Alkotmánybírósági döntés a szolidaritási hozzájárulás ügyében – Budaörsöt is közvetlenül érintheti

(Budaörs, 2026. május 7. – Budaörsi Infó) Karácsony Gergely főpolgármester május 6-ai közösségi bejegyzésében azt közölte: az Alkotmánybíróság visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a szolidaritási hozzájárulásról szóló kormányrendelet lényegi rendelkezéseit. A döntés nemcsak Budapest, hanem több, jelentős állami elvonással sújtott település, így Budaörs számára is kiemelten fontos fejlemény lehet.

Évek óta vitatott állami elvonás

A szolidaritási hozzájárulás az elmúlt évek egyik legélesebb önkormányzati pénzügyi vitájává vált. A kormányzati indoklás szerint a tehetősebb önkormányzatoknak hozzá kell járulniuk a települési rendszer kiegyenlítéséhez, az érintett városok szerint azonban az elvonás sok esetben már nem szolidaritás, hanem a helyi működést és fejlesztéseket veszélyeztető túlzott pénzkivonás.

Budaörs régóta az egyik leginkább érintett település. A város önkormányzata és Wittinghoff Tamás polgármester többször kifogásolta, hogy a befizetési kötelezettség meghaladja azt az összeget, amelyet az állam a kötelező önkormányzati feladatokra biztosít. Egy korábbi beszámoló szerint Budaörs 2025-ben több mint hatmilliárd forint szolidaritási hozzájárulás megfizetésére volt kötelezett, a városvezetés pedig alkotmányossági kifogásokat is megfogalmazott az elvonással szemben.

Karácsony: lezárulhat egy „sötét időszak”

Karácsony Gergely a döntést úgy értékelte, hogy az Alkotmánybíróság határozata „szép lezárása” lehet azoknak a jogi csatáknak, amelyeket Budapest az Orbán-kormánnyal szemben vívott a fővárost sújtó elvonások miatt.

A főpolgármester szerint az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a korábbi kormány nemcsak az önkormányzati autonómiát sértette, hanem az igazságszolgáltatás függetlenségét is figyelmen kívül hagyta. Úgy fogalmazott: a mostani döntésre alapozva nem kételkedik abban, hogy a folyamatban lévő perekben is Budapestnek lenne igaza, de az új kormánnyal már nem pereskedni, hanem együttműködni szeretne.

Karácsony Gergely szerint a határozat lezárhatja azt az időszakot, amely Budapest „kivéreztetéséről” és ellehetetlenítéséről szólt, és megnyithatja az együttműködésről, valamint a főváros fejlesztéséről szóló új fejezetet.

Korábban több jogi fordulat is volt

A szolidaritási hozzájárulás ügye az elmúlt időszakban többször megjárta a bíróságokat és az Alkotmánybíróságot is. Januárban az Alkotmánybíróság még visszautasította azt a bírói indítványt, amely az önkormányzati szolidaritási hozzájárulás törvényi és rendeleti szabályainak alaptörvény-ellenességét állította.

A fővárosi ügyekben ugyanakkor korábban a Kúria is fontos döntést hozott: a Telex beszámolója szerint a Kúria minden pontban a fővárosi önkormányzatnak adott igazat, és helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék ítéletét egy, a szolidaritási hozzájáruláshoz kapcsolódó perben.

A vita egyik különösen éles pontja az volt, hogy a kormány 2026 februárjában olyan rendeletet alkotott, amely a szolidaritási hozzájárulás mértékével és szabályozási gyakorlatával szembeni jogorvoslati lehetőségeket is érintette. Erről több sajtóorgánum is beszámolt; a HVG például azt írta, hogy a rendelet az Alkotmánybíróság korábbi végzésére hivatkozott, miközben Budapest továbbra is vitatta az elvonás jogszerűségét.

Miért fontos ez Budaörsnek?

Budaörs helyzete azért különösen érzékeny, mert a város az elmúlt években arányaiban az egyik legnagyobb állami elvonást viselte. A városvezetés álláspontja szerint a rendszer igazságtalan, mert nemcsak a többletbevételekből von el, hanem olyan saját forrásokat is érint, amelyekből helyi feladatokat, szolgáltatásokat és fejlesztéseket lehetne finanszírozni.

A budaörsi önkormányzat már 2016-ban az Alkotmánybírósághoz is fordult a központi költségvetés és a szolidaritási hozzájárulás összegét megállapító rendelet miatt. Elsőfokon nyert Budaörs, viszont másodfokon vesztett a magyar állammal szemben.

Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere 2019-ben úgy nyilatkozott, hogy az akkori döntés a jogállamiság megcsúfolása.

„Csak, hogy világos legyen, érdemben nem is vizsgálta az alkotmány nélküli sóhivatal a beadványunkat.
Ha egyszer újra jogállam lesz Magyarország, ezt, mint negatív példát, tanítani fogják a jogi karon.

Irány Strasbourg.”

A város érvelése szerint az elvonás sértheti az önkormányzatiságot, ha a település végül nettó befizetővé válik az állam felé, miközben kötelező feladatait továbbra is el kell látnia.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szolidaritási hozzájárulás nem elvont költségvetési tétel, hanem hatással lehet utakra, intézményekre, közszolgáltatásokra, egészségügyi és szociális feladatokra, kulturális programokra, valamint a város hosszú távú fejlesztési mozgásterére is.

Az önkormányzati autonómia kérdése

A mostani döntés tétje túlmutat a pénzügyi számokon. Az önkormányzatok szerint a szolidaritási hozzájárulás eddigi rendszere az önkormányzati autonómia kérdését is érintette: meddig terjedhet az állam elvonási joga, és hol kezdődik az a szint, ahol már a helyi közösség önálló működése sérül?

Budaörs esetében ez különösen fontos, mert a város évek óta jelentős saját bevételekkel gazdálkodik, ugyanakkor sok olyan feladatot is finanszíroz, amely a lakosság mindennapi életminőségét közvetlenül érinti. A helyi szolgáltatások színvonala, az intézmények működése és a város fejlesztése szempontjából nem mindegy, hogy a helyben megtermelt forrásokból mennyi marad a településnél.

Új fejezet jöhet az önkormányzatok és az állam kapcsolatában

Karácsony Gergely bejelentése alapján az Alkotmánybíróság döntése komoly fordulatot jelenthet a szolidaritási hozzájárulás körüli jogi és politikai vitában. A pontos következmények a határozat részleteitől, valamint az érintett folyamatban lévő perek és kormányzati döntések alakulásától függenek.

Budaörs számára mindenesetre kedvező és jelentős fejlemény lehet, ha az önkormányzati elvonások jelenlegi rendszere érdemben újragondolásra kerül. A város régóta azt képviseli, hogy a közteherviselés csak akkor nevezhető valóban szolidárisnak, ha közben nem teszi működésképtelenné vagy kiszolgáltatottá azokat a településeket, amelyeknek a forrásaiból elvon.

A következő időszak egyik fontos kérdése az lesz, hogy az új kormány milyen módon rendezi az önkormányzatok finanszírozását, és vissza tudja-e állítani azt az együttműködést, amelyre a települések, köztük Budaörs is régóta várnak.

(Budaörsi Infó / Forrás: Karácsony Gergely közösségi oldala, Alkotmánybíróság, Telex, HVG, Index, Economx)

facebook:

0 Komment