Wittinghoff Tamás: gyökeres változás kell az oktatásban, nem óvatos korrekció

(Budaörs, 2026. április 26. – Budaörsi Infó) A kormányváltás után az oktatás ügye az egyik legfontosabb országos kérdéssé vált. A Budaörsi Infó Wittinghoff Tamás polgármestert kérdezte arról, milyen változásokra lenne szükség a magyar oktatásban, mit tapasztalt Budaörs az iskolák államosítása óta, és milyen szerepet kaphatnának újra az önkormányzatok az oktatási intézmények működtetésében. A polgármester válaszaiból egyértelműen kirajzolódik: szerinte nem elég finomhangolni a rendszert, hanem gyökeres fordulatra van szükség.

„A korrekció messze nem lenne elegendő”

Wittinghoff Tamás szerint az április 12-i választás egyik fontos üzenete az volt, hogy több mint hárommillió választópolgár változást akart, és ebben az oktatás állapota is szerepet játszott. Úgy látja, az ország talán az utolsó pillanatban van ahhoz, hogy meghaladja az oktatásban kialakult „megalvadt struktúrákat”, és a gyerekek, unokák számára valóban a XXI. század kihívásainak megfelelő oktatást biztosítson.

A polgármester hangsúlyozta: bár Budaörsön az önkormányzat anyagi segítségének is köszönhetően az átlagnál jobb helyzetben van az oktatás, rendszerszintű változtatásra itt is szükség van.

„Szerintem a korrekció messze nem lenne elegendő” – fogalmazott.

Wittinghoff Tamás arra is emlékeztetett, hogy az úgynevezett szolidaritási hozzájárulást annak idején többek között azzal indokolták, hogy az iskolák fenntartása átkerült az államhoz. Ez az elvonás Budaörs esetében csak az idei évben mintegy 6,5 milliárd forintot jelentene. A polgármester szerint azonban a befolyó pénzt soha nem az iskolákra és nem is valódi szolidaritásra fordították.

Vissza kell adni az iskolákat azoknak, akik képesek fenntartani őket

A magyar oktatás legsürgetőbb problémáiról szólva Wittinghoff Tamás jelezte: nem oktatási szakemberként, hanem szülőként és polgármesterként látja a helyzetet. Tapasztalatai szerint Budaörsön ugyan kedvezőbbek a körülmények, mint sok kevésbé szerencsés településen, de az államosítás után itt is megjelentek a rendszerhibák.

A polgármester szerint az egyik legfontosabb lépés az lenne, hogy azok a települések, amelyek képesek fenntartani az iskoláikat, és erre igényt is tartanak, visszakaphassák oktatási intézményeiket.

Hozzátette: mindehhez természetesen új, alaposan kidolgozott és korrekt finanszírozási rendszerre lenne szükség. Vagyis nem pusztán az intézmények formális visszaadásáról beszél, hanem egy olyan modellről, amelyben a fenntartási felelősséghez megfelelő források és jogkörök is társulnak.

A központosítás visszavetette az iskolák működését

Wittinghoff Tamás a központosítás következményeit két részre bontotta: az infrastrukturális és a tartalmi problémákra. Emlékeztetett arra, hogy 2013-ban először csak az iskolák fenntartói jogát vették el az önkormányzattól, miközben az épületek működtetése még helyben maradt.

Szerinte ekkor érte el az iskolákat az a „központosítási düh”, amelyet az Orbán-kormány egyik jellegzetes megnyilvánulásának nevezett. Az iskolaigazgatók és a pedagógusok állami foglalkoztatásba kerültek, az igazgatók jogköreit minimálisra szűkítették, a tanszabadságot megszüntették, és bevezették az egyentankönyveket.

Néhány évvel később az épületek üzemeltetése is az államhoz került. A polgármester szerint innentől kezdve a romlás megállíthatatlanná vált. Felidézte, hogy országosan sok helyen a szülők biztosították a krétát és a fénymásolópapírt, mert a központi beszerzés kudarcot vallott.

Budaörs esetében ma már milliárdos nagyságrendűre becsüli az állam elmaradását az iskolák karbantartása és felújítása terén.

Teljes autonómiára lenne szükség

Az iskolák és intézményvezetők önállóságáról szólva Wittinghoff Tamás azt mondta: személyes véleménye szerint teljes autonómiára lenne szükség, de mindenképpen sokkal nagyobbra, mint amekkora jelenleg rendelkezésre áll.

A pontos mérték meghatározását ugyanakkor a kijelölt kormányzati szakemberekre bízná, akiknek szerinte a tanári, diák- és szülői érdekképviseletekkel egyeztetve kellene kialakítaniuk az új rendszert.

A polgármester jó előjelnek nevezte, hogy Magyar Péter, a leendő miniszterelnök személyesen fogadta a legkiválóbb középiskolák igazgatóit, köztük a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium, Technikum és Szakképző Iskola vezetőjét is.

A jó iskola az, ahová a gyerek szívesen jár

A „gyerekbarát” és „életre felkészítő” oktatásról Wittinghoff Tamás szülői nézőpontból beszélt. Szerinte a jó iskola az, ahová a gyerek szívesen jár, és amely segíti őt képességei kiteljesítésében.

Fontosnak tartja azt is, hogy az iskola ne csak tananyagot adjon át, hanem megismertesse a fiatalokkal a demokrácia működését, és felkészítse őket arra, hogy képesek legyenek hatékonyan képviselni az érdekeiket.

A jelenlegi tananyaggal és terheléssel kapcsolatban úgy fogalmazott: szülőként ő maga is látta, hogy a gyerekek rendkívül túlterheltek, sokszor több „munkaórát” dolgoznak, mint egy felnőtt.

Szerinte a való életben a lexikális tudás jelentősége egyre inkább csökken, miközben sokkal fontosabb lenne a problémamegoldó képesség fejlesztése és az, hogy a gyerekek folyamatosan nyitottak maradjanak új dolgok megtanulására.

Újra kell építeni a bizalmat

Az oktatás működésének egyik kulcskérdése a bizalom. Wittinghoff Tamás szerint ezen a területen az elmúlt 16 évben hatalmas rombolás történt.

Úgy látja, az állam szinte mindent saját irányítása alá vont, felszámolta az autonómiákat, függésbe hozta a pedagógusokat, és az oktatás minden elemét központilag szabályozta, egészen a tankönyvekig.

A polgármester szerint ez a rendszer azt sugallta, hogy nem a szülő az oktatás megrendelője, a gyerek pedig csak végrehajtja és elszenvedi azt, amit az állam elrendel számára.

Innen kell szerinte újraépítkezni: vissza kell adni a pedagógusok döntési szabadságát, és meg kell értetni mindenkivel, hogy az iskola a településeké. Wittinghoff Tamás szerint a szülőknek, sőt a gyerekeknek is joguk van beleszólni abba, milyen legyen az iskola. Úgy látja, erre ma hatalmas társadalmi igény van.

Budaörs nem hagyta magára az iskoláit

Budaörs oktatási tapasztalatairól szólva a polgármester hangsúlyozta: a város a központosítás után sem hagyta magára az iskoláit, noha hivatalosan már nem voltak az önkormányzat fenntartásában.

„Még kimondani is szörnyű, hogy valakik ezt így el tudták képzelni” – fogalmazott arra utalva, hogy az államosítás után elvileg az önkormányzatnak már nem lett volna közvetlen feladata az iskolákkal.

Wittinghoff Tamás szerint azonban attól, hogy az állam elvette az intézményeket, továbbra is budaörsi gyerekek jártak oda, így a város folyamatosan felelősnek érezte magát értük.

Budaörs ezért évente több százmillió forintot fordít az iskolai alapítványokon keresztül az oktatási intézményekre, a diákokra és a pedagógusokra. A város a kiváló tanárok megtartása érdekében ösztöndíjrendszert is kidolgozott, amelyen keresztül jelentősen kiegészíti a pedagógusok fizetését. A polgármester szerint ezt a módszert az országban több település is átvette Budaörstől.

A rendszer korlátait Budaörsön is érzékeltük

A polgármester szerint minden helyi erőfeszítés ellenére a központosított rendszert és annak szemléletét Budaörsön sem lehetett alapjaiban megváltoztatni, legfeljebb enyhíteni.

Úgy látja, az antidemokratikus és korszerűtlen rendszer hátrányait a pedagógusok, a diákok és a szülők egyaránt érzékelték. A tanárok a túlszabályozás és a korlátozások miatt, a diákok az irreálisan nagy lexikális tudásanyag miatt, a szülők pedig azért, mert nem folyhatnak bele az iskola életébe olyan mértékben, ahogyan az természetes és elvárható lenne.

Már a következő tanévtől lépni kellene

Wittinghoff Tamás szerint az iskolarendszer átalakítását a lehető leghamarabb meg kell kezdeni, mert a változás nem tűr halasztást. A polgármester azt mondta:

Budaörsön mindig élt a remény, hogy a város egyszer visszakaphatja az iskoláit.

Első lépésként már a 2026/27-es tanévtől kezdődően lehetővé tenné, hogy azok az önkormányzatok, amelyek erre készen állnak, visszavegyék az iskoláikat, és helyreállítsák azok önállóságát.

Ugyanakkor az állami fenntartásban maradó intézményeknél is szükségesnek tartja az igazgatói jogkörök visszaállítását és a túlzott központosítás megszüntetését.

A polgármester szerint az új oktatási irányításnak nem a nulláról kellene indulnia, hiszen az elmúlt években rengeteg reformjavaslat készült. Ezek közül kellene kiválasztani a legalkalmasabb megoldásokat.

Három feltétel a működőképes oktatáshoz

Arra a kérdésre, melyik három feltétel nélkül nem lesz működőképes a magyar oktatás a következő évtizedben, Wittinghoff Tamás ismét hangsúlyozta: a szakmai döntéseket elsősorban a szakmának kell meghoznia. Önkormányzati vezetőként és gyakorló szülőként azonban három pontot emelt ki.

Szerinte vissza kell adni az iskolákat azoknak az önkormányzatoknak, amelyek vállalják a fenntartásukat. Emellett minden településnek jogot kell biztosítani arra, hogy beleszólhasson az iskolái fenntartásába. Harmadik elemként az iskolai autonómia és demokrácia helyreállítását, valamint a porosz stílusú, lexikális tudásra épülő oktatás jelentős visszaszorítását nevezte meg.

Budaörs szempontjából is sorsdöntő kérdés

A polgármester válaszaiból világosan látszik, hogy az oktatás jövője Budaörs számára nem elvont szakpolitikai vita. A város az államosítás után is komoly anyagi és erkölcsi felelősséget vállalt az iskolákért, a diákokért és a pedagógusokért, miközben a döntési jogkörök jelentős része kikerült a helyi közösség kezéből.

A mostani politikai helyzet ezért Budaörs számára is lehetőséget jelenthet arra, hogy újra napirendre kerüljön az önkormányzatok szerepe az oktatásban, az iskolai autonómia visszaállítása, a pedagógusok szakmai szabadsága és a diákok valódi, korszerű felkészítése.

Wittinghoff Tamás szerint nem óvatos korrekcióra, hanem gyökeres változásra van szükség. A kérdés most az, hogy az új oktatáspolitika képes lesz-e élni ezzel a történelmi lehetőséggel.

(Budaörsi Infó)

facebook:

0 Komment