Legfrissebbek

Olyan drága csak nem lehet, nem igaz?
Nyílt nappal várja az érdeklődőket a Gyermekvasút vasárnap
A Hold is felkerült a világ kulturális örökségeinek védelmével fogalakozó szervezet listájára
Több mint kétszázszor szervezett ellenőrzéseket a BKK és a rendőrség tavaly
Országos rendőrségi összesítő
Jótékonysági bál Budaörsön
Okoszebrát építenek ki a Budapesti úton az Alsóhatár utcai megállónál
NNGYK: több mint 43 ezren fordultak orvoshoz múlt héten
Borult, ködös idő várható a hétvégén
A meddőség és a penészgomba-toxinok közötti kapcsolatot vizsgálják a Semmelweis és a MATE kutatói
Oktatási Hivatal: január 18-án tartják a középfokú írásbeli felvételi vizsgákat
Közúti tragédiákkal indult az év

Budaörsi fiatalok az országos statisztika tükrében

Budaörsi Infó
2016 május 05.

(Budaörs, 2016. május 5. – Budaörsi Infó) Elkezdődött városunkban is a diákság első valóban emlékezetes megmérettetése, az érettségi vizsgaidőszak. A matúrát nagyon sokáig a szellemi érettség valódi mérföldkövének tartották, hiszen a magyar törvények szerinti jogi felnőttkor idején (18. életév) jut el rendes esetben ehhez a ponthoz az ember, talán éppen ez az egybecsengés a felelős azért, hogy a közvélekedés szerint az érettségi meghatározza az elkövetkező felnőtti jövőképet. Ezen meglátás is, mint minden olyan, amelyik egyetlen mondattal szeretné a társadalom vagy a világ rendszerét leírni, igencsak téves. A világ változik, és mi is változunk vele jó vagy rossz irányba.

Manapság (hogy őszinték legyünk, szinte mindenkor) nem sokat ér az érettségi a munkaerő piacon egymagában, pedig az igazi felnőttkor a munkába állással kezdődik. Nincs az a magáncég vagy állami munkáltató, aki azért alkalmazzon egy pályakezdőt, mert tudja mondjuk a kotangens képletét, ismeri Petőfi Sándor születésének idejét, vagy helyesen választja el a magyar szavakat, esetleg a hobbijáról képes idegen nyelven rövid tőmondatokkal kommunikálni. Be kell, hogy valljuk magunknak, hogy az érettségi nem számít különlegességnek, sem dicséretre méltó teljesítménynek napjainkban, például nem adnak érte karpaszományt a fegyveres testületeknél, mint egykor volt, viszont egy szakmával tisztesen el lehet helyezkedni – ha máshol nem, hát egyre inkább külföldön.

A valósághoz az áll közelebb, hogy a matúra, és a vele megszerzett ismeretanyag az általános műveltséghez, tehát a jó polgári legkisebb közös többszörös tudáshoz tartozik, és nem valami misztikus végzettség vagy rejtett tudás birtoklása, amely sarkából forgatja ki a diák életét és befolyásolja pozitív irányba a elkövetkező időket. Valójában az érettségi nem más, mint egy belépőkártya a felsőoktatásba, ahol majd szembesül az újsütetű hallgató azzal, mennyire kevés az a tudás, amivel a jelest megszerezte a vizsgán. Mi hát az érettségi? Kapu a gondtalan felnőtt létbe, vagy egy kapu, amely újabb kapuk elé vezet?

Összeállítottunk egy kis válogatást a mai magyar fiatalról a rá vonatkozó felmérések és statisztikák kusza halmazából, hogy a számok erejével ismerjük meg, milyen is a matúrázó fiatalság.

OKTATÁS:

Magyarország teljes lakosságának iskolai végzettsége 2011-ben az érettségi szempontjából:

18-19 évesek között: 40%

20-24 évesek között: 58%

Forrás: KSH

Budaörsi kistérség középiskolai végzettségűek aránya 2001-ben

Fiúk: 15-19 éves: 14%, 20-24 éves: 44,1%

Lányok: 15-19 éves: 19,7%, 20-24 éves: 59,9%

Forrás: A budaörsi kistérség demográfiai és iskolázottsági előreszámítása 2021-ig

Érettségi vizsgaeredmények átlaga 2015-ben: 3,57

(2003-as évtől mérve a legnagyobb átlag 3,66 volt csupán)

Forrás: Oktatási Hivatal

Érettségizők száma 2014-ben országos szinten:

2014-ben összesen 117 800 érettségi vizsgázó volt, ebből 83 ezer volt végzős középiskolás, tehát 18-20 éves.

A 2015-ös május-júniusi érettségi időszakban összesen 115 ezren érettségiztek, közülük 80 ezren idén végezték el a középiskolát. A diákok összesen 446 ezer vizsgát tettek le, ebből 6741 elégtelen lett, vagyis a bukási arány másfél százalék. A legtöbben, több mint háromezren matematikából buktak, magyarból pedig mintegy ezer vizsga nem sikerült. Vagyis minden második elégtelen Neumann János és Erdős Pál szülőhazájában a matematika vizsga produkálja.

Forrás: MTI

(Budaörsről pontos érettségi statisztikát számítani különösen nehéz, mivel nem minden budaörsi fiatal érettségizik a városában, illetve nem minden helyben érettségiző budaörsi lakos.)

MAGÁNÉLET:

Hogy az érettségi és a 18. életév mennyire nem cezúrája a felnőtt létnek, jeleznek olyan adatok, amelyek a megmérettetés előtti korosztály ’felnőttes’ tevékenységéről szólnak, mint az alkohol, cigaretta, szexuális élet, kábítószer. Álljon itt néhány figyelemreméltó statisztika, amelyben természetesen beleszámítódnak a budaörsi fiatalok is, persze arányosan.

Fiatalkorúak dohányzása

Magyarországon a 15 éves és idősebb lakosság csaknem harmada, összességében több mint

2,5 millió ember dohányzik, többségük napi rendszerességgel.

Forrás: a)

A dohányzás mértékének csökkentésében nehézséget jelent a folyamatos utánpótlás. Már a 16 éves fiatalok körében is gyakori a dohányzás, a megkérdezettek 37% dohányzott a kérdezést megelőző 30 nap folyamán. A 18-24 évesek dohányzási arányszáma pedig megközelíti a legnagyobb dohányos 35-64 éves korosztályét.

Forrás: b)

A legfrissebb KSH 2014-es adatok szerint a felnőtt lakosság (18+ éves) 29 százaléka dohányzik, szemben a 2009-es 31 százalékos aránnyal, tehát a kormányzati és az egészségügyi erőfeszítések ellenére sem sikerült jelentősen csökkenteni a dohányzók számát Magyarországon.

A különböző korcsoportokat tekintve jelentősen eltérnek a dohányzási szokások. A 15–18 évesek között a lányok 14 százaléka dohányzik, ugyanebbe a korcsoportba tartozó fiúknak viszont csaknem a negyede.

Forrás: c)

Alkoholizmus aránya

Tiszta alkohol fogyasztás Magyarországon 15 éves kor felett (liter/fő): 11,5 (2009)

Forrás: OECD Health Data

Magyarországon a 16 évesek 94 százaléka ivott már alkoholt, ez az arány Európában 87 százalék. Havi rendszerességgel az európai tanulók 57, a magyarok 61 százaléka iszik, de míg Európában leginkább sört fogyasztanak, nálunk a tömény ital a domináns.

Forrás: ESPAD-felmérés (2011)

Szexualitás

Egy ismert óvszergyártó cég minden évben készít nemzetközi felmérést a szexuális életről, 2010-ben a fiatalságra élesítették ki a felmérésüket. A Durex kutatása alapján a megkérdezett 15-20 éves magyar fiatalok 74%-a élt már nemi életet. Ez a második legmagasabb arány a 15 országban. A 2007-es OGYEI (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) és a 2010-es OEFI kutatás hasonló eredményre jutott. Az OGYEI kutatás szerint a 14 évesek 10%-a, a 16 éveseknek már több mint fele rendelkezett szexuális tapasztalatokkal. A 18. életév betöltésével pedig szinte mindenki.

Forrás: m)

Kábítószerezés aránya

2011-ben került sor az ESPAD kutatássorozat ötödik felmérésére. A megkérdezett 16 éves fiatalok 19,9%-a fogyasztott már életében valamilyen tiltott szert. Ennél magasabb, 24,9% volt azoknak az aránya, akik biztosan droghasználati céllal fogyasztottak valamilyen szert (a tiltott szerek mellett mágikus gombát, egyéb opiátokat pl. mákteát, szerves oldószereket, patront/lufit, mefedront). A visszaélésszerű gyógyszerfogyasztás (orvosi javaslat nélküli nyugtatók/altatók és alkohol gyógyszerrel együtt) életprevalencia értéke 14,7% volt.

Az összes (tiltott és legális) szerfogyasztás életprevalencia értéke a megkérdezett 16 éves diákok körében 28,8% volt. A fiúk 28,3%-a, a lányoknak pedig 29,4%-a fogyasztott már valamilyen visszaélésre alkalmas szert élete során.

Forrás: d)

Szabadidős tevékenység

Egy hazai pénzintézet megbízásából megkérdezett 19-29 éves válaszadók által készített internetezési felmérés szerint a megkérdezettek 81 százalékának van saját okostelefonja (a többségnek androidos), 48 százalékuknak saját laptopja vagy tablete is van.

A bank kutatása szerint is a mobiltelefont használják a fiatalok elsősorban kapcsolattartásra.

A Facebook egyeduralma kétségtelen a felmérés alapján: a fiatalok 66 százaléka ezt tartja a legfontosabb eszköznek a barátokkal és a családdal való kommunikáció szempontjából.

A szabadidő eltöltésére a fiatalok 56 százaléka internetes oldalak olvasásával, 49 százaléka közösségi oldalak használatával tölti az időt. Riasztó, hogy a felmérésben résztvevők 10%-a életének szinte minden eseményét megosztja valamilyen közösségi oldalon. Kicsit több, mint a megkérdezettek fele (53%) pedig csak a fontos eseményeket.

Forrás: MTI és K&H

A MUNKA VILÁGA:

És legvégül lássuk, mennyit is ér az érettségi a munka világában, ha más végzettséggel nem rendelkezik a fiatal. A versenyszférában a munkáltató nincs annyira megkötve a bérezést illetően, mint az állami szféra, ahol bértáblák alapján sorolják be a dolgozó munkabérét.

Közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idejüket figyelembe véve jogszabály alapján 10 fizetési osztályba és 14 fizetési fokozatba lehet besorolni. A fizetési osztályok a közalkalmazotti munkakörök ellátásához előírt iskolai végzettséget, állam által elismert szakképesítést, szakképzettséget, illetve doktori címet, tudományos fokozatot jelentik. A fizetési fokozatok, pedig az osztályokhoz tartozó 14 fokozatot, vagyis a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időtartamot jelentik – de nem a ledolgozott évek számát -.

Az érettségi megléte a D fizetési osztályba sorolandó, a szolgálatban eltöltött idő egységei (fokozat) az alapbér szorzóját jelentik. Tehát a frissen munkába álláskor az érettségi nélküli szakképzettség és a szimpla érettségi között a bérkülönbség kerek 1000 forint az állami szektorban.

Forrás: e)

És Kjt. 60-68. § és 1. számú melléklet

Országos átlagkereset

2015. január-november között: 245 500 forint volt a bruttó átlagkereset*

Forrás: f) és KSH

*A statisztika három mutatója: módusz, átlag, medián. Bérstatisztikában általában az átlagot (számtani középérték) használják, mert az mutat a legszebben. Példa legyen egy 10 fős érettségiző osztály, amelyben egyvalaki jelesre, hárman jóra, négyen közepesre, és egy-egy elégségesre, ill. elégtelenre vizsgázott. Itt a matematikai átlag 3.2 lesz, vagyis az átlag nem valóságosan tükrözi az egyetlen kiváló eredményét és felnagyítja a bukottét. Ugyanígy, ha egy eminens osztályból bukik valaki, akkor ugyan dicsekedhet az osztálya 4.6-os átlagával, ennek ellenére neki ismételnie kell. Tehát az átlag nem alkalmas arra, hogy magunkénak érezzük, de jól rejti a jövedelmi olló közötti távolságot.

A módusz egy számtani sorozat leggyakrabban előforduló eleme, tehát az előző két érettségizett osztályból az előzőnél ez a közepes, az utóbbinál a jeles, mivel ezekből van a legtöbb az adott osztályok eredményéből. Ez már tisztábban mutatja a jövedelmek valós értékét, hiszen kizárja a szélső értékeket (legszegényebbek, leggazdagabbak). Magyarországon a KSH nem ad közre vagy hivatkozik a magyarországi jövedelmek móduszára, tehát csak becsülni lehet, mekkora az a jövedelem, amelyet a legtöbben visznek haza fizetésnapokon, amely köszönő viszonyban sincs a számtani középértékkel.

És végezetül, a medián azon érték, amely két egyenlő részre oszt egy sorba rendezett adathalmazt. Az első például hozott osztály esetében így néz ki: 5 4 4 4 3 3 3 3 2 1, tehát a medián a közepes jegy.

Egyéb forrás: g)

Egy céges felmérés a magyarországi bérek móduszáról: h)

Külföldre települők száma

A tanulók 45, a 25 év alattiak 39, míg a 26 és 35 közöttiek esetében 28 százalék azok aránya, akik külföldön képzelik el a jövőjüket. Sík Endre, a Tárki kutatója azonban felhívta a figyelmet még tavaly nyáron arra, hogy ezek elsősorban csak terveknek számítanak.

Források: i) és j)

Soha nem utaltak még haza annyi pénzt Magyarországra a külföldre vándorolt magyarok, mint 2015-ben – hívta fel rá a figyelmet a Világgazdaság. A kivándorlás gyorsulásával párhuzamosan a lap szerint a hazautalások összege is növekszik, s már a magyar gazdaság 3 százalékát adja.

Forrás: k)

A KSH nemzeti számlái szerint a külföldről kapott munkajövedelmek tavaly elérték a 920 milliárd forintot, ami 43 milliárd forinttal meghaladja a 2013-ast, és 236 milliárddal több, mint a 2012-es. Felidézték, hogy a hazautalás 2010-es kivándorlási hullám után kezdett el dinamikusan nőni. Az elmúlt öt és fél évben százezrek hagyták el az országot átmenetileg vagy végleg.

Forrás: l)