Tiltás helyett ésszerű választás – Betegségspecifikus étrend

– Mit, mennyit, mikor, hogyan – ismert és gyakran alkalmazott kulcsszavak a dietetikusok munkájában. Mindebből a beteg gyakran csak a tiltást, a megvonást, a szigort érzékeli.

De vajon a “mumus” szerep összeegyeztethető a modern dietetikával? “Bizonyos esetekben nincs engedmény. Vannak olyan betegségtípusok, amelyeknél a szigorúan előírt étrend betartása elengedhetetlen” – mondja Schmidt Judit ifjú dietetikus, aki rövid, néhány éves praxisa során máris kiérdemelte az Év Tudományos Dietetikusa címet, és mint egészségügyi szaktanár, táplálkozási szakértő, életmód-tanácsadó is otthon van ebben a témakörben.
– A tiltás azonban önmagában ritkán eredményes. A beteg ember fokozottan érzékeny, elég megterhelő számára a fájdalom, a terápia, a félelem. Nem lehet csodálkozni azon, ha az egyetlen örömforráshoz, az étkezéshez ragaszkodik, és ha ebben korlátozzák, ahol lehet, megszegi a szabályokat. A dietetikus egy személyben pszichológus, pedagógus is bizonyos értelemben, elengedhetetlen, hogy empátiával foglalkozzon minden egyes beteggel, mert ha az érzelmen keresztül az értelemre is képes hatni, nagyobb elfogadást, együttműködést várhat és tapasztalhat – hangsúlyozza a dietetikus.

Pályafutását súlyos betegeknél kezdte a Nephrocentrum Alapítványnál, ahol veseelégtelenséggel élő, dializált, transzplantált betegek étrendjét kellett meghatározni. Ezeknek a betegeknek a számára valóban a terápia fontos része a táplálkozás, és a megengedettől történő eltérés súlyos károsodást okozhat. De az ő esetükben is létezik többféle mintaétrend, nincs arról szó, hogy kizárólag íztelen, uniformizált ételt fogyaszthatnak.

– A legújabb trend szerint a betegspecifikus étrend – a beteg állapotától, a betegség természetétől függően – szélesebb skálán mozog. Miközben elengedhetetlen, hogy csak olyan tápanyag kerüljön a beteg szervezetébe, amely hasznosul, és nem okoz kárt, egy szélesebb spektrum ad lehetőséget a választásra – magyarázza Schmidt Judit. – Ezek az új szemlélet értelmében készülő mintaétrendek nem a fantázia szüleményei. Jóllehet az alapreceptek sokféleképpen variálhatók, alakíthatók az alapanyagok megválasztásával, magyar élelmiszerek felhasználásával és a hazai igényeknek megfelelően, de szigorúan tudományos alapon, a tápanyagszámító és étrendtervező számítógépes szoftver étrendtervező moduljának a segítségével. Az egészséges öregedést támogató klub tanácsadójaként Dean Ornish módszerét és szemléletét igyekszem alkalmazni, és átadni a hazai közönségnek. Az amerikai kardiológus Spektrum című – magyarul is megjelent – könyvében igen figyelemreméltó ajánlásokat tesz, amelyek lényege, hogy megadja a betegnek a választás lehetőségét – természetesen csak betegségének korlátain belül -, mert azon a véleményen van, hogy nem kell beszorítani a beteget akkor is szigorú, egyendiéta kényszerébe, ha állapotát figyelembe véve van mód arra, hogy változatosabban táplálkozzon, olykor akár apró engedmények árán is. Nem arról van szó, hogy folyamatosan meg lehet szegni az előírásokat, de néha egy kicsit más, az előírttól egy kicsit eltérő még nem tekinthető “bűnözésnek”, főként ha az ajánlott receptek sokaságából választ kedvére valót a beteg, és kedvvel, örömmel fogyasztja az ételt.

A tapasztalatok alapján jobban működik a partnerség beteg és dietetikusa között, ha együtt választanak a “spektrum” ajánlásaiból, a beteg állapotának megfelelő, megengedhető, változatos ételt.

Schmidt Judit szerint a kórház súlyos betegeket kezelő, krónikus osztályai nem jelentik a dietetika sikerágazatát. Éppen ezért a dietetikusok többsége nem szívesen választja ezt a területet, pedig ott lenne a legnagyobb szükség munkájukra. Ideális esetben 80 beteg mellé kellene egy dietetikus, de ma ez még nem valósult meg, így a személyre szabott, változatos betegétrend is csak illúzió.

A dietetikus felelőssége igen nagy, az orvos partnereként képes befolyásolni a megfelelő étrendajánlással a beteg állapotát: a jó megválasztott diéta legalább olyan lényeges, mint a hatékony gyógyszer. Manapság igen sok szó esik a táplálkozásról, nemcsak az azzal összefüggő betegségek kapcsán, hanem a prevenció témakörében is.

– A dietetikus szakma rendkívül összetett, tudomány, technika, rutin és sok egyéb ismeret is benne foglaltatik – hangsúlyozza a tanácsadó. – A táplálkozástudomány szakemberére egyre nagyobb szükség lesz a jövőben, és egyre szélesedik feladatköre. Még az is elképzelhető, hogy az alapellátásban a háziorvosok mellett dietetikus is tevékenykedik majd, aki azonnali életmód tippekkel segít a betegeknek. Én, mivel az évek során több területen is szereztem ismereteket, gyakorlatot, úgy gondolom, hogy a jövőben leginkább a megelőzésben végezhetnék hasznos tevékenységet. A dietetika gyorsan fejlődő tudomány, és ha a közeljövőben csak annyit sikerül elérnünk, hogy aki egészséges, az egészséges is marad, akkor már nem hiábavaló a munkánk. Ez a munka bizonyos mértékig tájékoztató jellegű is, a szemlélet az egészséges táplálkozás irányába csak úgy változhat, ha minél több emberhez minél gyorsabban eljutnak az ide tartozó információk. Úgy vélem, ez olyan összetett szolgálat, amelynek mindenképpen és minden helyen érdemes részese lenni.