Német, brit, belga, osztrák és cseh lapok a magyar belpolitikáról

A Financial Times Deutschland című német üzleti lap a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló új törvényről és az új alkotmányról írt hétfői számában.

A szerző, Christian Höller Az EU magyarázatot követel Magyarországtól című írásában emlékeztetett, hogy az Európai Unió “megkezdte a vitatott MNB-törvény vizsgálatát”, majd ismertette a PSZÁF és az MNB összevonásának tervét: “Ezzel megszűnik az MNB függetlensége. Orbán így messzemenő beavatkozási jogosultságot biztosít magának a jegybank felett – és ezzel a kamatpolitika és a devizatartalék felett”. Az új alkotmánnyal kapcsolatban megjegyezte, hogy “Orbán megkerüli a demokráciát”, és emlékeztetett Rolf Mützenich, az ellenzéki Német Szociáldemokrata Párt (SPD) külpolitikai szóvivőjének véleményére, amely szerint az új alkotmány “botrányos, és szakítást jelent az európai demokratikus hagyományokkal.” Az állampapír-piaci helyzetről úgy vélte, hogy “a 10 éves lejáratú állampapír hozama minden korábbinál magasabbra, 9,7 százalékra emelkedett, ami hosszabb távon elviselhetetlen.”

A The Times tekintélyes konzervatív brit napilap “Vissza az önkényuralomba” című jegyzete szerint az új alaptörvény az alapvető szabadságjogok “rendkívüli mértékű sérelmét” jelenti. A szerkesztőségi írás szerint az alaptörvény “hatalmas mértékben” szélesíti a kormánypárt jogköreit, amelyek közül a cikk szerint a “legszégyenteljesebb” a “vallás állami felügyeletének újbóli megteremtésére tett kísérlet”. Orbán Viktort “az egyre zsarnokibb miniszterelnök” jelzővel illeti a szerző, aki szerint a beavatkozás az igazságszolgáltatásba visszavezeti Magyarországot ahhoz a kormánypárti hatalmi monopóliumhoz, amely alatt az ország több mint negyven évig szenvedett. “Egyetlen centet sem szabadna folyósítani, amíg ez a szégyenteljes alkotmány érvényben marad” – fejeződik be a cikk.

A La Libre Belgique mérsékelt jobbközép irányzatú brüsszeli lap internetes kiadása hétfőn közép-európai tudósítójának, Christine Duprének a cikkét közölte, “Magyarország: veszélyben a demokrácia” címmel. Dupré szerint a  magyar parlament által az év végén elfogadott törvények korlátozzák a demokráciát. A szerző első helyen azt emelte ki, hogy a szocialista pártot felelőssé teszik a volt kommunista rezsim bűneiért. Kitért a választókerületek határainak megváltoztatására is – ami az általa idézett vélekedés szerint a jobboldalnak kedvez -, valamint a parlamenti viták “drákóinak” minősített korlátozására. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kemény adminisztratív és pénzügyi feltételek miatt nagyon megnehezült új politikai formációk létrehozása. A lap megemlítette az egyházügyi törvénnyel kapcsolatos vitákat és Lomnici Zoltán “kitakarási ügyét”, Nagy Navarro Balázs és társai éhségsztrájkját. “A magyar közpénzügyek helyzete meglehetősen katasztrofális. A demokráciáé rosszabb” – olvasható a lapban.
http://www.lalibre.be/actu/international/article/710452/hongrie-democratie-en-peril.html

Prágának az Európai Unióban Dánia példáját kellene követnie, amely ugyan erőteljesen igyekszik érvényesíteni saját érdekeit, bár láthatóan nem nagy híve az európai integrációnak, de továbbra is az EU konstruktív tagjának tekintik – véli Lubos Palata cseh publicista a Lidové Noviny című konzervatív napilapban hétfőn. Palata szerint a “szuverén demokrácia megteremtését” hirdető magyar út nem elfogadható a cseh kormányzat, illetve Václav Klaus számára, mert “véleményük szerint ez az Európai Unión belül, sőt az Unión kívül is elszigetelődéshez vezet”. A szerző úgy véli: Csehország, Magyarország és Lengyelország közül Lengyelország volt az, amelyiknek az EU-elnökséget a legjobban sikerült kihasználnia nemzetközi presztízse megerősítésére. “A csehek és a magyarok elsősorban a hazai politikai színtéren létező problémák miatt voltak sikertelenek” – vélte.

Osztrák vállalatok és EP-képviselők Magyarországgal kapcsolatos aggodalmairól közölt cikket és kommentárt a Kurier osztrák lap. Az Osztrák Gazdasági Kamarában (WKÖ) is aggodalommal figyelik a magyarországi fejleményeket: a cikk bevezetőjében kiemelték, hogy osztrák cégek “de facto kisajátítástól” tartanak. Az osztrák iparszövetség (IV) főtitkára, Cristoph Neumayer azt mondta, sok vállalat gondolkodóba esett, hogy hosszú távon hogyan bánjanak magyarországi képviseletükkel. Az Európai Néppárt frakcióvezető-helyettese, Othmar Karas a lap érdeklődésére azt mondta, “elutasítja az elhamarkodott ítéletalkotást”. Karas nézete szerint előbb az Európai Bizottságnak és az EKB-nak kell tisztáznia a tényállást. Hannes Swoboda az Európai Szociáldemokraták frakcióvezető-helyettese az uniós szerződés 7. cikke szerinti szankciós eljárás mellett foglalt állást. A cikk kitért arra is, hogy Guy Verhoftsadt az EP liberális frakciójának elnöke szerint Orbán Viktor “a kommunista múltba vezeti vissza” Magyarországot.
(http://kurier.at/wirtschaft/4479651-ungarn-oesterreichische-betriebe-fuerchten-enteignung.php)

A lap nyomtatott kiadása kommentárt is közölt a témában Christine Klafltól, aki a magánnyugdíjpénztárak vagyonának államosítását és részbeni költségvetési célra fordítását kisajátításnak nevezte. Hasonló fenyegeti most a külföldi vállalatokat – vélte.

Szintén a Kurierban megjelent kommentárjában Margaretha Kopeinig bírálta az európai kormányfőket és az Európai Néppártot, amiért “hallgatnak” Magyarországgal kapcsolatban. Hillary Clintonnak, az Egyesült Államok külügyminiszterének levelét bátor gesztusnak nevezte a szerző. “Ez a bátorság – tette hozzá – hiányzik az európai kormányfőkből, pártállástól függetlenül”. “Nevetség tárgyává teszi a demokráciát, hogy a Néppárton belüli párthűség és a be nem avatkozásnak az európai családon belül jelentéktelen alapelve fontosabbaknak számítanak, mint a sajtószabadság és a jogbiztonság melletti, pártokon átívelő fellépés”.