egyeztetés után döntenének. A Magyar Nemzeti Bankkal kapcsolatban együttműködésre törekszik, feltéve, hogy az MNB a törvényes feladatait látja el és nem akadályozza a kormány munkáját. Varga Mihállyal kapcsolatban azt mondta, úgy látja, a jegybankelnök a törvényben előírt szerepét kívánja betölteni.

Média és propaganda: gyökeres fordulatot ígért

A nemzetközi újságírók egyik legtöbbet érintett témája a sajtószabadság volt. Magyar Péter azt mondta, a Tisza-kormány miniszterei mindig a sajtó rendelkezésére állnak majd, és teljesen más viszonyt képzelnek el a szabad sajtóval, mint az előző kormány. Kijelentette: nem fognak propagandagépezetet építeni, hanem leépítik azt. A sajtótájékoztató élő tudósításaiban is ez volt az egyik legélesebb pont.

Az MTI összefoglalója szerint egyik első intézkedésük az lehet, hogy felfüggesztik a közmédia hírszolgáltatását addig, amíg nem tudják biztosítani az objektív és pártatlan működés feltételeit. Emellett meg akarják szüntetni a propaganda tiltott állami támogatását, külön nevesítve az állami hirdetések aránytalanságát a nagy kereskedelmi csatornák között. Azt mondta: a Tisza-kormány alatt bármely ellenzéki politikus be tud majd menni a közmédiába elmondani a véleményét.

Migráció, határkerítés, illegális bevándorlás

Magyar Péter világossá tette, hogy Magyarország a jövőben is szigorú álláspontot képvisel az illegális bevándorlással szemben. Nem fogadna el olyan uniós megoldást, amely kötelező elosztási mechanizmust jelentene, a déli határkerítést megtartanák, sőt kijavítanák a rajta keletkezett hiányosságokat. Azt mondta, meg fogják találni annak a módját is, hogy az ország ne fizessen tovább napi egymillió eurós uniós büntetést, miközben betartja az uniós szabályokat és megvédi a határait.

Határon túli magyarok, Erdély, Vajdaság

Fontos üzenetet küldött a külhoni magyaroknak is. Azt mondta, megmarad a kettős állampolgárság és a szavazati jog, a határon túli magyar közösségek továbbra is számíthatnak a támogatásokra, csak nem fogják „ellopni” a nekik szánt pénzeket. Erdéllyel kapcsolatban azt mondta, minden olyan szervezettel együttműködik majd, amely magyar embereket képvisel, és Kelemen Hunorral is beszélni fog. Vajdasággal kapcsolatban is jó kapcsolatok fenntartását ígérte, mert a magyar közösségek érdeke ezt kívánja.

Kína, Dél-Korea, keleti nyitás

A kínai és dél-koreai beruházások kapcsán nem radikális lezárást, hanem szabályalapú felülvizsgálatot ígért. Azt mondta, a jogszabályokat – környezetvédelmi, munkavédelmi és egyéb előírásokat – mindenkinek be kell tartania, de nem az a cél, hogy „bedöntsék” ezeket a projekteket. Inkább azt szeretnék, hogy a magyar kis- és középvállalkozások kedvezőbb helyzetbe kerüljenek a nagy befektetők mellett, és legyen önálló környezetvédelmi tárca is, amely ezeket az ügyeket hitelesen kezeli. A keleti nyitás politikájáról azt mondta: ami jó és működik, azt megtartják, amit javítani kell, azt kijavítják.

Mit lehet ebből számon kérni?

A háromórás sajtótájékoztató legfontosabb tanulsága talán az, hogy Magyar Péter sok korábbi kampánymondatot most már konkrét vállalásokká formált. Ebből az következik, hogy a következő hónapokban számon kérhető lesz rajta a gyors hatalomátadás követelése, az Európai Ügyészséghez való csatlakozás elindítása, a miniszterelnöki cikluskorlát, a korrupcióellenes hivatal felállítása, a szakminisztériumok létrehozása, a propaganda leépítése, az uniós kapcsolatok rendezése, a lengyel viszony helyreállítása, az euró bevezetésének előkészítése, valamint az, hogy a határon túli magyarok támogatási rendszere változatlanul megmaradjon. Mindezek a sajtótájékoztató alapján nem általános politikai ígéretek, hanem már most hivatkozható, részletezett állítások.

A választás utáni első teljes munkanapon tehát nemcsak egy győzelmi nyilatkozat hangzott el, hanem egy olyan, témáról témára haladó politikai állásfoglalás, amelyből már kirajzolódik, mire számíthat az ország a következő időszakban. Hogy ebből mennyi valósul meg, az már nem kampánykérdés, hanem kormányzati teljesítmény lesz.

(Budaörsi Infó / Forrás: MTI, NVI, 24.hu / Kép: Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke nemzetközi sajtótájékoztatót tart az országgyűlési választásokat követően a Hungexpo Kongresszusi Központban 2026. április 13-án. MTI/Hegedüs Róbert)

facebook:

0 Komment