Fenntarthatóság – mégis mi az?

(Budaörs, 2025. április 30. – Budaörsi Infó) Szakértői cikk-sorozatunk sorát tovább bővítjük. Vigh Kata a zöld rendezvények témájában írta mesterdiplomáját. A Budaörsi Infó kérdéseire érthetően elmagyarázza, mit tehetünk a környezetünkért.

Kata, mit jelent ez a fogalom?

A fenntarthatóság egy fejlődési folyamat, ami kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket. Ezt 1987-ben fogalmazta meg az ENSZ főtitkára és ezt a magyarázatot használják azóta is.

A jelentése roppant egyszerű: ne használjuk el ma a föld összes kincsét, hagyjunk belőle a gyerekeinknek is. Persze ez egyszerűen hangzik, de számunkra ez miért érdekes? Azt is gondolhatnánk, hogy mi csak egy porszem vagyunk egy Budaörs nevű helyen. Nem okozunk semmi bajt, főleg mióta műanyag zacskókat sem használhatunk.

Nem elég ennyi?

Sajnálattal közlöm, nem. A világon 8 milliárdan vagyunk és fejenként mind felelősek vagyunk a környezetünkért. Személyesen, és együtt is! Ha csak a vezetőktől várnánk el, hogy tegyenek bármit is, akkor sehova sem jutnánk az ő hozzáállásukkal. A definíció szerint a jelen szükségleteit elégítjük ki.

Ha tényleg csak annyit vennénk el, mint amire szükségünk van, akkor biztosan nagy változást érhetnénk el, mi, külön-külön is. Aki kicsit is odafigyel pénzügyeire, meggondoltabban vásárol és elkerüli a pazarlást.

Erre mondják, hogy a gazdasági fejlődés rossz hatással van a fenntarthatóságra. Vagyis, ha több pénzt keresünk, többet költünk és bizony olyanra is, amire semmi szükségünk. Egyszer használjuk, kidobjuk, eggyel többet veszünk, felesleg a szemétben végzi.  Pedig egy kis önmegtartóztatással és előre gondolkodással ezt megúszhatnánk.

Mennyit tudnánk spórolni egy évben, ha valóban megterveznénk a vásárlásainkat, megjavítanánk azt, ami elromlik vagy találnánk neki új funkciót?

Ez mind nem új gondolat. 2013-ban Bea Johnson kiadott egy könyvet Zero Waste Home címmel. A könyv címének fordításával nem sokat törődtek: Zero Waste otthon.

Miről szól ez a könyv?

Ez a hölgy családjával együtt évekig úgy élt, hogy minimalizálta otthonában a szemetet. Amit csak tudott komposztált, újrahasznált, újrahasznosított (igen, van különbség!) vagy megjavított. A következő cikkekben ezeket a praktikákról részletesen is beszélhetek.

Egy pillanatra még térjünk vissza arra a kérdésre, hogy miért is fontos ez bárkinek is? Elsősorban azért, mert rengeteg olyan szemetet termelünk, amit nem tud a Föld Anya magába visszafogadni. Erre remek példa a plasztik zacskó, ami a videókban bemutatott teknősök fején végzi. Az éttermekben a műanyag helyett valami nagyon fura papíralapú szívószállal szívjuk fel az italunkat. Következő alkalommal megtudhatják, miért lett ez lecserélve.

Nem csak a természet körforgását akadályozzuk a számos műanyag termékkel, de mivel az apró darabok – a 0,5 mm nagyságú – mikroműanyagok belekerülnek a földbe, vízbe, levegőbe, ezzel együtt az állatokba – amit megeszünk – így belénk is. Mondanom sem kell, hogy rákkeltő és elég sok problémát okozhat a jövőre nézve. Tehát megállapíthatjuk, hogy a műanyagot nem szeretjük.

De tényleg csak a baj van vele?

A rossz hír az, hogy felhasználói szemmel, nagyon fontos, mert tartós (ennek köszönhetően nem bomlik le) és remek tároló az emberiség számára. A technológia sok szempontból gyorsan fejlődik, de más területen meg irtó lassan. Egyelőre nincs megfelelő helyettesítője. Próbáltak kukoricakeményítőből komposztálható tányérokat, poharakat gyártani, de ez sem jó megoldás.

A közvetlen környezetedben mit tapasztalsz?

A legfontosabb ok, amiért a környezetünket jobban kellene védeni: mert belőle táplálkozunk.

Patetikus?

Igen!

Igaz?

Igen!

A fák oxigént termelnek és ha kivágjuk a fákat, hogy egy telekre bezsúfoljunk 3 házat, akkor milyen lesz a levegő minősége?

Nem fogjuk jól érezni magunkat, hiába költöztünk ki a büdös fővárosból. Építhetünk sok nagy házat és nézhetjük a falait, vagy gondolunk a környezetünkre, és legalább füvet telepítünk, vagy bokrokat, netán fákat. Milyen csodálatosak a virágzó fák? Ugye, milyen remek végig sétálni a városban és élvezni a színeket, illatokat?

A kert nélküli házak semmi széppel nem szolgálnak, de annál több szemetet termelnek. No, ez remek példa arra, hogy mi az, ami nem fenntartható. Az a fejlődés, ami csak elvesz és nem ad.

A következő alkalommal sorra vesszük, hogy mit tudunk tenni a környezetünkért. Mi, egyenként, illetve közösen.

A cikk a Budaörsi Infó áprilisi nyomtatott számában jelent meg.

(Budaörsi infó)

facebook:

0 Komment