Egyre több műanyag halmozódik fel bennünk

A leggyakrabban kimutatott műanyag a polietilén volt, amelyet műanyag zacskókhoz, élelmiszer- és italcsomagolásokhoz használnak. Ez az összes műanyag-részecske 75 százalékát tette ki.

A tudósok egyre nagyobb mennyiségű mikroplasztikot találnak az emberi testben, derült ki a Nature Medicine folyóiratban megjelent friss kutatásból. Eszerint az agyszövetekben is megjelentek ezek az apró részecskék, ráadásul a demenciában szenvedőknél hatszor nagyobb mennyiséget mutattak ki – írja a The Guardian.

A kutatásban 1997 és 2024 között elhunyt emberek agy-, máj- és veseszövetmintáit vizsgálták. Az eredmények szerint az agyszövetekben sokkal több mikroplasztik halmozódott fel, mint a más szervekben. A 2024-es mintákban magasabb volt a koncentráció, mint a 2016-os mintákban.

A kutatók korábbi adatokat is elemeztek, és kimutatták, hogy 1997 és 2024 között folyamatosan nőtt az agyszövetek mikroplasztik-szennyezettsége.
A leggyakrabban kimutatott műanyag a polietilén volt, amelyet műanyag zacskókhoz, élelmiszer- és italcsomagolásokhoz használnak. Ez az összes műanyag-részecske 75 százalékát tette ki.

Az agyszövetekben főként nanoszkopikus műanyag szilánkok és pelyhek voltak. A kutatás szerint a műanyag mennyisége nem függött az elhunytak életkorától, nemétől, halálokától vagy etnikai hovatartozásától.
A kutatók szerint a mikroplasztikok az ételből, az ivóvízből és a levegőből kerülnek be az emberi testbe. Egy másik tanulmány kimutatta, hogy

a koraszüléssel világra jött babák méhlepényében is nagyobb mennyiségű mikroplasztikot találtak.

Egy friss elemzés szerint ezek a részecskék elzárhatják az egerek agyi vérereit, ami idegrendszeri károsodáshoz vezethet, de az emberi hajszálerek nagyobbak, így még nem ismert, hogy hasonló hatást válthatnak-e ki.

Matthew Campen professzor, az új-mexikói Egyetem kutatója szerint: “Tekintve, hogy a mikro- és nanoműanyagok környezeti jelenléte exponenciálisan nő, ezek az adatok arra késztetnek, hogy sokkal nagyobb erőfeszítéseket tegyünk annak megértésére, vajon szerepet játszanak-e neurológiai betegségek vagy egyéb emberi egészségügyi hatások kialakulásában.”

A tudósok hangsúlyozták, hogy csak egyetlen mintát vizsgáltak minden egyes szervből, így az egyes szerveken belüli eloszlás nem ismert. Az eredmények közti eltérések egy része földrajzi különbségekből is adódhat.

Tamara Galloway professzor, az Exeteri Egyetem kutatója szerint a mikroplasztikok mennyisége az agyszövetekben 50%-kal nőtt az elmúlt nyolc évben. “Ez azt sugallja, hogy ha csökkentenénk a környezeti mikroplasztik-szennyezést, akkor az emberi szervezetben lévő műanyagok mennyisége is csökkenne, ami erős motivációt adhat az ilyen innovációkra” – mondta.

Oliver Jones, az RMIT Egyetem professzora szerint az eredmények érdekesek, de a minta kis száma és a mikroplasztikok szennyeződés nélküli vizsgálatának nehézsége miatt óvatosan kell értelmezni a kutatást.

facebook:

0 Komment