Rendszerváltásszerű átalakításokat ígér a kormány: kegyelmi iratok, Paks II., EU-pénzek, TEK-reform és állami átvilágítások is napirenden

(Budaörs, 2026. május 18. – Budaörsi Infó) Rendkívül sok ügyben jelentett be vizsgálatot, intézkedést vagy előkészítés alatt álló törvényjavaslatot Magyar Péter miniszterelnök a kormány második kabinetülése után tartott sajtótájékoztatón május 18-án. A bejelentések alapján az új kormány egyszerre több nagy állami rendszer, korábbi politikai döntés, szerződés és intézmény működését vizsgálná felül.

Nyilvánosságra hoznák a kegyelmi ügy iratainak egy részét

A kormány egyik első kiemelt ügye a kegyelmi botrány dokumentumainak feltárása. Magyar Péter korábban is jelezte, hogy a Tisza-kormány nyilvánosságra hozná a bicskei kegyelmi ügy aktáit, a mostani tájékoztatás szerint pedig kedden a dokumentumok egy részét közzé is teszik.

A kormány parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi. A tervek szerint a megjelenés kötelező lenne, mulasztás esetén bírság, végső esetben akár rendőrségi elővezetés is jöhetne. Felmerült az is, hogy a jövőben a kegyelmi döntések indoklását kötelezően nyilvánossá kelljen tenni.

A miniszterelnök szerint a Sándor-palotának is nyilvánosságra kellene hoznia a teljes dokumentumcsomagot. A kormány álláspontja szerint a kegyelmi ügy nemcsak politikai, hanem állami felelősségi kérdés is.

Ledarált iratok miatt feljelentés jöhet

A tájékoztatón szóba került az Építési és Közlekedési Minisztériumban talált ledarált dokumentumok ügye is. Magyar Péter megerősítette: feljelentést kezdeményeznek, mert a kormány szerint szervezett bűncselekmény gyanúja is felmerülhet.

Az ügyben azt vizsgálnák, történt-e bizonyítékok eltüntetésére irányuló cselekmény, illetve felmerülhet-e a közpénz és a pártfinanszírozás összemosása.

Állami ingatlanok és NER-kapcsolatok átvilágítása

Teljes körű átvilágítás indulhat az állami irodarendszerben, a minisztériumi elhelyezésekben, az állami cégek ingatlanbérleteiben és az oligarchákhoz köthető fejlesztések ügyében.

A kormány célként a „NER-mentes állami működést” jelölte meg. A bejelentés szerint egyes minisztériumok nem költöznek olyan épületekbe, amelyek korrupciógyanús ügyekhez vagy politikailag érzékeny üzleti körökhöz köthetők.

Költségvetési vizsgálat és túlárazott beruházások felülvizsgálata

A kormány szerint 286 milliárd forintnyi tétel hiányozhatott a költségvetésből. Magyar Péter arról is beszélt, hogy az államadósság a Covid óta nem látott szintre, 77,9 százalékra nőtt, a hiány pedig az éves terv 83 százalékánál jár.

A miniszterelnök ugyanakkor azt mondta: megszorítás nem lesz. A mozgásteret a túlárazott beruházások, gyanús szerződések és állami kiadások felülvizsgálatával teremtenék meg. Középtávú célként az euró bevezetését is említette.

EU-pénzek: tárgyalások és vitás feltételek

A kormány tárgyalásokat folytat az uniós forrásokról. A tájékoztatás szerint 27 úgynevezett szupermérföldkő és több száz reformfeltétel kapcsolódik a pénzek felszabadításához.

A kormány vizsgálja a közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis a KEKVA-rendszer átalakítását vagy megszüntetését. Magyar Péter szerint ugyanakkor nem minden brüsszeli elvárást fogadnak el, példaként adóemeléseket említett.

Paks II. és nagy energiaügyek vizsgálata

A kormány vizsgálatot indít Paks II., Paks I. felújítása, az orosz gázszerződések és egy 4iG-hez köthető, 1300 milliárd forintos megállapodás ügyében is. Magyar Péter már korábban is arról beszélt, hogy a paksi bővítés szerződéseit át fogják nézni, szükség esetén újratárgyalják vagy módosítják.

A miniszterelnök most úgy fogalmazott: Paks II. esetében jelenleg „egy gödör van ott”, miközben rengeteg pénz áramlott ki a rendszerből. A vizsgálatok célja annak feltárása, hogy a beruházások és szerződések megfeleltek-e a magyar állam és az adófizetők érdekeinek.

TEK, rendészet, honvédség

A kormány a Terrorelhárítási Központ és a rendészeti rendszer átalakítását is előkészíti. A cél az egységesebb rendőri irányítás és az átláthatóbb állami erőszak-monopólium.

A honvédségi repülőgépek használatát, valamint az uniós védelmi hitelkeret felhasználását is felülvizsgálják.

Állami cégek és politikai kinevezések

Átvilágítják az állami cégek igazgatóságait és felügyelőbizottságait is. A kormány csökkentené a vezetői pozíciók számát, a politikai kinevezettek lecserélése várható, ugyanakkor a szakmai vezetők maradhatnak, ha teljesítményük ezt indokolja.

A távozó felügyelőbizottsági tagoknál a bejelentés szerint nem számolnak végkielégítésekkel.

Megfigyelési ügyek, Pegasus, közmédia

A Pegasus-ügy és az újságírók megfigyelése is napirendre kerül. A kormány minden politikai célú vagy jogsértő megfigyelési ügyet fel akar tárni, bár konkrét határidő egyelőre nem hangzott el.

A közmédia teljes átvilágítása is várható. A kormányzati közösségi oldalakról korábban kitiltott felhasználók ügyében a tiltások feloldását tervezik, ami több százezer embert is érinthet.

Kisebbségi jogok, Ukrajna, azbesztszennyezés

Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban Magyar Péter azt mondta: a magyar kisebbség jogainak rendezése alapfeltétel. Technikai tárgyalások már zajlanak, később akár Zelenszkij–Magyar találkozó is lehet.

Az azbesztszennyezés ügyében munkacsoport alakul, egészségügyi szűrések indulnak, és egyeztetnek az osztrák féllel is. A kormány a „szennyező fizet” elv érvényesítését ígéri.

Hosszabb távú államszerkezeti változások

A bejelentések között szerepel a vármegyerendszer hosszabb távú megszüntetésének lehetősége, a kormányhivatalok hatáskörének csökkentése, valamint szakmai intézmények létrehozása politikai kontroll helyett.

A kormány alkotmányos kérdésekhez is hozzányúlna. Magyar Péter szerint újra kell gondolni a köztársasági elnök szerepét is, mert az államfőnek nem pusztán közjogi szereplőnek, hanem a nemzet egységét képviselő személynek kell lennie.

Miért fontos ez Budaörsnek?

A bejelentések első pillantásra országos ügyeknek tűnnek, de soknak közvetlen helyi következménye is lehet. Budaörsöt érintheti az állami források, az uniós pénzek, a kormányhivatali rendszer, a közlekedési és energetikai beruházások, valamint az önkormányzatiság átalakítása is.

A város az elmúlt években több országos döntés hatását közvetlenül érzékelte: ilyen volt a szolidaritási hozzájárulás, az állami elvonások, az építéshatósági ügyek vagy a helyi önrendelkezést érintő beruházási viták. Ezért a most bejelentett állami átvilágítások és intézményi változások Budaörs számára sem távoli politikai események.

A következő hetek döntőek lehetnek

A kormány a következő hetekben törvénycsomagokat, alaptörvény-módosításokat, intézményi átalakításokat, új kinevezéseket és további átvilágításokat ígér.

A mostani bejelentések alapján rendkívül gyors, sokfrontos kormányzati munkakezdés körvonalazódik. A következő időszakban az lesz a legfontosabb kérdés, hogy a vizsgálatokból, ígéretekből és politikai bejelentésekből milyen konkrét jogszabályok, intézményi döntések és kézzelfogható változások születnek.

(Budaörsi Infó / Forrás: kormányülés utáni sajtótájékoztató, sajtóbeszámolók / Kép: Magyar Péter miniszterelnök a kormányülés után tartott sajtótájékoztatón a Miniszterelnökségen 2026. május 18-án. Mellette Magyar Éva (b) és Köböl Anita kormányszóvivők. MTI/Hegedüs Róbert)

facebook:

0 Komment