2025-ben a kártyás és banki visszaélések értéke csökkent, de továbbra is magas
- Budaörsi Infó
- 2026 január 29.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) csalás elleni ajánlásainak és a bankok intézkedéseinek köszönhetően 2025 első kilenc hónapjában jelentősen csökkent a kártyás és banki átutalást érintő visszaélések értéke, de ez még mindig 5 milliárd forintot tesz ki negyedévente, ami abszolút értékben magas – mondta Bartha Lajos, a jegybank pénzforgalomért, készpénzlogisztikáért és bankműveletekért felelős ügyvezetője egy szerdai budapesti konferencián.
A Financial Fraud Summit 2026 konferencián bemutatott prezentációjából kiderült, hogy 2024-ben több mint 226 ezer kártyás tranzakciót és banki átutalást érintő visszaélés történt Magyarországon 41,9 milliárd forint értékben, ebből mintegy 10 milliárd forint kárt a vállalkozások, 31,4 milliárd forintot pedig a lakosság szenvedett el.
Hangsúlyozta: a védekezéshez a jegybank a Központi Visszaélésszűrő Rendszer (KVR) működtetésével is hozzájárul, illetve részletes ajánlásokat is megfogalmazott a bankok felé. Ezek közé tartozik az ügyféledukáció, a valós idejű monitoring, a tranzakciós limitek alkalmazása és az erős ügyfélhitelesítés.
Bartha Lajos szerint a vállalatoknak szintén aktív szerepet kell vállalniuk a megelőzésben, amelyhez elengedhetetlen a dolgozók felkészítése, a biztonságtechnikai megoldások használata, valamint a tudatosság és az edukáció erősítése.
Kitért arra is, hogy folyamatosan növekszik az igény az elektronikus fizetések iránt. Míg 2021-ben a fizetések mintegy harmada történt digitálisan, addig a jegybank 2030-ra ennek az aránynak kétharmadra növelését tűzte ki.
2024-ben közel kétmilliárd kártyás tranzakciót bonyolítottak le, döntően a két nagy nemzetközi kártyatársaság rendszerében – mondta megjegyezve, hogy egyre népszerűbbek az átutalásalapú, azonnali fizetési megoldások, mint a qvik is. Eddig több mint 2,3 millió qvik-tranzakció valósult meg, mintegy 93 milliárd forint összértékben. Úgy vélte, hogy a következő 5-10 évben egy kiegyensúlyozottabb átutalás- és kártyalapú pénzügyi ökoszisztéma alakulhat ki Magyarországon.
Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kis- és középvállalkozások fejlesztéséért, technológiáért és védelmi iparért felelős államtitkára hangsúlyozta: a magyar kkv-k digitális intenzitása az uniós és régiós összehasonlításban egyaránt alacsony. A termelékenység növelése érdekében a kormány kiemelten kezeli a digitalizációt és a technológiai fejlesztéseket.
Az elérhető eszközök között említette az uniós társfinanszírozású programokat, a digitális átállást támogató DIMOP és a vállalkozásfejlesztést szolgáló GINOP Plusz programokat, a Demján Sándor Programot, valamint a közvetlen brüsszeli alapokat.
A Demján Sándor Program 2000 milliárd forintos keretéből eddig mintegy 1400 milliárd forint jutott el közel 30 ezer céghez hitel-, tőkefinanszírozás vagy vissza nem térítendő támogatás formájában. Ez a volumen már érdemben képes hozzájárulni a gazdasági növekedéshez – tette hozzá.
A pénzügyi csalások száma és összértéke elérte azt a szintet Magyarországon, amely már napi szintű figyelmet és célzott beavatkozást tesz szükségessé. A leggyakoribb visszaélések bank vagy a NAV nevében történő megkeresésekhez, vezetői megszemélyesítéshez, hamis számlaszám-változtatásokhoz és sürgős utalási kérésekhez kapcsolódnak – mondta.
“Ha valami sürgős, titkos és pénzzel kapcsolatos, az biztos, hogy kamu”, és gyanakvásra kell, hogy okot adjon – hívta fel a figyelmet, és megjegyezte, hogy a kkv-k jelentős részénél hiányoznak a belső szabályzatok és eljárási protokollok. Úgy vélte, hogy a kockázatok egyszerű intézkedésekkel is jelentősen csökkenthetők, így a kétlépcsős jóváhagyással, a telefonos visszaellenőrzéssel, a tranzakciós limitek tudatos használatával vagy egyszerűen csak visszakérdezéssel.
Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára elmondta: a kibercsalás globális jelenséggé vált, a digitalizáció vívmányainak megőrzése pedig elképzelhetetlen biztonságosan használható kibertér nélkül. Hangsúlyozta: a kiberbűnözés a világ egyik legnyereségesebb és leginkább globalizált “iparágává” vált, ezért a kibertér védelme a jelenkor egyik legnagyobb kihívása.
A pénzforgalomban megjelenő visszaélések esetében az érintett tranzakciók mintegy 15 százalékát sikerül időben megfogni, míg a rendőrség az esetek körülbelül 10 százalékában tudja visszaszerezni az eltulajdonított összegeket – ismertette.
Hornung Ágnes, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem felügyeletéért felelős kormánybiztos elmondta, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni fellépésben Magyarországnak egyaránt meg kell felelnie a nemzetközi normákat előíró Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) és a Pénzmosás és a Terrorizmus Finanszírozása Elleni Intézkedéseket Értékelő Szakértői Bizottság (Moneyval) elvárásainak.
Az Európa Tanács pénzmosás elleni szakbizottsága 8-10 évente végez átfogó országvizsgálatot, amely során a jogszabályi és intézményi megfelelést, valamint a szabályok gyakorlati hatékonyságát is értékelik. A legutóbbi országértékelése 2015-ben zajlott, az új vizsgálati ciklus tavaly ősszel indult, és 2027-ig tart. Ennek részeként tavasszal kell benyújtani a megfelelési kérdőíveket, míg idén ősszel a Moneyval delegációja kéthetes helyszíni vizsgálatot tart.
Hornung Ágnes kiemelte, a vizsgálat során nemcsak a jogszabályokat, hanem azok gyakorlati alkalmazását is ellenőrzik, a pénzügyi piacokat és egyes szektorokat akár véletlenszerű kiválasztás alapján vizsgálják. Az országértékelés jelentősége túlmutat a kormányzaton, mivel egy kedvezőtlen minősítés a presztízsveszteség mellett konkrét gazdasági hátrányokat okozna – tette hozzá.
Kapcsolódó cikk:
24 órában két percen belül élőben fogadniuk kell a visszaélést bejelentő ügyfélhívást a bankoknak
facebook:
0 Komment