Genetikai módszerekkel azonosították II. Vak Béla király maradványait

(Budaörs, 2026. június 16. – Budaörsi Infó) Újabb Árpád-házi király maradványait sikerült azonosítani genetikai módszerekkel: a Magyarságkutató Intézet közlése szerint a székesfehérvári csontkamra több mint 400 genomjának elemzése alapján kétséget kizáróan meghatározták II. Vak Béla király földi maradványait.

A kutatás során három új férfiági Árpád-házi genetikai vonalat hordozó egyént azonosítottak. Ez jelentős tudományos eredmény, mert újabb adatokkal egészíti ki az Árpád-ház történetéről, rokonsági kapcsolatairól és a középkori magyar elit összetételéről alkotott képet.

Több mint 400 genomot vizsgáltak

A Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontja és a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékének Archeogenetikai Kutatócsoportja a székesfehérvári osszáriumban, vagyis csontkamrában őrzött maradványokat vizsgálta.

A kutatás során több mint 400 genom elemzésével három olyan új férfit azonosítottak, akik az Árpád-ház férfiági genetikai vonalát hordozták. Korábbi kutatások alapján eddig négy ilyen, úgynevezett R-ARP vonalat hordozó egyént ismert a tudomány: III. Bélát, Szent Lászlót, egy Árpád-kori személyt, valamint egy ma élő, ismeretlen személyazonosságú embert.

Az új eredményekkel jelenleg már hét ismert R-ARP vonalat hordozó személyről tudnak a kutatók.

II. Vak Béla azonosítása

Az elemzések során többféle módszerrel vizsgálták a rokonsági fokokat és a genetikai kapcsolatokat. A kutatók ezzel nemcsak közeli családi kapcsolatokat, hanem dinasztikusan távolabbi rokonságokat is pontosabban tudtak azonosítani.

Az eredmények alapján az egyik újonnan azonosított személy II. Vak Béla magyar király, aki 1131 és 1141 között uralkodott.

A második azonosított személy Szent László másodfokú rokona lehetett, valószínűsíthetően apai nagybátyja. A harmadik egyén apai ágon kapcsolódott az Árpád-vonalhoz, feltehetően egy távolabbi, de tudatosan vállalt dinasztikus rokonság révén.

Mit jelent az Árpád-ház férfivonala?

Az Árpád-ház férfivonala az R1a-Z93 haplocsoport egyik ágához tartozik. A haplocsoport olyan genetikai csoportot jelent, amely egy közös őstől származó leszármazási vonalat jelöl.

A közlemény szerint ez az ág a bronz- és vaskori eurázsiai sztyeppei népekhez kapcsolható, genetikai párhuzamai pedig a Déli-Urál térségétől a Kaukázusig húzódó sztyeppeövezetben mutathatók ki.

A kutatók további, csak erre az ágra jellemző mutációkat is azonosítottak, amelyek segíthetnek pontosabban vizsgálni az Árpád-házi férfivonal kialakulását és kapcsolatrendszerét.

Kapcsolatok a középkori magyar elittel

A korábbi genetikai elemzések már feltárták az Árpád-házi uralkodók kapcsolatait a honfoglaló magyar elit tagjaival és több középkori magyar főúri családdal is. A közlemény példaként az Abákat, a Corvinokat és a Báthoryakat említi.

Ez összhangban áll azzal a történeti képpel, hogy a középkori magyar nemesség dinasztikus házasságokon keresztül szoros rokonsági hálót alkothatott.

A kutatások arra is rámutattak, hogy míg az Árpád-ház korai tagjai erőteljesebb keleti genetikai komponenssel rendelkeztek, a későbbi királyok már döntően az európai genetikai térbe illeszkedtek.

Rurikida-kapcsolatok és viking kori rokonság

A tanulmány megerősítette Macsói Béla herceg genetikai azonosítását is, és igazolta Rurikida-származását. Y-kromoszóma-haplocsoportja a közlemény szerint megegyezik a Rurik-dinasztiára jellemző ággal.

További érdekesség, hogy II. Béla, III. Béla és az egyik Árpád-kori személy esetében északi, viking kori egyénekkel is kimutatható genetikai rokonság. Ennek magyarázatát a kutatók a Kijevi Ruszhoz kapcsolódó dinasztikus házasságokban keresik.

A III. Béla király sírja mellett feltárt magzat maradványainak genetikai vizsgálata ugyanakkor nem igazolt közeli rokoni kapcsolatot a most elemzett személyekkel. Távolabbi genetikai rokonság több Árpád-házi személlyel és az Aba-nemzetség egyik vizsgált tagjával kimutatható volt, de a pontos személyazonosság egyelőre nem határozható meg.

Miért fontos ez a kutatás?

Az új eredmények nemcsak egy történelmi személy azonosítása miatt jelentősek. A genetikai vizsgálatok egyre pontosabb képet adhatnak arról, hogyan kapcsolódtak egymáshoz a középkori uralkodóházak, főúri családok és a honfoglalás kori elit leszármazási vonalai.

A Magyarságkutató Intézet szerint a kutatás hozzájárul az Árpád-ház történetének pontosabb megismeréséhez, a magyarság keleti kapcsolatrendszerének tudományos feltárásához, valamint a középkori magyar elit genetikai és történeti összefüggéseinek rekonstrukciójához.

A hosszú távú cél az is, hogy tudományos alapot teremtsenek az azonosított magyar királyok és főrangú személyek méltó újratemetéséhez az egykori székesfehérvári koronázó bazilika mellett kialakítandó nemzeti emlékhelyen.

(Budaörsi Infó / Forrás: MTI, Magyarságkutató Intézet / Kép: Wikipédia)

facebook:

0 Komment