Az orvos segít – A pihenés

(Budaörs, 2024. március 25. – Budaörsi Infó) Orvosi szakértői cikksorozatunkat folytatjuk. A témában szakértőnk Dr. Medgyesi János, aki 20 éve háziorvos Budapesten, oktató a Semmelweis Egyetem Családorvostani Tanszéken, foglalkozás-egészségügyi szakorvos, valamint orvosigazgatója a MedFood Életvezetési Kft.-nek. A 2023-ban indult egészség- és életmód-sorozatunkat idén is folytatjuk.

Dr. Medgyesi Jánossal a sorozat márciusi részében a pihenésről beszélgettünk.

Miért szükséges külön szót ejteni a pihenésről?

Ha a pihenést említjük, akkor eszembe jut, hogy az egyik páciensemnek igen jó kapcsolata volt a Budaörsi Boksz Klub legendás alakjával, Kiss Zoltánnal. A ma is nagy tiszeletnek örvendő, három éve elhunyt sportember egyik alap mondása volt, hogy „a lehetetlen nem létezik”

A páciensem megosztott egy érdekes történetet vele kapcsolatosan.

Egyszer arról beszélgettek, hogy mi szükséges ahhoz, hogy egy bokszoló képes legyen nyerni egy nehéz meccs alatt?

„Doktor Úr, emlékszem, hogy Zoltán mennyire kihangsúlyozta az egyes menetek közötti, rövid pihenések jelentőségét!”

Vagyis a nagyszerű sportoló is pontosan tudta, hogy egy megmérettetés alatt, az ütések erején, a technikán és a támadás hevességén túl, nagyon pontosan kell koncentrálni az összecsapások közti szünetek megfelelően koncentrált eltöltésére!

Ebben a fizikailag és lelkileg rendkívül megterhelő verseny-helyzetben, a két boksz-menet közti idő rendkívüli jelentőséggel bír annak érdekében, hogy kellő mentális regenerálódás jöhessen létre! Ez ugyanis előfeltétele annak, hogy a sportoló, a következő menetben teljes erőbedobással tudjon küzdeni, vagyis képes legyen ismét a szorítóba lépni és folytatni a mérkőzést (akárcsak mi magunk a mindennapi életünkben).

A páciensem emlékében tehát a pihenési idő megfelelő eltöltése szinte ugyanolyan jelentőségű volt, mint maga a boksz!

Ilyen nagy a pihenés jelentősége a versenysportokban?

Bizony, ehhez kapcsolódik egy másik személyes élményem, ezt pedig a kerepestarcsai Shaolin kungfu vezetője mesélte el annak idején, személyesen nekem. Akkoriban ők kapták meg az osztrák roham rendőrség kiképzésének jogát, ami igen nagy szó volt!

Tudja miben voltak különlegesek a jelentkező kiképzők között?

Abban, hogy ők voltak képesek a legmélyebb szintű relaxációt, ellazulást biztosítani a rohamosztagosoknak két bevetés között. Mindjárt megértjük ennek a jelentőségét, ha belegondolunk abba, hogy egy rohamosztagos élete miből áll?

A rendszeres napi munkája a bevetésekre való felkészülésből, várakozásból, majd a következő konkrét bevetésekből tevődik össze. Amennyiben a rendelkezésre álló pihenő-időket, bevetési szüneteket megfelelően használja fel töltődésre, regenerálódásra, akkor képes lesz hosszútávon megőrizni az erejét, mentális egészségét, egyszerűen szólva, megtartani a munkáját.

Tehát a tartós munkaképesség záloga esetükben, a relaxáció egyre mélyebb és lelkiismeretesebb megtanulása és ezt követően annak folyamatos betartása volt.

A mindennapi életünkben is ekkora jelentősége van a szüneteknek?

Bizony a mi mindennapi életünk is egy folyamatos verseny, kihívás, teljesítés! Elsőre nem is gondolnánk, de a napközbeni szüneteknek bizony óriási jelentősége van a mindennapi életünkben! Először is, ezek a „saját idők” kicsit kikapcsolják az agyunkat a folyamatos gondolkodásból, agyalásból. Lehetővé válik, hogy pár pillanatra megálljunk, átkapcsoljon egy másik – jobb agyféltekei, érzelmi – üzemmódba.

Ezzel frissül az agyi vérkeringésünk, és szinte azonnal növekszik a teljesítményünk, javul az életkedvünk, ha rövid idő után visszatérünk a napi munkánkhoz. Sok visszajelzést kaptam a betegeimtől, hogy sokkal hatékonyabbá vált a munkavégzésük, előre megtervezett szünetek beiktatásával. A rendszeres napi pihenő idők második fontos jelentősége, hogy az egész nap jelen lévő folyamatos, szűnni nem akaró stresszt hatékonyan képesek csökkenteni.

Például, ha folyamatosan tanulunk vagy dolgozunk, akkor előbb-utóbb a feszültség óhatatlanul növekszik bennünk, ennek következtében, szinte észrevétlenül kimerülünk, lefáradunk. Éppen ezek a rövid szünetek adnak lehetőséget a testünknek arra, hogy megállítsuk ezt az ördögi kört. Ilyenkor ellazulunk és ezáltal csökkentjük a ránk nehezedő folyamatos idegi nyomást, segítjük testi és mentális állapotunk egyensúlyának visszaállítását.

A harmadik nagyon-nagyon fontos szempont, hogy a napközbeni szünetek szükségesek ahhoz, hogy estére úgymond ne merüljünk le teljesen, azaz ne teljesen zombiként érkezzünk haza és otthon már csak vegetálásra (tv, kütyü, evés, bambulás…) legyünk képesek.

Napközben törődjünk a szükségleteinkkel, azaz óvjuk és töltsük újra és újra a reggel még magas, majd fokozatosan csökkenő energiaszintünket! Tehát összefoglalásképpen azt mondhatnám, hogy napi tevékenységeink közé beiktatott szünetek elengedhetetlenül fontosak abban, hogy hosszú távon megőrizzük egészségünket!

A szünetek mellett a napközbeni pihenés jelentősége is egyre jobban felértékelődik?

Talán sokunknak vannak emlékeink nagyszüleinkről, akik a naponta, délután rendszeresen lepihentek 10-20 percre, vagy akár még többre is, és bizony hosszú és kiegyensúlyozott életet éltek.

Vegyük tehát sorra a napközben beiktatható pihenéseket! Orvosi szempontból leghasznosabbnak találom a „szemlélődést” latin szóval a „contemplációt”. Ez az az állapot, amikor az ember egy picit megáll, elgyönyörködik egy fa ágainak szépségében, egy napsugár derűt sugárzó melegében, egy felhő csodálatos táncán az égen… vagyis kicsit kikapcsol, közben friss levegőn tartózkodik és szinte észrevétlenül föltelítődik energiával.

A második nagyon-nagyon hasznos dolog – vegyük példaként a régi kolostorok kerengőit – ha felállok, a munkaasztal mellől megkerülöm az épületet, ha feszültebbnek érzem magam, akár kétszer is körbe megyek, megengedem magamnak, járok egy tíz percet. Az igazi lényeg, hogy képes legyek megérezni NAPKÖZBEN a fokozódó idegi feszültségemet! Például ezzel a „kis sétálgatással”, bizony komoly szívinfarktus lehet megelőzni – nemzetközi tanulmányok szerint!

Rendkívül hasznosak a napközbeni meditációs vagy légzés gyakorlatok, hiszen mindössze pár percet igényelnek és akár sorban állás közben, a pénztárnál várakozva is tudjuk végezni őket. Rendszeres alkalmazásukkal kordában tartjuk a folyamatosan támadó stresszt, újra és újra kitisztul az elménk. De ejtsünk szót a testről is! Felbecsülhetetlen fájdalomcsökkentő – ezáltal kimerülés gátló – szerepük lehet a nyújtó gyakorlatoknak!

Ma ezek rendkívül fontossá váltak, hiszen a hosszú ülés, illetve egyhelyben való tartózkodást kapcsán nagyon nagy megterhelést kapnak zsigereink, nyakunk, vállunk. A szem és kéz mozgató gyakorlatok, amelyeket nap mint nap végzünk a nyak-, ujj-tornák segítenek megelőzni a tipikus „számítógépes” nyak, könyök és az egyre gyakrabban jelentkező váll problémáinkat. Befejező „arany tanácsként” fel szeretném hívni a figyelmet, a napközbeni alvásra!

Elég 10-20 perces szunyókálás is annak érdekében, hogy feltöltődjünk és vidáman folytathassuk tovább napi tevékenységünket! Ne felejtsük: „a kevesebb biztos, hogy több – hosszútávon!”

A következő fontos témánk az alvás lesz!

(Budaörsi Infó)

facebook:

0 Komment