Szegedi fejlesztés segítheti az ionizáló sugárzás pontosabb mérését

(Budaörs, 2026. április 27. – Budaörsi Infó) Innovációs Díjban részesült Hajdu Cintia, a Szegedi Tudományegyetem Kémia Doktori Iskolájának PhD-hallgatója, aki újgenerációs sugárzásérzékelő anyagok fejlesztésén dolgozik. A kutatás célja, hogy az ionizáló sugárzást pontosabban, megbízhatóbban és költséghatékonyabban lehessen érzékelni.

Láthatatlan sugárzásból mérhető fényjel

Az ionizáló sugárzás szabad szemmel nem látható, mégis számos területen meghatározó jelentőségű a pontos mérése. Fontos szerepe van az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a részecskefizikai kutatásokban és az űrkutatásban is.

Az ilyen sugárzás érzékeléséhez úgynevezett szcintillátorokat használnak. Ezek olyan speciális anyagok, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki. A műszerek ezeket a fényjeleket érzékelik, és ezek alapján tudják meghatározni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját.

„Lényegében olyan anyagokat fejlesztünk vékonyrétegként, amelyek képesek fényjelekké alakítani az ionizáló sugárzást, így az mérhetővé válik” – fogalmazott Hajdu Cintia.

Réz-halogenid alapú új anyagok

A szegedi kutatás középpontjában a réz-halogenidek állnak. A kutatók ezeket nem hagyományos egykristály formájában, hanem néhány mikrométer vastagságú vékonyrétegként állítják elő.

Ez azért fontos, mert a vékonyréteg-forma új lehetőségeket nyithat a sugárzásérzékelésben. Az ilyen anyagok stabilabb és megbízhatóbb működést tehetnek lehetővé, kevésbé lehetnek érzékenyek a zavaró háttérsugárzásra, és pontosabban érzékelhetik az alacsonyabb energiájú ionizáló sugárzást.

Ez különösen olyan környezetekben lehet nagy jelentőségű, ahol a mérések nehezített körülmények között zajlanak, például az űrben vagy kísérleti magfúziós berendezésekben.

Már laboratóriumban is látványos a hatás

A kutatócsoport az előállított mintákat UV-fénnyel vizsgálja. A megfelelően működő anyagok ilyenkor láthatóan világítani kezdenek, ami azt mutatja, hogy képesek reagálni a külső gerjesztésre.

A minták további vizsgálata előtt részletesen ellenőrzik az anyag szerkezetét, összetételét és optikai tulajdonságait. Ez azért szükséges, hogy a későbbi nagyenergiájú sugárzástesztekhez már pontosan jellemzett, megbízható minták álljanak rendelkezésre.

A laborból az ipari alkalmazás felé

A fejlesztés egyik fontos eleme az előállítási módszer is. A vékonyrétegeket úgynevezett oldatporlasztásos technológiával hozzák létre, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínálhat.

Ez hosszabb távon megnyithatja az utat az ipari alkalmazások felé. Az ilyen anyagokat a jövőben sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben vagy kutatási célú detektorokban is hasznosíthatják.

Szegedi és debreceni kutatók együttműködése

A kutatás témavezetői dr. Janáky Csaba és dr. Samu Gergely Ferenc. A fejlesztésben fontos szerepet játszott a debreceni Atommagkutató Intézet, az ATOMKI kutatóival való együttműködés is, többek között dr. Hunyadi Mátyás és dr. Csige Lóránt közreműködésével.

A munka jól mutatja, hogyan kapcsolódhat össze az anyagtudomány, a fizika és az ipari innováció. A szegedi és debreceni kutatók együttműködése olyan új anyagok fejlesztését segítheti, amelyek hosszú távon a sugárzásérzékelés következő generációját alapozhatják meg.

Az Innovációs Díj azt is jelzi, hogy a Szegedi Tudományegyetemen zajló kutatás nemcsak tudományos szempontból jelentős, hanem a jövő technológiai megoldásaihoz is hozzájárulhat.

(Budaörsi Infó / Forrás: Szegedi Tudományegyetem)

facebook:

0 Komment