Megújul páratlan természeti kincsünk, a Kis-Balaton
- Budaörsi INFÓ
- 2025 július 02.
A természeti örökségünk egyik ikonikus helyszínén, a Kis-Balatonon, 341 millió forint értékű természetvédelmi fejlesztés veszi kezdetét. A projektnek közel 1365 hektárnyi területen és az élőhelyek állapota és természeti értékek megőrzésének feltételei – az Agrárminisztérium (AM) közleménye szerint Rácz András természetvédelemért felelős államtitkár kedden Zalakomáron, a projektnyitó rendezvényen.
A jelenlegi KEHOP Plusz pályázat keretében tervezett élőhely-rekonstrukciós beruházás Natura 2000 területen, valamint fokozottan védett természetvédelmi terület központi részében elhelyezkedő Zalavári belvízöblözetben valósul meg. A program célja, hogy az Ingói-berek és a Zalavári-nagylegelő vízkormányzás biztonságát fokozza, ezzel biztosítva ezen értékes élőhelyek megmaradását.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága a vagyonkezelésében lévő zalavári területének gyepeit mintegy 100 magyar bivaly legeltetésével tartja karban. A területkezelések elsősorban minőségében, másodsorban mennyiségében is növekedni fog, így elősegítve a hagyományos legeltetéses területkezelés fennmaradását – emelte ki Rácz András.
A közlemény szerint 2014-ben a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer kiépítése során, a Zalavári belvízöblözet területéről szóló vízkivezetés érdekében, az Ingói-berek nyugati határolótöltésének megszakításaiba gerendázható hidak beépítését valósították meg. A négy zsilip közül, a pontos műszaki követelmény meghatározása után, kettő zsilipet átépítenek, alapvetően kézzel működtethető zárószerkezet beillesztésével.
Ez elsősorban a területet érintő nagyvizek és villámárvizek gyors levezetését fogja garantálni. Átlagos vízállapotok esetén korábban egy szivattyútelep biztosított a Zalavári-belvízöblözet és az Ingói-berek közötti vízmozgatás, azonban ez a létesítmény már elbontásra került. A pótlására két darab nagyteljesítményű belvízszivattyú beszerzését tervezik, így minden probléma megoldható lesz a gazdálkodás céljainak, valamint a megfelelő természeti állapot fenntartásához szükséges vízszintek elérése – mondta el beszédében az államtitkár.
A célterületen lévő mocsárrétek és kaszálórétek állapota is jelentős javulni fog a vízkormányzás megvalósításával. Az újabb kezelést lehetővé tevő, elengedhetetlen infrastrukturális elemek kiépítése és fejlesztése, valamint a karám és villanypásztor rendszerek kialakítása is valóra válik. A zalavári telepen épülő létesítmény fogja az újonnan látogatott állatok elhelyezését. A tervezett géptároló pedig a területhez használt mezőgazdasági gépek állagmegóvását fogja szolgálni.
Ez a fejlesztés az ezen a területen élő magyar (régi nevén: Festetics) genetikájú bivalyok életminőségét is javítani fogja. Az 1940-es években még szabadon legelésztek a környéken, majd az 1950-es években egyes agronómusok kezdtek el foglalkozni velük, az 1960-as években pedig már gazdaságokban tartották őket. A történet valódi fordulata az 1990-es évek végén következett be. Ha a Balaton-felvidéki Nemzeti Park nem avatkozik közbe, ezek a bivalyok nagyon kihaltak volna. 1997-ben a Nemzeti Park szó szerint egy vágóhíd kapujából vásárolta vissza a megmaradt állományt és azóta is gondosan tenyészti ezt az értékes genetikai kincset.
facebook:
0 Komment