Viharos időben több lehet a neurológiai sürgősségi eset – Hazai kutatók vizsgálták az összefüggést
- Budaörsi Infó
- 2026 május 18.
(Budaörs, 2026. május 18. – Budaörsi Infó) Változékony, szeles és csapadékos időben jelentősen nőhet azoknak a betegeknek a száma, akik stroke, agyvérzés vagy más neurológiai ok miatt kerülnek sürgősségi ellátásra – derül ki egy új hazai kutatásból. Az eredmények nemcsak orvosi szempontból érdekesek, hanem az egészségügyi ellátás szervezése miatt is fontosak lehetnek.
Több mint 34 ezer beteg adatait vizsgálták
A kutatást Szilágyi Brigitta, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docense vezette, a BME, a Semmelweis Egyetem, valamint a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet kutatóival együttműködésben.
A szakemberek 34 650 olyan beteg adatait elemezték, akik 2015 és 2019 között stroke vagy agyvérzés miatt kerültek sürgősségi ellátásba. A kutatás célja az volt, hogy feltárják: van-e kimutatható kapcsolat az időjárási mintázatok és a neurológiai sürgősségi esetek száma között.
Az elemzéshez matematikai modelleket használtak, az időjárási helyzetek jellemzésére pedig a Péczely-féle osztályozást alkalmazták. Ez egy olyan tipizálási módszer, amely a napi időjárási helyzeteket sorolja különböző kategóriákba.
A felhős, szeles, csapadékos napokon nőtt a betegszám
A kutatók azt találták, hogy jelentősen több sürgősségi neurológiai eset fordult elő azokon a napokon, amelyeket a Péczely-rendszer 4-es és 7-es típusba sorol.
Ezekre az időjárási helyzetekre általában a felhős, szeles és csapadékos idő jellemző. Vagyis nem egyszerűen a hideg vagy a meleg önmagában lehet érdekes, hanem az összetettebb, változékonyabb időjárási mintázat, amely csapadékkal, erős széllel és gyorsabb légköri változásokkal járhat.
Az eredmények alapján a viharosabb, változékony időszakokban az egészségügyi ellátórendszernek érdemes számolnia azzal, hogy több neurológiai beteg érkezhet a sürgősségi osztályokra.
Miért fontos ez az egészségügyi ellátásban?
A kutatás egyik gyakorlati jelentősége az, hogy a sürgősségi betegforgalom előrejelzése segítheti a kórházakat és az egészségügyi döntéshozókat. Ha bizonyos időjárási helyzetekben nagyobb betegszám várható, akkor ehhez igazítani lehet a személyzeti beosztást, az ellátási kapacitást és a szervezést.
A kutatók egy előrejelző szimulációs modellt is készítettek, amely a Péczely-féle időjárási típusok alapján képes volt becsülni a neurológiai betegek várható számát a sürgősségi osztályokon.
Szilágyi Brigitta szerint, ha megbízhatóan előre lehet jelezni a sürgősségi ellátásra jelentkezők számát, az segíti az egészségügyi szolgáltatókat és a döntéshozókat az emberi erőforrások optimális elosztásában. A betegszám pontosabb becslése lehetővé teszi a megnövekedő terhelés előrejelzését és az egészségügyi dolgozók létszámának ennek megfelelő tervezését.
A várakozási időkre és az ellátás minőségére is hatással lehet
A sürgősségi osztályok terhelése közvetlenül befolyásolhatja a várakozási időket, az ellátás gyorsaságát és szervezettségét. Ha előre látható, hogy egy adott időjárási helyzetben több stroke- vagy agyvérzésgyanús beteg érkezhet, akkor a kórházak felkészültebben reagálhatnak.
Ez azért különösen fontos, mert a stroke és az agyvérzés esetében az időtényező döntő jelentőségű. Minél hamarabb jut a beteg megfelelő diagnózishoz és kezeléshez, annál nagyobb lehet az esélye a jobb kimenetelre.
A kutatás tehát nem azt állítja, hogy az időjárás önmagában okozza ezeket a betegségeket, hanem azt mutatja meg, hogy bizonyos időjárási mintázatok mellett megnőhet a sürgősségi ellátásra kerülő neurológiai betegek száma. Ez az összefüggés az egészségügyi tervezésben hasznosítható.
Mit jelenthet ez a mindennapokban?
A kutatás eredményei a lakosság számára is figyelemfelhívóak. Változékony, viharos, szeles időben különösen fontos, hogy a veszélyeztetett emberek – például idősebbek, magas vérnyomással élők, szív- és érrendszeri betegek – figyeljenek a szervezetük jelzéseire, rendszeresen szedjék az előírt gyógyszereiket, és panasz esetén ne halogassák az orvosi segítségkérést.
Stroke gyanúja esetén azonnal mentőt kell hívni. Figyelmeztető jel lehet például az arc féloldali lebiggyedése, a kar vagy láb hirtelen gyengesége, zsibbadása, beszédzavar, hirtelen látászavar, zavartság, erős fejfájás vagy egyensúlyvesztés.
Budaörsön és az agglomerációban az időjárási frontok, viharok, hirtelen változások ugyanúgy érintik a lakosságot, mint máshol. A kutatás legfontosabb üzenete ezért helyben is érvényes: az egészségügyi kockázatok és az ellátórendszer terhelése nem független a környezeti tényezőktől.
Magyar kutatás nemzetközi folyóiratban
A kutatás eredményei a Heliyon című tudományos folyóiratban jelentek meg. A tanulmány jelentősége abban áll, hogy nagy betegadatbázison, időjárási osztályozással és matematikai modellezéssel vizsgálta a sürgősségi neurológiai ellátások és az időjárási helyzetek kapcsolatát.
Az ilyen típusú kutatások hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az egészségügy ne csak utólag reagáljon a betegforgalom növekedésére, hanem előre felkészüljön a várható terhelésre. Ez a betegek biztonságát és az ellátás minőségét is javíthatja.
(Budaörsi Infó / Forrás: Budapesti Corvinus Egyetem)
facebook:
0 Komment