Titkos alagutakat találtak az egyiptomi piramisok alatt

Egy új felfedezés újraírhatja, amit eddig a gízai piramisokról tudtunk. Olasz és egyiptomi kutatók három, tökéletesen kivágott aknára bukkantak a Szfinx, a Kheopsz- és a Khephrén-piramis által közrefogott területen. A mérések szerint a nyílások egy ősi, elfeledett földalatti hálózathoz vezethetnek, amelyről már Hérodotosz is írt.

A Gízai-fennsík évezredek óta az emberi kíváncsiság és tudomány egyik legizgalmasabb célpontja. A három nagy piramis és a Szfinx felszíni monumentumaival ellentétben a terület mélye mindmáig feltáratlan rejtélyeket őriz. Most azonban egy új kutatás ismét felkavarta az állóvizet: három, a homok alatt rejtőző, geometriai pontossággal kivágott aknát fedeztek fel a fennsík északkeleti részén, amelyek akár egy elveszett földalatti világ bejáratai is lehetnek.

A Khafre Project nevű kutatóprogram keretében az egyiptológus Armando Mei és csapata, köztük Corrado Malanga professzor és Filippo Biondi mérnök, korszerű radartechnológiával (Synthetic Aperture Radar – SAR) vizsgálták Gíza felszín alatti szerkezetét. A műholdas felvételek alapján három, egymáshoz rendkívüli pontossággal igazodó akna körvonalazódott a Szfinx, a Khephrén- és a Kheopsz-piramis között, alig ötven méterre egymástól. Az aknák mélysége és kivitelezése lenyűgöző: a legnagyobb, a Szfinx északkeleti oldalán nyíló akna mintegy 40 méter mély, falaiban tökéletesen illesztett mészkő- és homokkőtömbök sorakoznak, amelyek inkább emlékeztetnek egy precíziós gépezet elemeire, mint egy egyszerű sírkamra bejáratára.

A radarfelvételek egy 25 méter mélyen húzódó, mintegy 24 méter széles üreget is kimutattak, amely az akna körül fut, és a természetes erózióval ellentétben egyértelműen emberi kéz munkájának tűnik. A második akna, a Khephrén-piramis felvezető útja mentén, ugyanezt a geometriát mutatja, míg a harmadik, a Kheopsz-piramis keleti oldalán található nyílás a legösszetettebb szerkezetű: bejáratát egykor megerősítették, mintha gyakran használták volna, és a falába vájt fülkék azt sejtetik, valamilyen mechanikus funkciót szolgálhatott.

A három akna elrendezése ráadásul nem véletlenszerű. A kutatók megállapították, hogy elhelyezkedésük pontosan követi a három nagy piramis csillagászati mintázatát, az Orion-öv csillagainak földi leképezését – ez pedig újabb bizonyíték arra, hogy a felszín és a földalatti struktúrák egységes, kozmikus terv szerint készültek.

A felfedezés különösen izgalmas annak fényében, hogy az ókori görög történetíró, Hérodotosz már i. e. 450 körül említést tett Egyiptom „labirintusáról”, amely szerinte 3000 föld alatti kamrát és egy hatalmas, a Nílushoz kapcsolódó piramist rejtett. A 19. századi felfedezők – köztük Giovanni Caviglia, Henry Salt és Pierre-Jean Mariette – szintén beszámoltak különös kutakról és üregekről a Szfinx környékén, de a terület később feledésbe merült. Most azonban a modern technológia lehetővé teszi, hogy újra rávilágítsunk ezekre a jelekre, és talán feltárjuk a Gízai-fennsík eddig rejtett dimenzióját.

A tudományos közösség egyelőre óvatos a következtetésekkel. Nem világos, hogy az aknák milyen célt szolgáltak: lehetséges, hogy rituális szertartásokhoz, vízvezető rendszerekhez vagy éppen szállítási mechanizmusokhoz kapcsolódtak. A modern képalkotó technikák – köztük a földradar (GPR) és az elektromos ellenállás-tomográfia – további anomáliákat is kimutattak a Szfinx környékén, amelyek arra utalnak, hogy a fennsík alatt összefüggő üregrendszer húzódhat.

Akár szakrális, akár technikai célokat szolgáltak, a Gízában felfedezett aknák és járatok új megvilágításba helyezhetik az egyiptomi építészetet. A precíziós kivitelezés, a piramisokkal való igazodás és a földalatti szerkezetek tervezettsége arra utal, hogy az ókori építők nemcsak a felszínre emelt monumentumokat, hanem a föld alatti világot is szerves egységként kezelték.

A tudomány tehát újra a múlt mélyére tekint: a gízai aknák nem csupán régészeti leletek, hanem talán kapuk egy elfeledett világba. Hogy mi rejlik a mélyükön, egyelőre rejtély, de minden új radarjel, minden mérés és minden kődarab egyre közelebb visz annak felismeréséhez, hogy a piramisok titka talán nem is az ég felé, hanem a föld alá mutat.

facebook:

0 Komment