Csodacsillag az októberi égbolton

Fényes maximumában van októberben az egyik legnevezetesebb változócsillag, a Mira Ceti, azaz a Cet csillagképben lévő Csodacsillag – olvasható a Magyar Csillagászati Egyesület honlapján (www.mcse.hu).

A 200-400 fényévnyire lévő Mira Cetit 1596-ban fedezte fel David Fabricius (1564-1617) német teológus és csillagász, különös fényváltozását azonban jóval később, a XVII. század közepén ismerték fel. A nevét (csodálatos, megdöbbentő) Johannes Hevelius (1611-1687) lengyel csillagásztól kapta 1662-ben.

A csillag fényessége 2,0 és 10,1 magnitúdó között változik, 331 napos periódussal. Maximum táján hónapokig látható szabad szemmel, minimumban viszont kisebb távcső szükséges észleléséhez. Maximumai átlagosan 3,4 magnitúdósak, a jelenlegi maximum azonban igen fényes, ezért a Mirát még fényszennyezett égen sem nehéz azonosítani.

Az elkövetkező hónapok leglátványosabb bolygója az esti-éjszakai égen a Jupiter lesz, mely október 29-én kerül szembenállásba a Nappal. Az óriásbolygó fényessége ekkor -2,9 magnitúdó lesz, s már a láthatóság elejére visszaállt a bolygó megszokott képe, vagyis ismét két sötét egyenlítői sáv dominálja a távcsőben látott képet. (A déli fősáv 2010-ben igen jelentősen elhalványodott, szinte eltűnt). A jelenleg a Kos (Aries) csillagképben járó planéta megfigyelhetősége igen kedvező lesz a következő években is, mert magasan fog delelni. A magas égi helyzet révén a földi légkör zavaró hatása kevésbé érvényesül.

A Vénusz napnyugta után kereshető a délnyugati ég alján. Noha megfigyelésre nincs igazán kedvező helyzetben, erős fénye miatt nem nehéz megtalálni. A hónap elején fél, a végén háromnegyed órával nyugszik a Nap után.

A Mars előretartó mozgást végez a Rák, majd az Oroszlán csillagképben. Éjfél után kel, hajnalban látható a délkeleti égen. Fényessége lassan nő, és egész éjszaka feltűnően látszik a déli égen. 29-én szembenállásban lesz a Nappal.

A Szaturnusz előretartó mozgást végez a Szűz csillagképben. 13-án együttállásban lesz a Nappal, a hónap legvégén már kereshető a hajnali ég alján, ekkor bő egy órával kel a Nap előtt. Az Uránusz az éjszaka nagy részében látható a Halak csillagképben, hajnalban nyugszik.

A Neptunusz az éjszaka első felében figyelhető meg a Vízöntő csillagképben, éjfél után nyugszik. A Merkúr a hónap nagy részében nem figyelhető meg, csak október utolsó napjaiban lesz kereshető napnyugta után a horizont közelében, de még ekkor is csak fél órával nyugszik a Nap után, megfigyelésre kedvezőtlen helyzetben van.