Dinoszauruszok bolygója a BBC-n

Az elmúlt évtized paleontológiai felfedezései a dinoszauruszok teljesen új világát tárták fel, amelyek a korábbi elképzeléseknél is sokkal nagyobb, “elvetemültebb” és bizarrabb teremtmények voltak – a BBC brit televízió a prehistorikus állatoknak szenteli a Dinoszauruszok bolygója című új sorozatát, amelynek első részét szerda este vetítik.

Paul Upchurch, a University College London paleontológusa a sorozat kapcsán a The Daily Telegraph című napilapban (http://www.telegraph.co.uk) azt emeli ki, hogy a dinoszaurusz-fosszíliák bolygónk jövőbeli sorsáról tanúskodnak.

“Gyakran szegezik nekem laikusok a kérdést, hogy minek kell még foglalkozni a dinoszauruszokkal, hiszen már mindent tudunk róluk? A valóságban azonban még mindig túl sok a fehér folt ismereteinkben, ami érthető is, ha figyelembe vesszük, hogy ezek a teremtmények 160 millió éven át uralták a Földet. Az utóbbi időben azonban rengeteg új ismeret birtokába jutottunk, amelyeknek köszönhetően jobban megérthetjük a dinoszauruszokat” – fogalmazott a brit paleontológus.

Az első dinoszaurusz-fosszíliát az 1820-as években fedezték fel, az elnevezésük, amely  “rettenetes hüllőt” jelent Sir Richard Owentől (1803-1892), a londoni Természettudományi Múzeum alapítójától származik.

Azóta a dinoszauruszok ötszáznál több nemét, 1000 faját azonosítottak, maradványaikat pedig a Föld összes kontinensén megtalálták. Az elmúlt 10-15 évben több fajukat fedezték fel és neveztek el, mint 1820-tól az 1990-es évek végéig együttvéve.

Mint Paul Upchurch kifejti, erre a hatalmas mennyiségű információra nem csupán új és még újabb fosszíliák előkerülésével tett szert a tudomány. A paleontológia az utóbbi időszakban gyökeresen átalakult, olyan tudományággá vált, ahol a kutatások az informatikán és statisztikai elemzésen alapulnak. Hatalmas adatbázisok jöttek létre, a fosszíliákat rendszeresen CT-vizsgálatoknak vetik alá. A komputeres tomográfia és a lézerszkennelés segítségével lehetségessé vált 3D megjelenítésük virtuális környezetben, hogy kiderítsék, miként néztek ki és hogyan mozogtak ezek az állatok.

“A komputeres tomográfiának köszönhetően olyan fosszíliákat is megvizsgálhatunk, amelyeket szabad szemmel nem láthatnánk, hiszen kőzetekbe vannak zárva és kiemelésükkor a csontok károsodását kockáztatnánk. Vannak apró, finom struktúrák is – például a belső fül rendszere, amelyeket nem könnyű tanulmányozni, hiszen a csont belsejében vannak” – emelte ki az őslénykutató.

Paul Upchurch a tudomány “nagyköveteinek” is nevezi a dinoszauruszokat, hiszen a fosszíliák nagyon sok fiatal érdeklődését keltették fel a természettudományok iránt.

“A dinoszauruszok csontjainak szén- és az oxigénizotóp-vizsgálata pedig a korabeli környezetről árulkodik. Mintegy 90 millió évvel ezelőtt érték el fejlődésük csúcspontját, egy olyan időszakban, amikor magas volt a légköri széndioxid-koncentráció, a globális hőmérséklet pedig 5, vagy akár 10 fokkal haladta meg a mai átlagot. A pólusokat minimális jégtakaró borította, és igen csekélyek voltak az időjárás szezonális változásai. A dinoszauruszok ennélfogva igen értékes adatokat szolgáltatnak nekünk ahhoz, hogy megértsük, miként reagál majd a földi élet a melegedő éghajlatra. Érdemes tehát tanulmányoznunk, hogy ezek a létfeltételek miként hatottak azokra a lényekre, amelyektől megörököltük a Földet” – összegezte Paul Upchurch brit paleontológus.