Hol található a Föld legmélyebb szárazföldi pontja?

Amíg a Föld legmagasabb pontját mindenki ismeri, a legmélyebb szárazföldi helyszín sokkal kevésbé közismert, hiszen ez a pont nem egy óceáni árok mélyén van…

A Föld legmagasabb pontja a Mount Everest csúcsa, amely több mint 8 800 méterre emelkedik a tengerszint fölé. De vajon hol található a legmélyebb pont a szárazföldön? A válasz a Közel-Keleten van: a Holt-tenger partvidéke körülbelül 430 méterrel a tengerszint alatt fekszik. Ezzel ez a terület a legmélyebb olyan szárazföldi hely a bolygón, amely nem víz alatti.

Fontos megjegyezni, hogy ez nem a Föld teljes felületének legmélyebb pontja – azt a Csendes-óceán mélyén fekvő Mariana-árok Challenger-mélyedése tartja, amely körülbelül 10.935 méterre van a felszín alatt. A Holt-tenger viszont a legalacsonyabban fekvő pont, ahol szárazföldi körülmények között állhatunk.

A Holt-tenger valójában nem is tenger, hanem egy sós vizű tó. Hossza körülbelül 76 kilométer, szélessége pedig akár 18 kilométer is lehet. Nevét szerzetesektől kapta, akik észrevették, hogy a víz magas sótartalma miatt nem élnek benne halak vagy más vízi élőlények.

A tó vízszintje napról napra változhat. A NASA megfigyelései szerint különösen forró, száraz nyári napokon a vízszint akár 2–3 centiméterrel is csökkenhet az erős párolgás miatt. Ez a változékonyság hosszú távon is számottevő hatással van a tó állapotára.

A Holt-tenger a Holt-tenger-törésvonal mentén fekszik, amely a Vörös-tengertől egészen Törökországig, mintegy ezer kilométeren keresztül húzódik. Ez a törésvonal választja el egymástól az afrikai és az arab kőzetlemezeket. A terület egyben része a Nagy-hasadékvölgy rendszerének is, amely hosszú távon az afrikai kontinens szétszakadásához vezethet.

A kőzetlemezek ezen a törésvonalon észak felé mozognak, de nem egyforma sebességgel: a keleti oldal évente körülbelül 5 milliméterrel gyorsabban halad. A Kaliforniában található San Andreas-törésvonalhoz hasonlóan itt is két lemez csúszik el egymás mellett, bár jóval lassabban.

A kutatók sokáig úgy gondolták, hogy a Holt-tenger azért alakult ki, mert a törésvonal nem teljesen egyenes, és a kanyargós részeknél üreg nyílik, ahová a föld besüllyedhet – ez az úgynevezett „pull-apart” (széthúzásos) medence-modell. Ez megmagyarázná, miért ilyen mély a Holt-tenger. Azonban a tó medencéje szélesebb, mint amilyen mély, ami ellentmond ennek az elképzelésnek.

Egy másik elmélet szerint a Holt-tenger egy „lesüllyedt medence”. Eszerint körülbelül 4 millió éve egy bazalttömb levált a két kőzetlemez közötti területről, és besüllyedt. Ez azt eredményezte, hogy a medence mélyült, de a szélessége nem változott jelentősen. A kutatók úgy vélik, hogy ennek a folyamatnak a pontos megértése nehéz feladat, mivel a földkéreg mozgása rendkívül lassú, a vizsgálata pedig költséges.

A Holt-tenger tehát nemcsak természeti ritkaság, hanem geológiai szempontból is különleges hely. A mélysége, a kialakulása és a környezetében zajló földtani folyamatok révén fontos kutatási terület, amely segít jobban megérteni bolygónk működését.

facebook:

0 Komment