„Látni kezd” a repülőgép – Magyar kutatók fejlesztése növelheti a repülésbiztonságot

(Budaörs, 2026. április 14. – Budaörsi Infó) Új szintre emelheti a repülésbiztonságot a HUN-REN SZTAKI kutatóinak fejlesztése: olyan képalapú technológián dolgoznak, amelynek segítségével a repülőgépek és drónok nemcsak navigálnak, hanem „látják” és értelmezik is a környezetüket – sőt, önállóan reagálni is képesek a veszélyhelyzetekre.

Nem elég tudni, hol vagyunk

A modern repülőgépek rendkívül pontos navigációs rendszerekkel rendelkeznek, ám ezek alapvetően csak a saját helyzetüket és mozgásukat határozzák meg. A környezetben megjelenő veszélyek, például más légi járművek, drónok vagy madárrajok észlelése azonban továbbra is komoly kihívás.

„A saját helyzetünk és mozgásunk ismerete csak a történet egyik fele. Környezetérzékelés nélkül még a legpontosabban navigáló repülőgép is vak lehet a közvetlen veszélyekkel szemben” – mondta Bauer Péter, a SZTAKI kutatója.

Kamerák és mesterséges intelligencia a fedélzeten

A kutatók célja, hogy kamerák és intelligens képfeldolgozó algoritmusok segítségével a légi járművek képesek legyenek felismerni a környezetükben lévő objektumokat, és szükség esetén automatikusan elkerülő manővert hajtsanak végre.

A fejlesztés egyik különlegessége, hogy a döntések teljes egészében a jármű fedélzetén születnek meg, nincs szükség külső irányításra vagy felhőalapú számításokra.

„Egy drónra szerelt kamera segítségével teljesen autonóm módon észlelni tudjuk a másik légi járművet, meg tudjuk állapítani, hogy veszélyt jelent-e, és időben végre tudjuk hajtani az elkerülő manővert” – fogalmazott a kutató.

Különösen fontos az alacsony légtérben

Míg a nagy utasszállító repülőgépek esetében a légiforgalmi irányítás és a fedélzeti rendszerek segítik az ütközések elkerülését, az alacsonyabb légtérben, ahol egyre több drón és kisebb repülőgép közlekedik, ezek a rendszerek gyakran hiányoznak.

Ebben a környezetben a biztonság kulcsa a valós idejű környezetérzékelés lehet.

Tartalék rendszerként is működhet

A képalapú technológia nemcsak az ütközések elkerülésében segíthet, hanem tartalék megoldásként is szolgálhat, ha a hagyományos rendszerek, például a GPS, meghibásodnak vagy zavarás éri őket.

„A GPS-jelek megzavarásával a repülőgép eltéríthető a tervezett útvonalról, miközben az autopilóta azt hiheti, hogy minden rendben van. A képfeldolgozás ilyenkor valóságellenőrzést végez” – magyarázta Bauer Péter.

Egy európai uniós kutatási programban a magyar szakemberek már sikeresen alkalmaztak kameraképeket a repülőgépek leszállásának segítésére, a futópályához viszonyított helyzet meghatározására.

Kamera mint „harmadik szenzor”

A fejlesztés egy másik fontos területe a biztonsági redundancia. A drónoknál általában több szenzor működik párhuzamosan, de ha ezek közül kettő eltérő adatot szolgáltat, nehéz eldönteni, melyik hibás.

Erre kínál megoldást a kamera mint „harmadik szenzor”.

„A drónokon általában amúgy is van kamera, ezért ezt használjuk arra, hogy feloldjuk az ellentmondást, és biztosítsuk a rendszer megbízható működését” – mondta a kutató.

A megoldás annyira újszerű, hogy várhatóan szabadalmi oltalmat is kap.

A jövő repülése: önálló döntések

A fejlesztések mögött álló technológiai ugrás az elmúlt években vált lehetővé: a fedélzeti eszközök kisebbek, energiatakarékosabbak lettek, miközben a kamerák és a képfeldolgozás teljesítménye jelentősen nőtt.

„Ami öt évvel ezelőtt még megvalósíthatatlannak tűnt, ma már elérhető” – hangsúlyozta Bauer Péter.

A kutatók szerint a jövőben a drónok és kisebb repülőgépek egyre nagyobb arányban lesznek képesek önállóan érzékelni környezetüket és reagálni a veszélyekre, ami alapvetően növelheti a repülés biztonságát.

(Budaörsi Infó / Forrás, kép: HUN-REN SZTAKI)

facebook:

0 Komment