Ének, zene, tánc a Jókai Mór Művelődési Házban – Népzenei Estek Budaörsön
- Budaörsi INFÓ
- 2024 március 12.
(Budaörs, 2024. március 12. – Budaörsi Infó) 2024. március 11-én Népzenei Estek címmel szervezett zenés-táncos programot a Jókai Mór Művelődési Házban a Budaörsi Tanoda.
A Népzenei Estek programsorozatot a Budaörsi Tanoda indította útjára még 2021-ben, hogy csatlakozzanak „Budaörs gazdag és színes kulturális életéhez”. Kiemelt céljuk volt a cigány és a magyar népzene, népdalok megismertetése a lakossággal.
Az előadások, koncertek később kiegészültek kisebb ismeretterjesztő programokkal, kiállításokkal és filmvetítésekkel.
A március 11-ei előadáson több remek előadást és sok-sok tehetséges embert láthattunk a színpadon, akiket a zene, a népzene, és a néptánc köt össze. A cigány és magyar népdalokon túl egy könnyűzenei blokk is volt. Jól elfért a két stílus egymás mellett. Egy fiatal csapat előadásában cigány néptánc is színpadra került.
A fellépőket Géczy-Gaál Szilvia konferálta fel, a Budaörsi Nyitott kórus tagja és szóvivője.
A program előtt köszöntő beszédet mondott Wittinghoff Tamás polgármester.
Az első fellépő a Budaörsi Nyitott Kórus volt a Népzenei esteken.
A kórusban együtt énekelnek cigányok és nem cigányok, több korosztályból, sokféle motivációval és énektudással.
A kórus 2022-ben alakult meg azzal a céllal, hogy az éneklés örömét ossza meg a tagjaival. A repertoárjukban vannak magyar és cigány népdalok, de találunk pop-dalokat és gyermekdalokat is.
A március 11-ei fellépésen négy dalt adtak elő, köztük az egyik az Ederlezi három nyelven: szerbül, magyarul és cigány nyelven szólal meg. Ez a dal sokak számára cseng ismerősen, hisz a cigányok, a szerbek, a görögök, a románok és még sokan magukénak mondják a Balkán félszigeten, ebből is látszik, hogy a népdalok jönnek-mennek, vándorolnak határok nélkül.
A suttog a szél című dal pedig egy Parno Graszt-dal átdolgozása, a bennünk lévő félelmekről, sztereotípiákról, az elfogadásról és szeretetről szól.
A nyitott kórust Balás Eszter előadása követte.
A pályaválasztás idején Balás Eszter nagy dilemmája volt: énekes vagy pedagógus legyen?
Végül a sorsa úgy hozta, nem kellett választania, mert főiskolai hallgatóként bekerült az 1969-es Táncdalfesztivál döntőjébe.
A diploma megszerzése után a népzenére váltott: a Viola Együttes szólistájaként népdalokat énekelt, néptáncosokkal hazai és külföldi turnékon vett részt. A logopédusi hivatásában is mindig kamatoztathatta az éneklés örömét.
A Népzenei Estekre régi, autentikus cigány dallamokat hozott Szabolcsból, Víg Rudolf gyűjtéséből úgynevezett keserveseket és pergetőket. Hangszerek nélkül, szólóban adta elő.
Ezt követően Szűcs Antal Mór és VAD zenekar lépett a színpadra.
Dr. Szűcs Antal Mór profi zenészként a zene, a dalok, a ritmusok segítségével fejleszti és tanítja a gyermekek, igazán kiváló eredményekkel.
Saját elmondásuk szerint a VAD névválasztásuk nem véletlen, komoly jelentést hordoz:
A vad felismeri a természet végső üzenetét és aszerint él. Az állat- és növényvilág a vadvilág törvényei szerint él. Az ember már nem, de feladata a régmúlt felfedezése, mellyel felébresztheti magában azt az ösztönösséget, melyről leszokott. A VAD zenekar szeretné felébreszteni az emberekben szunnyadó ősi tudást ami visszavisz az „idő előtti időbe”.
A VAD zenekar négy dalt játszott el egész más zenei stílusban:
Először a természet törvényeiről hallhattunk: Mesél a vadon.
Majd felcsendült a Vad had, melyben az elemek lüktető, hegyeket mozgató erejéről zenéltek.
Elhunytainkról, a jelenben élő folyamatos múltról szólt a Holdcsónak című daluk.
Végül a csoda idejébe vitt el mindenkit az Élj, ó, éj! című óda.
Klarinéton, fuvolán Stánicz Nikolett játszott, a hegedűt Péntek László vonta; a basszusgitárt Sánta Kristóf bűvölte, és Szűcs Antal Mór gitározott.
Őket a Romano Glaszo együttes követte.
A Romano Glaszo – Emberi Hang Művészeti Csoport magyarországi és más országok cigány népzenéit adja elő, valamint magyar népdalokat és gyermekdalokat dolgoz fel. A zene mellett táncballadákat, színdarabokat, és táncdrámákat is színpadra állítanak.
Utazó Zene- és Táncpedagógus Programjuk az ország legszegényebb településeire is eljut, oda ahová a madár sem jár. A hátrányos helyzetű, szegény gyerekeknek tartanak zenei előadásokat, tanítják őket énekelni, táncolni, fejlesztik őket a népzene ritmusaival, segítve őket az iskolai előre jutásban. Nemzetközi programokban, koncert-körutakon vesznek részt. Bejárták Európát, számtalan városban tartottak előadásokat.
A Népzenei Esteken nemzetközi cigány népdalokat adtak elő: spanyol és balkáni cigány népdalok szerepeltek a repertoárban.
A végén egy közös számot adtak elő a Nyitott kórussal, egy flamenco ritmusú dalt. A dal arról szólt, hogy van egy nagyképű, vagány fiatalember, aki nem hajlandó szóba állni egy visszafogott, de ugyanakkor meseszép lánnyal, ezért a lány továbbáll…
A záró szám a Deák téri Evangélikus Gimnázium 12/A. osztályának jutott.
Ők cigány néptáncokat adtak elő, habár egyetlen cigány sincs a táncosok között.
És hogy mi is a történetük? A fiatalok, de közülük is a szlovák nemzetiségű Szpisák Emma cigány néptáncokat akartak előadni a szalagavatójukon. Ehhez kerestek megfelelő táncoktatót. Emma apukája, aki evangélikus lelkész – valamint nagy szerepet vállal a magyarországi szlovákok kulturális és érdekvédelmi munkájában – jól ismeri a Romano Glaszo együttes művészeti vezetőjét, Lakatos Gyurit.
Így a Romano Glaszo együttes, azon belül is Lakatos Sarolta néptáncművész lett az oktató és Bandor-Dénes Edina együttestag, táncművész, tánctanár, akik két hónapon keresztül, heti két alkalommal tartottak próbákat a koreográfia megalkotására. A szalagavatón, 2024. január 6-án a 12. osztály óriási sikert aratott, és ez a Jókaiban sem volt másként.
A Népzenei Estek kulturális program a nemzetközi cigány himnusz eléneklésével zárult, amelyet a fellépők közösen énekeltek.
1971. április 8-án, Londonban, az első Roma Világkongresszuson fogadták el himnuszként, ennek tiszteletére tartják cigányok és nem cigányok minden év április 8-án a világ minden részén a Nemzetközi Roma Napot.
(Budaörsi Infó)
facebook:
0 Komment