Német hackerek “trójai” háborúja

Tovább gyűrűzik Németországban az úgynevezett trójaiszoftver-botrány, amely hétfő délután már a német kancellárt is állásfoglalásra késztette. A legfrissebb hírek szerint a szálak Bajorországba vezetnek.

A Chaos Computer Club (CCC) szóvivője egy hétvégi lapban megjelent írásában azt állította, hogy a német szövetségi hatóságok egy trójai szoftverrel túllépték az alkotmánybíróság által biztosított törvényes kereteket. Több kormányzati és az ellenzéki politikussal együtt Angela Merkel is az ügy kivizsgálását sürgette. Szóvivője útján tudatta, hogy az ügy komoly aggodalommal tölti el.

A civil szervezet vádja szerint a szövetségi hatóságok – elsősorban a szövetségi bűnügyi hivatal – az általuk alkalmazott trójai szövetségi kémprogrammal egy számítógép összes adatát kikémlelhetik, beleértve az el nem küldött e-maileket, illetve feljegyzéseket is. A CCC azt állította, hogy a hatóságok megszegték az alkotmánybíróság rendelkezését, és a számítógépes telefonbeszélgetések, illetve üzenetek rögzítésén túl törvénytelen felderítéseket végeztek. A szervezet szerint olyan program alkalmazására került sor, amely a többi között lehetővé tette a számítógépek mikrofonjaira, illetve kameráira való csatlakozást is, azaz a számítógépek és tulajdonosaik “teljes kikémlelését”.

Peter Schaar adatvédelmi biztos az állításokat rendkívül nyugtalanítónak nevezte, és azonnali vizsgálatot helyezett kilátásba. Hasonlóan nyilatkozott Wolfgang Bosbach, a Bundestag belbiztonsági bizottságának konzervatív elnöke is, ugyanakkor felszólította a szervezetet, hogy állításait bizonyítékokkal támassza alá. Bosbach sürgette, hogy a CCC pontosan tárja a nyilvánosság elé, hogy szerinte milyen szoftver alkalmazásáról van szó, illetve melyik szövetségi hatóság és milyen célokra használta azt. A CDU politikusa a trójai program alkalmazásával kapcsolatos vádakat súlyosnak és aggasztónak nevezte. Ugyanakkor megvédte az alkotmánybíróság által korábban engedélyezett “kémprogramot”, hangoztatva, hogy arra – rendkívül korlátozottan – a belbiztonság erősítése érdekében van szükség, amelyről az állam nem mondhat le. Bosbach bejelentette, hogy az általa vezetett parlamenti bizottság kivizsgálja az állításokat. A Zöldek, az FDP és a Kalózpárt is a program alkalmazásának felfüggesztését kérte a vizsgálatok befejezéséig.

Hans-Peter Friedrich belügyminiszter hétfőn a leghatározottabban cáfolta, hogy tudomása lenne a CCC által említett módszerek alkalmazásáról. Friedrich állítása szerint a minisztérium ellenőrzése alá tartozó hivatalok – az alkotmányvédelmi, valamint a szövetségi bűnügyi hivatal továbbá a szövetségi rendőrség – a szóban forgó szoftvert nem használták.

Sabine Leutheusser-Schnarrenberger igazságügyi miniszter ugyanakkor aggasztónak nevezte a vádakat. A liberális politikus bejelentette, hogy vizsgálatot indít. “Ha bebizonyosodik, hogy az alkotmánybíróság előírásait egy új szoftver alkalmazásával nem tartották be, az végérvényesen alááshatja az állampolgárok bizalmát” – fogalmazott az FDP politikusa.

A német politika új “sztárja”, a berlini tartományi törvényhozásba a közelmúltban bejutott, az internet szabadságáért harcoló Német Kalózpárt elnöke az állításokat “szinte hihetetlennek” nevezte. Sebastian Nerz úgy vélte, hogy a vádak szerint a hatóságok egyértelműen megszegték az alkotmánybíróság rendelkezéseit. A Kalózpárt vezetője Hans-Peter Friedrich belügyminiszter és Jörg Ziercke BKA-elnök azonnali lemondását sürgette.

Hétfő esti értesülések szerint a botránynak bajor szálai vannak. Egy alsó-bajorországi ügyvéd azt állította, hogy egyik védencét korábban ilyen jellegű kémprogrammal fürkészték ki. Az értesülést nem sokkal később a bajor belügyminisztérium is megerősítette, és vizsgálatot rendelt el.

Bajorországban már tavaly több hasonló, gyanús esetre derült fény. Nem kizárt ugyanakkor, hogy a trójai programot – ilyen vagy olyan formában – más tartományok is alkalmazták.

A szóban forgó szoftvert a bűnügyi hivatal 2007-ben fejlesztette ki a magántulajdonban lévő számítógépek, illetve mobilkészülékek ellenőrzésére. A program a számítógép távoli elérését teszi lehetővé, majd a felhasználó tudta nélkül lehet annak lementett adatait és adatforgalmát vizsgálni. Hatalmas belpolitikai vita után a szövetségi alkotmánybíróság 2008-ban rendkívül szűkre szabta a program bevetésének lehetőségeit, szigorúan adatrögzítésre korlátozva azt.