Szijjártó Péter: a nemzetközi fejlemények alakítják az euró-forint árfolyamot

Az euró-forint árfolyamot az euróövezet problémái, az euróválság újabb fejleményei, vagyis a görög népszavazási bejelentés és az abból fakadó heves európai reakciók alakítják – mondta Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője szerdai tájékoztatóján.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a jelenlegi európai helyzetből a magyar gazdaságpolitikának két tanulságot kell levonnia. Egyrészt, hogy tovább kell csökkenteni az államadósságot, hiszen a magyar államadósság jelentős része devizában van, másrészt “minél több magyar családot ki kell menteni a devizahitel csapdájából”, mivel ezek az árfolyammozgások a devizahiteleseket érintik a legérzékenyebben.

Kérdésre válaszolva beszélt arról is, hogy Magyarország jelenlegi gazdasági teljesítménye és a magyar gazdaságpolitikai döntések “semmilyen módon nem indokolnak semmiféle leminősítést”. Szijjártó Péter kiemelte, hogy Magyarország azon két európai uniós tagállam egyike, amelyben csökken az államadósság, emellett 2012-ben az ország költségvetési hiánya a legjobbak között lesz az Európai Unióban.

Hozzáfűzte, ismeretes, hogy “a hitelminősítők döntéseiben nem kizárólag valós gazdasági folyamatok játszanak szerepet”, mint ahogyan az is, hogy “bizonyos pénzügyi körök érdekeit sérti a magyar gazdaságpolitika”, miközben a valós gazdasági teljesítmény nem indokolja a leminősítést.

A tájékoztatón szó volt Simor Andrásnak, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének ciprusi cégével kapcsolatos iratairól is. A miniszterelnök szóvivője emlékeztetett: az Országgyűlés költségvetési bizottsága azzal a felhívással fordult az MNB elnökéhez, hogy október 30-ig juttassa el a bizottságnak azokat az okiratokat, amelyek igazolják, hogy valóban eladta off-shore cégét, valóban hazahozta több száz millió forintos vagyonát, és az ebből fakadó adófizetési kötelezettségének eleget tett.

“Elfogadhatatlan, hogy a nemzeti bankban titkolózás zajlik, és elfogadhatatlan, hogy személyesen a nemzeti bank elnöke titkolózik” – fogalmazott Szijjártó Péter.

A szóvivő elmondta, hogy a bizottsághoz a kért iratok nem érkeztek be. Az MNB hétfőn ezzel kapcsolatban azt közölte, hogy Simor András a korábban tulajdonában álló cég értékesítésének dokumentumait elnöki titkárságán október 19-től hozzáférhetővé tette, ezenkívül a dokumentumokat még a múlt héten megküldte Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének.

Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban azt mondta: nem pontosan értik, hogy Simor András “miért folytatja a trükközést”, hiszen egy parlamenti bizottság hívta fel arra, hogy bocsásson rendelkezésre bizonyos dokumentumokat. Hozzáfűzte: a házelnök át fogja tanulmányozni a megküldött iratokat, és ha ezek azok az iratok, amelyeket a bizottság kért, akkor azt eljuttatja a testületnek, a bizottság pedig megvizsgálja azokat, és dönt az esetleges további lépésekről.

Az MNB szerdán ismertetett “Jelentés a pénzügyi stabilitásról” című anyagára reagálva a szóvivő azt mondta: az országot kifejezetten erősíti, a kitettséget csökkenti, ha a devizahitelek állománya csökken, ez igaz mind az államadósságra, mind a családok adósságára is. Szijjártó Péter hangsúlyozta: a végtörlesztés részleteinek kidolgozásánál szem előtt tartották, hogy pénzügyileg tartható megoldás jöjjön létre, ezt úgy érték el, hogy tehermegosztás van a bankok és a hitelt felvett családok között, vagyis kizárták azt, hogy valaki egyedül viselje  a terhet.

A jegybank jelentésében arra hívja fel a figyelmet, hogy a végtörlesztés súlyos veszteséget okozhat a magyar bankrendszernek.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdai, lakásépítési adatairól Szijjártó Péter azt mondta: amikor az első polgári kormány bevezette az otthonteremtési támogatást, akkor az egy év alatt kiadott lakásépítési engedélyek száma jelentősen nőtt, most sokkal alacsonyabb ez a szám, s ez is alátámasztja az otthonteremtési program újraindításának szükségességét, növekvő építőipar, növekvő lakásépítés nélkül ugyanis nincs gazdasági növekedés.

Szijjártó Péter beszámolt arról a kormánydöntésről is, amely szerint kiemelt állami fejlesztéssé minősítettek három kerékpárút-fejlesztést, így a Duna menti kerékpárútvonal (Rajkától Budapesten át Mohácsig), a Balaton körüli valamint a Budapestet a Balatonnal összekötő kerékpárút-hálózat fejlesztését . A kormány további fejlesztési tervek kidolgozására ad megbízást, így a Bodrog-Tisza menti, a Velencei tó körüli, a Budapestet az etyeki borvidékkel összekötő kerékpárutat, valamint a “Vasfüggöny” névre hallgató, a nyugati határszélen húzódó kerékpárutat fejleszthetik.