Fizetési meghagyás: vigyázz vele

(Budaörs, 2025. október 11. – Budaörsi Infó/Kiszámoló) Magyarországon előszeretettel használnak fizetési meghagyást akár már rég elévült (esetleg már ki is egyenlített) tartozások beszedésére. Sokan, akik ilyen dokumentumot kapnak, nem törődnek vele, mondván, hogy nem jogos a követelés, aztán meglepődnek, hogy 15 naptári nap után már végrehajthatóvá válik az így igényelt összeg, ha nem tiltakoztak ellene.

Nagyon fontos, hogy ha ilyet kapsz, azonnal reagálj rá és mondj ellent. (Kivéve persze, ha jogos, mert akkor perre fog menni az ügy és még a perköltségeket is fizetheted.)

Akartam írni róla már vagy két hónapja, de szerencsére nem kell megtennem, mert a Közjegyzői Kamara megkeresett, hogy szívesen írnának különféle, sokakat érdeklő és érintő témákról az oldalra. A régi olvasók még emlékeznek a hasonló jogi sorozatra, amit nagyon sokan szerettek.

Örömmel vettem a felajánlást, következzen hát a kamara cikke a témában, amiből nem csak azt tudhatod meg, hogyan védekezz az ilyen meghagyások ellen, de azt is, te magad hogyan kérhetsz egy ilyen kibocsátását, ha valaki tartozik neked.

Fizetési meghagyás: mit tegyünk, ha FMH jön, és mit semmiképp sem?

A fizetési meghagyásos eljárás ma Magyarországon a tartozások érvényesítésének egyik leggyorsabb és leghatékonyabb eszköze. Egy ilyen irat azonban nemcsak a jogosultnak, hanem az adósnak is sorsdöntő lehet: egyetlen elmulasztott határidő vagy rossz döntés súlyos összegekbe kerülhet.

A cikkben bemutatjuk az eljárás működését, azt, hogy milyen teendők elengedhetetlenek, mely hibákat kell mindenképpen elkerülni, és miért múlhat sok pénz azon, hogyan reagálunk egy fizetési meghagyásra, például egy elévült követelés esetén.

A pénzügyi viták, tartozások és elmaradt kifizetések sokak életében okoznak problémát, legyen szó közüzemi számláról, bérleti díjról, vissza nem adott kölcsönről vagy akár egy vitatott szolgáltatási díjról. Ezek rendezésére Magyarországon régóta létezik egy hatékony jogi eszköz, a fizetési meghagyásos eljárás (FMH), amely lehetővé teszi, hogy a jogosult gyorsan és pereskedés nélkül érvényesítse a követelését.

Az eljárás lényege, hogy ha az adós nem vitatja a tartozást, akkor rövid időn belül jogerős határozat születik, amely végrehajthatóvá válik.

Az FMH összeghatárokhoz kötötten vehető igénybe. Hárommillió forintig kizárólag ezen az úton lehet követelést érvényesíteni, vagyis a jogosult nem fordulhat rögtön bírósághoz.

Három és harminc millió forint közötti összegnél választható a fizetési meghagyás és a peres út is, míg harminc millió forint felett már kizárólag bírósági eljárás kezdeményezhető.

FMH-t bármely belföldi kézbesítési címmel rendelkező magánszemély, társasház, vállalkozás vagy gazdálkodó szervezet kezdeményezhet. A leggyakoribb ügyek a közüzemi és telekommunikációs szolgáltatások díjai, elmaradt bérleti díjak, kölcsönök és előlegek visszakövetelése, de magánjogi vitákban is széles körben alkalmazzák.

Hogyan indul az eljárás?

A kérelem benyújtása egyszerű, és viszonylag kevés adatot igényel. A jogosultnak meg kell adnia többek között az adós nevét és címét, valamint a követelés összegét és alapját.

Bizonyítékot nem kell csatolni a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemhez, a közjegyző bizonyítási eljárást a fizetési meghagyásos eljárás keretében nem is folytathat le, azaz érdemben nem vizsgálhatja a kérelmet. Magánszemélyek bármely közjegyzőnél szóban, papíron vagy elektronikus úton is kezdeményezhetik az eljárást, míg jogi személyek és egyéni vállalkozók kizárólag elektronikus úton, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara rendszerén keresztül tehetik ezt meg. A közjegyző papíralapú kérelemnél 15 napon, elektronikus benyújtásnál három munkanapon belül bocsátja ki a fizetési meghagyást, amennyiben az megfelel a törvényben előírtaknak.

A fizetési meghagyás kézbesítését követően az adósnak 15 nap áll rendelkezésre arra, hogy vitassa a követelést. Ha ellentmondást nyújt be, a fizetési meghagyásos ügy perré alakul, és onnantól kezdve a jogosultnak a bíróság előtt kell bizonyítani a követelés jogosságát. Ha az adós nem reagál, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, és ugyanúgy végrehajtható, mint egy jogerős bírósági ítélet. A végrehajtás során sor kerülhet bankszámla-letiltásra, munkabér-levonásra vagy akár ingóságok lefoglalására is.

Mire kell figyelnie az adósnak?

Gyakori tévedés, hogy ha valaki nem veszi át a hivatalos iratot, akkor megússza a jogkövetkezményeket. Ez koránt sincs így: a kézbesítési szabályok alapján, ha az irat „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, a második sikertelen kézbesítési kísérletet követő 5. munkanapon a fizetési meghagyás kézbesítettnek minősül, azt követően pedig az ellentmondásra nyitva álló határidőt követően jogerőre emelkedik, és végrehajtható lesz.

Ezért az adósnak feltétlenül célszerű átvennie az iratot, és ha nem ért egyet a követeléssel, a kézbesítéstől számított 15 napon belül ellentmondással kell élnie.

Az ellentmondás lehet teljes, ha az adós a tartozás fennállását teljes egészében vitatja, és lehet részleges, ha csak például a kamatok vagy költségek mértékét tartja túlzónak.

Részleges ellentmondás esetén az elismert rész jogerőre emelkedik és végrehajtható, a
vitatott rész tekintetében alakul perré az eljárás.

Elévült tartozást is követelhetnek

A tartozás elévülése azt jelenti, hogy bírósági úton nem hajtható be a követelés, de ettől még jogszerűen lehet elévült tartozás megfizetését is követelni. Ezért különösen fontos tudni, hogy a közjegyző nem vizsgálja hivatalból, hogy a követelés elévült-e. Az általános elévülési idő öt év, de bizonyos esetekben rövidebb: a telekommunikációs díjak például egy év, az áram- és gázszolgáltatási követelések három év alatt évülnek el. Ha az adós nem mond ellent az FMH-nak, és nem hivatkozik az elévülésre az ellentmondásban, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, és a követelés akkor is behajtható, ha egyébként az valóban elévült. Az így behajtott, elévült követelés összegét már nem lehet visszakérni, ezért különösen fontos reagálni a fizetési meghagyásra.

(Budaörsi Infó/Kiszámoló)

facebook:

0 Komment