Felszentelték a kopt közösség első magyarországi templomát

III. Senuda, a kopt keresztény közösség vezetője felszentelte egyházának első magyarországi templomát vasárnap Budapesten, a XVIII. kerületi Szemeretelepen.

A Selmecbánya úton újonnan épített templomot III. Senuda – egyiptomi egyházi szóhasználat szerint kopt pápa – az egyház püspökeivel együtt szentelte fel több száz hívő jelenlétében a mintegy háromórás, rendkívül szigorú biztonsági intézkedések mellett megtartott szertartáson.

A templomot Istennek Szülője, Szentséges Szűz Mária és Mihály arkangyal tiszteletére emelték.

A kopt ortodox egyház vezetőjének biztonságára többtucatnyi kormányőr és rendőr vigyázott. A zsúfolásig megtelt templomba csak fémdetektoros kapun áthaladva, többszöri ellenőrzés után lehetett bejutni, és az épületet csak a szertartás végén lehetett elhagyni. Az egyházfőt a szertartás alatt is körülvették a püspökei, illetve a biztonsági emberek. A kiemelten védett III. Senudát magyarországi és több európai országból érkezett hívők tapssal, üdvrivalgással köszöntötték.

Legalább kétszázan nem jutottak be a templomba, ők kivetítőn követték a főoltár előtt zajló ceremóniát.

A kopt pápa az arab és kopt nyelven zajló liturgia során imádkozott a betegekért, az utazókért, a levegőért és a terményekért, az elhunytakért, az áldozatokért, a békéért, a gyülekezetért, Egyiptom elnökéért, majd felszentelte a templom mindhárom oltárát, az oltárterítőket, az oltár szent edényeit, valamint az ikonokat és festményeket.

A kopt egyház templomaiban három oltár van, mert hitük szerint kilenc órán belül tartott szertarások alkalmával nem használhatják ugyanazt az oltárt. A főoltárt Szűz Máriának, a bal oldalit Mihály Arkangyalnak, a jobb oldalit pedig Remete Szent Pálnak és Szent Antalnak szentelte fel III. Senuda. A Jézus Krisztust ábrázoló fali festménnyel díszített szentélyt fából készült díszes, az apostolokat ábrázoló ikonokkal ellátott fal választja el a templom többi részétől, amelyben külön rész van fenntartva a papság, a férfiak és a nők számára.

A vallási közösség papjának, Juszuf (József) atyának Alexandria pápája és Szent Márk evangélista Apostoli Katedrájának 117. patriarchája a templomszentelés alkalmából díszrangot adott.

A templom papja rövid beszédében köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak az ország első kopt templomának létrehozásához, és Isten kegyelmét kérte az igaz szolgálatra. Megjegyezte, hogy III. Senuda magyarországi látogatásáról a sajtó terjedelmesen beszámolt, az ország vezetői pedig kiemelten fogadták és köszöntötték.

A kopt pápa egy Szűz Máriát ábrázoló ikont ajándékozott a templomnak, oklevelet és emlékérmet az egyházi közösség több tagjának, a Külügyminisztérium és a kormányzat volt és jelenlegi képviselőinek.

A templomszentelésen a kormányt Hóvári János, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára képviselte.

A templomszentelés alatt az arab és kopt nyelven celebrált liturgiai szövegen kívül a hívők által vártakkal ellentétben beszédet nem tartott III. Senuda.

A mintegy háromórás szertartás zárásaként a pátriárka egyenként megáldotta a hívőket, majd rendőri biztosítás mellett a Liszt Ferenc repülőtérre hajtatott az egyház öt püspökével együtt, hogy visszatérjen székhelyére, Kairóba.

A mintegy nyolcmillió tagot számláló, a hagyomány szerint Szent Márk, Alexandria püspöke által alapított keresztény egyház vezetője az augusztus 20-i ünnepségek alkalmából pénteken érkezett Magyarországra Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes tavaly nyári meghívására. A Parlamentben találkozott Schmitt Pál köztársasági elnökkel és Orbán Viktor kormányfővel, aki ez év eleji egyiptomi látogatásakor megerősített a meghívását.

A most 88 éves, történész végzettségű egyházi vezetőt 1971-ben választották pápává. Az akkori hatalom 1981 és 1985 között száműzte, kolostorba vonult vissza.

III. Senuda a mai napig részt vesz a közéletben, és az Egyiptomot érintő kérdésekben sokszor ad hangot markáns véleményének. A kopt egyházban ökumenikus nyitást valósított meg, a keleti ortodoxia képviselői mellett 2000-ben találkozott II. János Pál pápával is. Magyarországon 1996-ban járt, szerzetesként látogatott Pannonhalmára.

Semjén Zsolt, az egyházi diplomáciáért is felelős miniszterelnök-helyettes, miután szombaton megbeszélést folytatott a Parlamentben az egyházfővel, a kelet-nyugati egyházi párbeszéd szempontjából kiemelkedő jelentőségűnek nevezte III. Senuda és az öt kopt püspök magyarországi látogatását.

A pátriárka a találkozó után az első magyarországi kopt templom felszentelését jelentős lépésnek nevezte egyháza és annak kelet-európai jelenléte szempontjából. Mint mondta, most már az összes kontinensen jelen vannak püspökeik és templomaik. “Mindörökre jó kapcsolatban szeretnénk élni a magyarokkal” – fogalmazott még szombaton III. Senuda.