Átalakítanák az ügyeleti rendszert – Budaörsöt is érinti a kérdés

(Budaörs, 2026. június 30. – Budaörsi Infó) Jogszerű, élhető és működőképes ügyeleti rendszeren dolgozik az egészségügyi tárca – írta közösségi oldalán Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter, miután az Alkotmánybíróság a közelmúltban alaptörvény-ellenességet állapított meg a kötelező háziorvosi ügyeleti rendszerrel összefüggő több korábbi jogszabályi rendelkezés kapcsán.

 

 

A téma Budaörsön különösen ismerős: a központosított állami ügyeleti rendszer bevezetése után a városban megszűnt a korábban helyben működő, 24 órás orvosi ügyelet, ami jelentős lakossági aggodalmat váltott ki. Az önkormányzat ezt követően saját finanszírozású, komplex egészségügyi ellátási rendszert vezetett be annak érdekében, hogy a budaörsiek továbbra is helyben vagy helyből szervezve juthassanak gyors segítséghez.

 

Mit mondott ki az Alkotmánybíróság?

Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy az egészségügyi ellátás folyamatos működtetésének egyes szervezési kérdéseiről szóló rendelet több, 2023. január 1. és 2025. július 16. között hatályban volt rendelkezése alaptörvény-ellenes volt.

A döntés lényege nem az, hogy ne lenne szükség ügyeleti rendszerre, hanem az, hogy egy ilyen, sokakat érintő, alapvető intézményi változást kiszámítható, előrelátható, világos jogi szabályokkal kell bevezetni.

Az Alkotmánybíróság szerint a miniszteri közleményeken keresztül történő bevezetés, a szerződéskötési kötelezettség részletes szabályainak és garanciáinak hiánya, valamint a szerződéskötés elmaradása esetén alkalmazható szankciók lehetősége együtt sértette a jogbiztonság követelményét.

A határozat azt is kimondta, hogy az alaptörvény-ellenesnek minősített korábbi rendelkezések a folyamatban lévő, hasonló tárgyú bírósági ügyekben nem alkalmazhatók.

 

A miniszter szerint módosítani kell a szabályozást

Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter az MTI által ismertetett bejegyzésében úgy fogalmazott: az Alkotmánybíróság megerősítette, hogy a korábbi kötelező ügyeleti szabályozást nem lehetett volna ilyen formában megalkotni.

A miniszter közlése szerint az Egészségügyi Minisztérium már felülvizsgálta a jogszabályi környezetet, és szakmai szervezetekkel, köztük a Magyar Orvosi Kamarával egyeztetve dolgoznak azon, hogy az ügyeleti rendszer jogszerű, élhető és működőképes legyen.

Hegedűs Zsolt azt írta: az ügyet a parlament elé viszik, módosítják a jogszabályt, és olyan szabályozást szeretnének kialakítani, amely egyszerre szolgálja az orvosok, az egészségügyi dolgozók és a betegek érdekeit.

 

Miért különösen fontos ez Budaörsön?

Budaörsön az ügyeleti rendszer átalakítása nem elvont egészségpolitikai kérdés volt, hanem nagyon is gyakorlati probléma. A város hivatalos tájékoztatása szerint 2024 februárjától a kormányzati döntés következtében megszűnt a Budaörsön működő, magas színvonalú 24 órás orvosi ügyeleti rendszer, és a budaörsieknek sürgős esetben Budakeszire vagy Érdre kellett volna menniük ügyeletre.

Az önkormányzat ezt követően többször tárgyalt az állami szervekkel, de saját közlése szerint nem talált nyitottságot arra, hogy a központosított állami ellátást helyben egészítsék ki. Végül a város saját hatáskörben új ellátási szintet vezetett be, önkormányzati finanszírozással.

A jelenlegi budaörsi rendszer három elemből áll: éjjel-nappal elérhető online és telefonos orvosi tanácsadásból, munkanapokon reggel 7 és este 7 óra között működő napközbeni azonnali szakorvosi ellátásból, valamint 0–24 órában elérhető sürgősségi kivonuló szolgálatból.

 

Milyen ellátás érhető el most a budaörsieknek?

A város honlapján elérhető tájékoztatás szerint a budaörsi lakcímkártyával rendelkező lakosok ingyenesen vehetik igénybe az önkormányzat által finanszírozott telemedicina-szolgáltatást. Ennek keretében online vagy telefonon kérhetnek orvosi tanácsot.

Munkanapokon reggel 7 és este 7 óra között a Budaörsi Egészségügyi Központban sürgős esetben soron kívül, ingyenesen fogadják a budaörsi lakcímkártyával rendelkező betegeket.

Emellett a hét minden napján, 24 órában elérhető a budaörsi sürgősségi kivonuló szolgálat is. A szolgáltatás telefonszáma: 06-23/445-495.

Az állami ügyeleti rendszer továbbra is elérhető: a központosított állami ügyelet telefonszáma 1830, közvetlen életveszély, baleset vagy más sürgős vészhelyzet esetén pedig továbbra is a 112-es segélyhívót kell hívni.

 

A beteg szempontjából a kiszámíthatóság a legfontosabb

Az ügyeleti rendszer körüli vita egyszerre érinti az orvosokat, az önkormányzatokat és a betegeket. A háziorvosok számára az a kérdés, milyen feltételekkel, milyen terhelés mellett és milyen jogi garanciákkal kell részt venniük az ügyeleti ellátásban. A betegek számára viszont az a legfontosabb, hogy szükség esetén gyorsan, egyértelműen és biztonságosan tudják, hová fordulhatnak.

Budaörs példája azt mutatja, hogy egy országos rendszerátalakítás helyi szinten komoly ellátásszervezési problémákat okozhat. Ha a lakosság korábban helyben megszokott ügyeleti ellátása megszűnik, akkor nemcsak az számít, hogy papíron hol van az új ügyeleti pont, hanem az is, hogyan jut oda a beteg, mennyi idő alatt kap segítséget, és mennyire érthető számára az új rendszer.

 

Most a jogszabály-módosítás lehet a következő lépés

Az Alkotmánybíróság döntése után a kormányzatnak és a szakmai szervezeteknek olyan új szabályozást kell kialakítaniuk, amely a jogbiztonsági szempontokat is figyelembe veszi, miközben az ellátás folyamatosságát is biztosítja.

A budaörsiek számára a kérdés gyakorlati tétje továbbra is az, hogy sürgős, de nem feltétlenül mentőt igénylő egészségügyi helyzetben gyorsan és kiszámíthatóan jussanak segítséghez. Ezért a várható jogszabály-módosítás nemcsak az egészségügyi dolgozók munkafeltételei, hanem a betegek biztonságérzete szempontjából is fontos lehet.

 

(Budaörsi Infó / Forrás: MTI, Alkotmánybíróság, Budaörs Város Önkormányzata)

facebook:

0 Komment

Válasz küldése

Be kell jelentkeznie, a komment írásához.