Felmérés: A devizahitelesek nagyjából egyötöde képes a végtörlesztésre

Bár a jelzálog alapú devizahitelesek 36 százalékának állna szándékában a végtörlesztés, valójában legfeljebb 19 százalékuk lehet képes erre – állapította meg a TNS Hoffmann piackutató cég legfrissebb felmérése, amelyet szerdán juttattak el az MTI-nek.

Az elemzés alapja a cég telefonos kutatása, 1518 főt kérdeztek meg országos reprezentatív minta alapján, 2011. szeptember 14. és 18. között. A megkérdezettek között 360-an rendelkeztek valamilyen jelzálog alapú devizahitellel.

A válaszok alapján készített becslésük szerint a végtörlesztők száma valószínűleg 150.000 körül alakul, de legfeljebb 185.000 lesz. Ők azok, akik rendelkeznek elegendő saját vagy családi megtakarítással, vagy hitelképesek.

A bankok vesztesége természetesen számos tényezőtől függ, de csak az MNB keddi árfolyama alapján, a hitelállomány tőkeértékére vetített értékként meghatározva a f3elmérés készítőinek becslése alapján 175 milliárd forint körül lesz, 150 ezer  végtörlesztő esetén de elérheti akár a 220 milliárd forintot amennyiben a végtörlesztők száma eléri a 185.000-et, ez a bankszektor  elmúlt ötévi éves átlagos üzemi eredményének háromnegyede.

A végtörlesztésre különféle stratégiák jöhetnek szóba: a válaszok alapján azok a devizahitelesek, akik reálisan képesek lesznek a végtörlesztésre, zömmel – 51 százalékuk – saját vagy családi megtakarításaikat mozgósítják majd, 40 százalékuk azt tervezi, hogy forinthitelből finanszírozza a végtörlesztést, míg a fennmaradó 9 százalék egyelőre bizonytalan.

Azok, akik úgy gondolják, biztosan élni kívánnak az előtörlesztés lehetőségével, jellemzően fiatal családok egy kiskorú gyermekkel, ahol a családfő 30 év alatti, túlnyomórészt közép- és felsővezetői beosztásban, vagy tulajdonosként, illetve vállalkozóként keresi a kenyerét.

A végtörlesztéssel biztosan élni kívánók közel fele saját megtakarításból tervezi kiegyenlíteni az átlagosan 3,1 millió forintos tartozását. Közülük 27 százalék a folyószámláján, vagy lekötött forintbetétekben lévő megtakarítását használná fel. A másik 27 százalék a tartós befektetési számláját törné fel, vagy lakástakarék-pénztárban gyűjtött megtakarításához nyúlna. Míg az ingatlaneladás lehetőségével 13 százalékuk számol.

A szóban forgó hitelfelvevői kör végtörlesztési esélyeit erősíti az, hogy hitelképesek: ha a saját megtakarítás nem elegendő a tartozás kiegyenlítésére és bankjuktól forinthitelt igényelnének, jövedelmük és a jelenlegi devizahiteleik havi törlesztő-részlete alapján nagy valószínűséggel még az új, szigorúbb folyósítási kritériumok szerint is hitelképesnek bizonyulnának.

Azok, akik nem ennyire biztosak még a döntésükben, de elképzelhetőnek tartják, hogy végtörlesztik fennálló tartozásukat, inkább a középkorú – 30-49 éves – párok alkotta, egy-két gyermekes családok. Itt a háztartásfő diplomás, beosztott szellemi munkát végez, tulajdonos, vállalkozó, vagy valamilyen vezetői állásban dolgozik. Meglepő, de a döntésükben egyelőre kissé bizonytalanok rendelkeznek magasabb jövedelemmel.

“Bizonytalanságuknak nem a fizetőképességük az oka, hanem az, hogy jellemzően magasabb tőke- és kamattartozást – átlagosan 6,2 millió forintot – kellene végtörleszteniük, s ennek előteremtése érthető módon több bizonytalanságot hordoz” – idézi az elemzés Jüttner Ádámot, a TNS Hoffmann stratégiai igazgatóját.

Az előtörlesztésüket csak valószínűsítők inkább külső forrásokra támaszkodnának: jórészt bankhitelre – vagyis 44 százalékuk -, amit további 16 százalékuk saját, vagy rokoni, baráti kölcsönnel egészítene ki. Ebben a körben a kizárólag saját megtakarításból előtörlesztők aránya csupán 17 százalék.

Azok között, akik nem kívánnak, vagy saját megítélésük szerint nem tudnak élni a végtörlesztés lehetőségével, két csoport felülreprezentált: az 50 éven felüli, kiskorú gyermeket már nem nevelő párok, és a középkorú, 30-49 éves, két kiskorú gyermeket nevelő szülők.

Ez utóbbit a végtörlesztést valószínűsítőktől leginkább a háztartásfő státusa különbözteti meg: itt átlagon felüli arányban találhatók olyan háztartások, ahol a háztartásfő szakmunkás vagy középiskolai végzettséggel rendelkezik. Ebben a körben szintén átlagon felüli az inaktívak aránya – nyugdíjas vagy munkanélküli -, s a háztartás nettó jövedelme is alatta marad az előtörlesztést választókénak.

A kutatás alapján azok, akik csak forinthitelből tudják visszafizetni fennálló devizahitelüket, és egyértelmű a végtörlesztési szándékuk, azoknak az átlagos tőke- és kamattartozása 6,7 millió forint, míg azok, akiknek szándéka bizonytalan, 10 millió forintnyi hitelt kellene felvenniük.

“A hitelfelvételt tervezők hitelképessége azonban bizonytalan. A PSZÁF ajánlásaiból kiindulva, e háztartások jövedelme és jelenlegi hitelük törlesztőrészlete alapján konzervatív becslés szerint is legfeljebb 46 százalékuk, mintegy 93.000 család bizonyulna hitelképesnek” – állítja az elemzés alapján Hegedüs László, a TNS Hoffmann szektorvezető kutatási igazgatója.