A világ legrégebbi DNS-ét találták Grönlandon

Mintegy kétmillió évvel ezelőtt a ma már kopár és barátságtalan Grönland méltó volt a nevéhez, zöldellő erdeiben elefántszerű masztodonok kószáltak.

A világ legrégebbi ismert DNS-darabkáit találták meg a Grönland északi szélén található Koppenhága-fok örökfagyban, ami rendkívüli betekintést nyújt a világ legnagyobb szigetének elképesztő ősi ökoszisztémájába.

Az elemzett genetikai anyag legalább kétmillió évre nyúlik vissza, ami majdnem kétszer olyan régi, mint a korábbi rekordtartónak számító, Szibériából származó mamut DNS.

A több mint 130 fajból – az óriás masztodontoktól kezdve a hangyákon át a növényekig – gyűjtött és többéves fáradságos kutatás után azonosított mintákból kiderült, hogy Grönlandot, amely ma a világ egyik legeldugottabb, jéggleccserek és hófödte hegyek alkotta tája, egykor nyár- és nyírfaerdők borították, amelyekben olyan vadon élő állatok éltek, mint a rénszarvasok, rágcsálók és libák, és amelyeket meleg parti vizek mostak, amelyek olyan tengeri fajoknak adtak otthont, mint a patkósrákok és a zöld algák.

A rekonstruált ökoszisztémának nincs modern analógja – mondták a kutatók, akik szerint olyan fajok keverékét találták meg, amelyek “sehol a világon nem élnek együtt”.

A DNS kivonása az üledékből lehetővé teszi a kutatók számára, hogy nyomon kövessék az őskori biológiai közösségek ökológiáját és evolúcióját. Az eljárást a Koppenhágai Egyetem Lundbeck Alapítvány Geogenetikai Központjának dán kutatói vezették be, és az ősi DNS-nek az ásványi felületekhez való kötődésére épül.

A 2000-es évek elején ezt a módszert a szibériai permafroszt egy darabján tesztelték, és megkönnyítették a 400 000 évvel ezelőtt élt növények, például fűzfák és százszorszépek DNS-ének kinyerését.

A felfedezés amellett, hogy jobban megismerteti velünk a múltat, a jövőbeni kutatásokhoz is hozzájárulhat – hangsúlyozta a kutatócsoport. Eske Willerslev, a Koppenhágai Egyetem genetika professzora szerint kétmillió évvel ezelőtt magasabb volt a hőmérséklet, mint ma. Ráadásul hasonlóak voltak ahhoz a környezethez és éghajlathoz, amely felé a világ ma a globális felmelegedés miatt halad – hangsúlyozta.

Becslések szerint Grönlandon akkoriban 11-19 fokkal melegebb volt a hőmérséklet, mint ma, ezért a kétmillió éves észak-grönlandi ökoszisztéma részletes betekintést nyújt abba is, hogyan reagált a természet az éghajlatváltozásra.

A kutatók elismerték, hogy a jövő nyáron két észak-kanadai expedíció során még régebbi DNS-t is találhatnak. Ott két és négymillió év közötti üledékeket találtak.

facebook:

0 Komment