Szegedi kutatók eredményei a hasnyálmirigy megbetegedéseinek vizsgálatában

Hegyi Péter, a Szegedi Tudományegyetem 39 éves kutatóorvosa által vezetett munkacsoport kiemelkedő újdonságokat fedezett fel, melyek alapvetően átírják élettani és kórélettani ismereteinket a hasnyálmirigy működésével, illetve betegségeivel kapcsolatban – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény az MTI-t.

A kutatás azért is fontos, mert a heveny hasnyálmirigy-gyulladásnak napjainkig elfogadhatatlanul magas – 5-10 százalékos – a halálozása, amelynek egyik fő oka, hogy a betegségnek még nincs specifikus terápiája.

A hasnyálmirigy külső elválasztású mirigyének fő feladata az emésztőenzimek, illetve bikarbonát-ionok elválasztása. Sejtjeinek felépítése szőlőfürthöz hasonlít, ahol a szőlőszemekben az emésztőenzimek termelése, míg a szárban, a vezetéksejtekben a bikarbonátban gazdag folyadék kiválasztása történik. A szár vége a patkóbélbe csatlakozik, ahol a táplálék emésztése történik. Korábban úgy gondolták, a hasnyálmirigy vezetéksejtek által termelt bikarbonát fő élettani szerepe a gyomorból a patkóbélbe lecsorgó sav semlegesítése.

A szegedi kutatók meggyőződése volt, hogy a bikarbonátnak nemcsak a hasnyálmirigyen kívül, de a szerven belül is fontos élettani szerepe van. Hegyi Péter és munkatársai elsőként igazolták, hogy a hasnyálmirigy vezetéksejtek bikarbonát-elválasztásának már a szerven belül is fontos, savat semlegesítő hatása van. Ez a folyamat azért lényeges, mivel a savas közeg kiválthatja az emésztőenzimek hasnyálmirigyen belüli aktivációját, ami hasnyálmirigy-gyulladást okoz.

A szegedi kutatócsoport ismerte föl a „tripszin kiváltotta ördögi kör” jelenségét is. Az egyik legfontosabb belgyógyászati szaklapban, a Gastroenterology című folyóiratban szeptemberben közölt cikk szerint a hasnyálmirigy idült gyulladása során folyamatos, szerven belüli enzimaktiváció, illetve a folyadék- és a bikarbonát-elválasztás károsodása figyelhető meg. Ezeket a mechanizmusokat eddig külön, egymástól függetlenül vizsgálták.

Hegyi Péter és munkatársai kimutatták, hogy ezek a folyamatok nemcsak egymással összekapcsolva, hanem sajnos egymást erősítve zajlanak a krónikus gyulladás során. Az emésztőenzimek hasnyálmirigyen belüli aktivációja gátolja a bikarbonát kiválasztását, ami a termelt folyadék savasodását idézi elő. A savasodás tovább fokozza az enzimek aktivációját, ezáltal egy „ördögi kör” alakul ki, ami fenntartja a gyulladást. Ha le lehetne állítani a körfolyamatot, akkor a ma még nem gyógyítható krónikus hasnyálmirigy-gyulladás is hatékonyan kezelhetővé válna.

Ezen új eredmények közrejátszottak abban, hogy 2012-től öt esztendőn át a Szegedi Tudományegyetemre kerül a több mint ezer tagot magában foglaló Európai Hasnyálmirgy Társaság központja, amely irányítójának egyhangú szavazással Hegyi Pétert választották – olvasható a felsőoktatási intézmény közleményében.