Felavatták a Bibó István parkot Budapesten

Felavatták a főváros első, Bibó Istvánról elnevezett közterületét a II. kerületben, a Barsi utca és a Bimbó út között szerdán.

Láng Zsolt (Fidesz-KDNP) II. kerületi polgármester ünnepi beszédében azt mondta: “Több mint három évtizede annak, hogy a történelem utolsó úriembere nincs közöttünk. Felnőtt azóta egy nemzedék, megbukott a gulyáskommunizmus, de a mai napig Budapesten egyetlen köztér vagy utca sem viselte Bibó István nevét.”

A polgármester megmagyarázhatatlannak nevezte ezt, jelezve, hogy a kérdést nem lehetett tovább halogatni. Három dolgot emelt ki, amelyek szavai szerint külön-külön is elegendőek ahhoz, hogy “fejet hajtsunk kerületünk díszpolgára előtt”: Bibó István tudományos tevékenységét, rendíthetetlen elvhűségét és mélyen humánus személyiségét.

Büszkeséggel tölti el a gondolat – mondta Láng Zsolt -, hogy Bibó István életútjának egy szakaszában a II. kerületben élt és alkotott. Úgy fogalmazott: “amikor leleplezzük az emlékét őrző táblát, olyan ember tér vissza közénk, aki itt élte életét és most is ide tartozik, legyünk büszkék rá”.

Az ünnepségen Tarlós István (Fidesz-KDNP) főpolgármester azt mondta: a közterület elnevezésével sokéves adósságát törleszti Budapest.

Kitért arra, hogy a rendszerváltó pártok egykor Bibó István utódjának vallották magukat, “szinte kampányszerűen”. Mint fogalmazott, “hagyatékát az egyes politikai erők egymással versengve próbálták kisajátítani, szavait sokszor aktuális érdekeiknek megfelelően magyarázták.”

A főpolgármester szavai szerint egy valamiben mindenki egyetért: Bibó István “egyszerre volt korszakos jelentőségű társadalomtudós, nemzetközi szinten is elismert állambölcselő és jogtudós, valamint államminiszterként 1956 egyik halhatatlan hőse”. Tarlós István azt mondta, ezekben az október végi napokban utóbbinak különös jelentősége van. Bibó István szerepvállalása az egyén társadalomért vállalt felelősségének gyönyörű példája – tette hozzá. Úgy fogalmazott: “Makacsul hitt abban, hogy az erkölcsi rendnek jelen kell lenni a társadalomban, e hitét nem csupán művei, tettei is alátámasztották.”

A városvezető szerint a “rendszer bűne volt”, hogy egy ilyen jelentőségű gondolkodó nem alapíthatott iskolát, hogy műveiről életében nem folyhattak termékeny viták.

“Kissé zavaros időket élünk”, és egy új világrend kialakításában, a válságból való kilábalásban nagy felelősség hárul a politikai elitre, amely nagyon nehéz helyzetben vette át az országot – mondta a főpolgármester, hangsúlyozva, hogy a teendőkhöz Bibó István művei adnak útmutatást.

Tarlós István köszönetet mondott Láng Zsoltnak a közterület elnevezésének kezdeményezéséért.

A park avatásán részt vett Schmittné Makray Katalin, a köztársasági elnök felesége, Stumpf István alkotmánybíró, Hutiray Gyula főpolgármester-helyettes, valamint Bibó István gyermekei, Tegzes Lászlóné és ifjabb Bibó István.

Az LMP az MTI-hez eljuttatott közleményében sérelmezte, hogy nem hívták meg a párt képviselőit az avatóünnepségre, holott  – mint írták – az LMP kezdeményezte, hogy közterület viselje Bibó István nevét Budapesten.