Ki fedezte fel valójában Amerikát?

Új tudományos eredmények szerint a kontinens felfedezése messze megelőzte Kolumbusz Kristóf 1492-es útját – több ezer évvel korábban már emberek éltek az amerikai földrészen, sőt, a vikingek és talán még a polinézek is eljutottak oda.

A „Ki fedezte fel Amerikát?” kérdés ma már inkább történelmi és tudományos vitát jelöl, mintsem egy egyszerű választ igénylő rejtvényt. Bár a legtöbb iskolai tankönyv szerint Kolumbusz Kristóf 1492-es útja nyitotta meg az európaiak előtt az Újvilágot, a valóság sokkal bonyolultabb. Mire Kolumbusz partra szállt a Karib-térségben, Amerika már régóta lakott kontinens volt – sőt, több bizonyíték is utal arra, hogy más kultúrák és népcsoportok évszázadokkal, sőt évezredekkel korábban már elérték a Nyugati Féltekét.

A legkorábbi ismert lakók az őslakos amerikaiak voltak, akik több tízezer évvel Kolumbusz előtt érkeztek. Genetikai és régészeti kutatások szerint ezek az emberek Szibéria és Kelet-Ázsia területéről vándoroltak át a mai Alaszka térségébe, feltehetően a Bering-földhídon vagy tengeri útvonalakon keresztül. A bevándorlás pontos ideje azonban továbbra is vitatott. A New Mexico állambeli White Sands Nemzeti Parkban talált megkövesedett lábnyomokat például 21–23 ezer évesre datálják, ami azt jelenti, hogy az emberek az utolsó jégkorszak legzordabb időszakában már jelen voltak Észak-Amerikában. Más tanulmányok még korábbra tolják a dátumot: a mexikói Chiquihuite-barlangban talált kőeszközök akár 30 ezer évesek is lehetnek, bár az sem kizárt, hogy természetes úton jöttek létre. A legvitatottabb eredmény 2017-ből származik, amikor a Nature folyóiratban megjelent tanulmány szerint Kaliforniában olyan masztodoncsontokat találtak, amelyeket talán emberi eszközökkel módosítottak 130 ezer évvel ezelőtt – ezt azonban a legtöbb régész erősen kétségbe vonja.

Ha időben közelebb lépünk, a következő ismert „felfedezők” a vikingek voltak, akik mintegy 500 évvel Kolumbusz előtt érték el Észak-Amerika partjait. A mai Newfoundland északi csúcsán található L’Anse aux Meadows nevű település maradványai kézzelfogható bizonyítékot szolgáltatnak erre. Az izlandi sagák – a középkori történeti elbeszélések – két nevet is említenek: Bjarni Herjólfssont, aki talán elsőként pillantotta meg az amerikai partokat, és Leif Erikssont, aki valószínűleg partra is szállt. A sagák szerint a vikingek megpróbálták kolonizálni a vidéket, de az őslakos népekkel kialakult ellenséges viszony és a számfölény miatt végül felhagytak a próbálkozással.

A tudósokat régóta izgatja a lehetőség, hogy a Csendes-óceán másik oldaláról is érkezhettek látogatók. A polinézek, akik híres hajózási képességeikről ismertek, valószínűleg már 800 évvel ezelőtt kapcsolatba kerülhettek dél-amerikai népekkel. Egy 2020-as genetikai kutatás kimutatta, hogy a polinéziaiak és a mai Kolumbia területéről származó őslakos amerikaiak génállománya keveredett valamikor a 13. században. A pontos irány azonban még vitatott: nem tudni, a polinézek hajóztak-e Amerikába, vagy az amerikaiak érték el a polinéz szigeteket. Az viszont tény, hogy olyan növények, mint az édesburgonya, amelyek Dél-Amerikából származnak, már több ezer éve jelen vannak a polinéz szigetvilágban – ez pedig a kulturális és biológiai kapcsolatok egyik legfontosabb nyoma lehet.

Kolumbusz tehát nem „felfedezte” Amerikát abban az értelemben, ahogy a 16. századi európaiak hitték, hanem inkább újra összekötötte a világot. Ő maga mindvégig meg volt győződve arról, hogy Ázsiába jutott el, hiszen erre épült egész vállalkozása és a spanyol korona ígérete is: csak akkor kaphatta meg az ígért címeket és jutalmakat, ha valóban Ázsiába talált új tengeri utat.

A modern tudomány tehát új megvilágításba helyezi a „felfedezés” fogalmát. Amerika története nem 1492-ben kezdődött, hanem évezredekkel korábban, a jégkorszak vándorainak útjával, a viking hajósok merész expedícióival és a polinézek óceáni kalandjaival. Kolumbusz útja mindössze a világ földrajzi és kulturális egységének kezdetét jelezte – egy olyan kapcsolatét, amelynek hatásai a mai napig formálják az emberiség történetét.

facebook:

0 Komment