Nemzetközi jogász: a palesztinok a BT-t megkerülve ismertethetik el államukat

A palesztin ENSZ-tagfelvételi kérelem még hónapokig a Biztonsági Tanács (BT) előtt heverhet és a kilátásba helyezett amerikai vétó miatt el is akadhat, a palesztinok azonban a BT-t megkerülve, a közgyűléshez fordulhatnak, hogy közvetve elismertessék államiságukat – mondta Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerdán az MTI-nek.

A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója elmondta, hogy Palesztina államként kérte tagfelvételét az ENSZ-be. A világszervezet alapokmánya értelmében ha egy állam szeretne ENSZ-tagállammá válni, akkor a kérelemről először a BT dönt, amely ezt ajánlás formájában továbbítja a közgyűlés felé, és a tagfelvételről az utóbbi dönt kétharmados szavazati aránnyal. A döntést tehát a 193 tagállamot tömörítő ENSZ-közgyűlés hozza meg, de nem fogadhat el határozatot erről, ha a BT nem tesz ilyen ajánlást.

A tagfelvételi kérelem jelenleg a BT előtt van. Az Egyesült Államok világossá tette, hogy megvétózza a palesztin kezdeményezés elfogadását. Ha az amerikai vétó miatt a tagfelvételi kérelem a BT-ben elakad, akkor ezzel a folyamat lezárul, hiszen a közgyűlés nem szavazhat az új tagállam elfogadásáról.

Palesztin részről ebben a kezdeményezésben az a “trükk”, hogy tagságot általában államok szoktak kérni, miközben máig nem egyértelmű, hogy Palesztina egyáltalán állam-e. Ha a folyamat végigmenne, és Palesztina az ENSZ tagállamává válna, azzal világosan és egyértelműen véget érne a palesztin államiságról szóló minden vita. A palesztinok igazi célja vélhetően nem is az ENSZ-tagság, hanem az, hogy az államiságot egyértelművé tegyék. Ha pedig az ENSZ-tagfelvételi folyamat sikeres lenne, akkor ez a palesztinok teljes győzelmét jelentené.

A folyamat azonban az amerikai vétó miatt valószínűleg nem megy végig. A nemzetközi jogász megjegyezte ugyanakkor, Washington nem szívesen vétózna. Ez ugyanis egyfajta politikai vereséget jelentene számára, amely kiszámíthatatlan következményekkel járna. A jogász elképzelhetőnek tartja, hogy a nyílt BT-szavazáson bizonyos államok nem hagynák teljesen magára az Egyesült Államokat, Franciaország és Nagy-Britannia például tartózkodhat. A washingtoni diplomácia erőteljes diplomáciai offenzívába kezdett az ebben a kérdésben még el nem kötelezett nem állandó tagok meggyőzésére – tette hozzá, megállapítva, a palesztinok viszont valószínűleg nem győzhetők meg arról, hogy vonják vissza tagfelvételi kérelmüket.

Ha a tagfelvételi kérelem folyamata a BT-ben véget ér, akkor a palesztinok a testületet megkerülve következő lépésben a közgyűléshez fordulhatnak megfigyelő státust kérve Palesztina számára. Ez a státust eddig a Palesztin Hatóság élvezte, de nem államként, hanem sui generis (sajátos) entitásként, tulajdonképpen egy szervezetként vett részt a közgyűlés munkájában.

Jelentős változást, minőségi ugrást hozna, ha a közgyűlés elfogadná a palesztinok azon kérését, hogy Palesztina államként váljon megfigyelővé. Nem a megfigyelői státus, hanem annak alanya változna. A palesztinok már állami minőségben jelennének meg, nem az ENSZ tagjaként, hanem csak megfigyelőként, de államként. A palesztinok célja valószínűleg az, hogy így vagy úgy, a BT-ben vagy a közgyűlésben állami státusukat kinyilváníttassák – mutatott rá a szakértő.