Melegebb időt és szárazabb nyarakat hozhat a klímaváltozás a Kárpát-medencébe

(Budaörs, 2026. május 21. – Budaörsi Infó) Az évszázad végére tovább emelkedhet az átlaghőmérséklet a Kárpát-medencében, a nyarak egyre szárazabbá válhatnak, miközben a talajközeli ózon koncentrációja is nőhet – hangzott el a HungaroMet Nonprofit Zrt. szakmai konferenciáján Budapesten. A rendezvényen az Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratóriumban végzett kutatások eredményeit mutatták be.

A korábbi időjárási „ökölszabályok” már nem mindig működnek

Szanka Gábor Gyula, a HungaroMet Zrt. vezérigazgatója a konferencián arról beszélt, hogy ma már nem kérdés: megváltozott a klíma. Példaként említette, hogy a korábbi, tapasztalati alapon működő időjárási szabályok – például az, hogy a Balatonnál a Bakony felől érkeznek a viharok – már nem feltétlenül érvényesek.

Szanka Gábor Gyula, a HungaroMet Zrt. vezérigazgatója a szakmai konferencián a HungaroMet Zrt. budapesti székházában 2026. május 19-én. Kép: MTI/Hatházi Tamás

A vezérigazgató szerint a kutatások egyik legfontosabb célja, hogy számszerűsíthető előrejelzésekkel mutassák meg, milyen klímára számíthat a Kárpát-medence 2100-ig. Ez nem pusztán tudományos kérdés: az adatok segíthetik az alkalmazkodási döntéseket is, például a várostervezésben, vízgazdálkodásban, mezőgazdaságban, egészségügyben és a környezetvédelemben.

Több modell is melegedést jelez

A HungaroMet szakértői többféle modellfuttatással vizsgálták, milyen éghajlat várható Magyarországon az évszázad végéig. Bordi Sára, a klímamodellező csoport munkatársa elmondta: a különböző modellek abban egyetértenek, hogy nőni fog a középhőmérséklet.

A növekedés mértéke attól függ, milyen forgatókönyvvel számolnak a kutatók. A pesszimistább modellek szerint az átlaghőmérséklet-emelkedés akár a 3 Celsius-fokot is elérheti Magyarországon az évszázad végére.

A csapadék mennyiségében összetettebb változás várható. A modellek szerint összességében lehet esély több csapadékra, de ez főként a téli időszakban jelenhet meg. A nyarak ezzel szemben egyre szárazabbá válhatnak.

Ez különösen fontos figyelmeztetés a Kárpát-medencében, ahol az aszály, a talaj kiszáradása, a vízhiány és a hőhullámok már most is egyre gyakrabban okoznak gondot.

A városokban erősödhet a hőterhelés

A kutatók külön vizsgálták a városi hőszigethatást is, Budapesten és Szegeden. Duics-Korosecz Lilla, a Klímamodellező Csoport munkatársa elmondta: mindkét városban emelkedni fog az átlaghőmérséklet. Budapesten 1,7–3,9 Celsius-fokos, Szegeden 1,6–3,5 Celsius-fokos növekedés várható a modellek szerint.

A nyári napok száma is nőni fog, vagyis gyakoribbak lesznek azok a napok, amikor a hőmérséklet csúcsértéke meghaladja a 25 fokot. Szegeden a 2041 és 2070 közötti időszakban már körülbelül 90–100 ilyen nap is lehet évente, ami tízzel több lehet, mint Budapesten.

A városi hősziget azért különösen veszélyes, mert a sűrűn beépített területek, az aszfalt, a beton és a kevés zöldfelület miatt a városok nappal jobban felmelegszenek, éjszaka pedig lassabban hűlnek le. Ez fokozza a hőhullámok egészségügyi kockázatait, különösen az idősek, krónikus betegek, kisgyermekek és rosszul szellőző lakásokban élők esetében.

A fényvisszaverő felületek nem mindenhol jelentenek azonnali megoldást

A kutatók azt is vizsgálták, hogyan lehetne mérsékelni a városi hőszigethatást például a tetők és utak fényvisszaverő képességének növelésével. A modellek szerint ez a kétméteres magasságban mért levegőhőmérsékletben nem okozott érdemi csökkenést, ugyanakkor a felszín hőmérsékletében akár tízfokos mérséklődést is eredményezhet.

Ez azt mutatja, hogy a városi alkalmazkodásban többféle eszközre van szükség. A világosabb, kevésbé felmelegedő burkolatok hasznosak lehetnek, de önmagukban nem oldják meg a hőterhelés problémáját. A zöldfelületek, az árnyékolás, a vízmegtartás, a faültetés és a városi szellőzési folyosók megőrzése legalább ilyen fontos lehet.

Nőhet a talajközeli ózon koncentrációja

A klímaváltozás levegőminőségre gyakorolt hatásait is vizsgálták. Ferenczi Zita, a levegőminőség-modellezési és emissziós osztály munkatársa elmondta: a legtöbb szennyezőanyag esetében javulás várható, főként azért, mert a modellek a klasszikus légszennyezők kibocsátásának csökkenésével számolnak.

A nitrogén-dioxid mennyisége várhatóan csökken, elsősorban a városi területeken, a közlekedési eredetű kibocsátások mérséklődése miatt. A 10 mikronnál kisebb légköri aeroszolok esetében vidéken szintén javulás várható, a városokban viszont kismértékű emelkedés is lehet, főként az ipari tevékenység növekedése és a lakossági tüzelésből származó kibocsátás miatt.

Az ózon azonban továbbra is komoly kihívást jelenthet. A modellek szerint a talajközeli ózon koncentrációja emelkedni fog, különösen augusztusban. Ennek oka, hogy a melegebb klíma gyorsítja azokat a kémiai folyamatokat, amelyek során az ózon képződik, a megváltozott időjárási viszonyok pedig hozzájárulhatnak a felszín közeli feldúsulásához.

Ez nemcsak egészségügyi, hanem mezőgazdasági és természetvédelmi probléma is. A talajközeli ózon károsíthatja a növényzetet, főként a fákat, de haszonnövényeknél is terméskiesést okozhat.

Új éghajlati portál készül

A HungaroMet az elmúlt években több fejlesztést is végzett a klímaváltozással kapcsolatos tudományos vizsgálatok és ismeretterjesztés támogatására. Szépszó Gabriella, a klimatológiai és kutatás-fejlesztési igazgatóság vezetője elmondta: az éghajlatváltozás vizsgálatához jó minőségű, térben és időben megbízható meteorológiai adatokra van szükség.

Ennek érdekében számos adatot digitalizáltak, és előállították a vizsgálatokhoz szükséges adatsorokat. A klimadat.met.hu oldalon elsősorban hőmérsékleti és csapadékértékek érhetők el, de fejlesztik az adatokat, hogy pontosabban mutassák az éghajlati indikátorok változását.

A projekt részeként új éghajlati portált is kialakítanak, ahol az éghajlatváltozással kapcsolatos adatokat és háttérinformációkat gyűjtik össze. Elkészült Magyarország digitális éghajlati atlasza is. Az eghajlat.met.hu oldal várhatóan június első hetében válik elérhetővé a nagyközönség számára.

Mit jelenthet mindez Budaörs számára?

Budaörs ugyan nem szerepelt külön a konferencián bemutatott városi példák között, de az eredmények helyben is fontosak. A város a budapesti agglomeráció részeként ugyanazokkal a kihívásokkal néz szembe, mint sok más magyar település: melegebb nyarak, gyakoribb hőhullámok, szárazabb időszakok, vízmegtartási problémák, terheltebb zöldfelületek és fokozódó városi hőhatás.

A budaörsi erdők, parkok, fasorok, kertek és zöldterületek szerepe ezért felértékelődik. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás nemcsak országos, hanem helyi feladat is: fontos a faállomány megőrzése és pótlása, az árnyékos közterületek kialakítása, a csapadékvíz helyben tartása, a hőszigetek csökkentése és a lakossági szemléletformálás.

A HungaroMet kutatásainak legfontosabb üzenete, hogy a klímaváltozás nem távoli jövőbeli kérdés. Már most érzékelhető folyamat, amelyre fel kell készülni. A következő évtizedek döntései határozzák meg, mennyire lesznek élhetők a magyar települések a melegebb, szárazabb és szélsőségesebb éghajlati viszonyok között.

(Budaörsi Infó / Forrás: MTI, HungaroMet Nonprofit Zrt.)

facebook:

0 Komment