A közjegyző segít – Az öröklési jogi változásai

(Budaörs, 2023. július 28. – Budaörsi Infó) A közjegyző segít elnevezésű szakértői cikksorozatunk tovább folytatódik. Ebben a részben az öröklési jog változásaival kapcsolatban beszélgettünk dr. Szécsényi-Nagy Kristóf budaörsi közjegyzővel.

Dr. Szécsényi-Nagy Kristóf a Budaörsi Infónak elmondta, hogy július 1-től megint komoly változás állt be az öröklésjogi szabályokban. A most hatályba lépő módosításnak az értelme, hogy az örökösök sorába a helyi önkormányzat is bekerül.

Korábban ilyenre nem volt példa Magyarországon. A rokonok illetve az állam tudott örökölni, az önkormányzatok nem tudtak.

Mit jelent ez pontosan?

„Az új módosításnak az az értelme, hogyha valaki úgy hal meg, hogy nincs rokonsága, vagyis a leltár felvétel során senkit nem találnak aki az öröklésre jogosult lenne, és végrendelet sincs, akkor az adott ingatlant az az önkormányzat örökli meg, akinek a területén az adott ingatlan van.

Továbbá az ebben az ingatlanban lévő ingóságokat is az önkormányzat örökli meg. Ez azért változás, mert ezeket a vagyontárgyakat korábban az állam örökölte meg. Abban az esetben, hogyha az örökhagyónak van rokonsága, csak azok nem akarnak örökölni és visszautasítják az örökséget, mert nem szeretnének vele foglalkozni, vagy sok az adósság, akkor a visszautasítás esetén nem örökölhet az önkormányzat, hanem ebben az esetben az állam örököl.

Ha az önkormányzat valamilyen okból nem akar örökölni ő is visszautasíthatja a hagyatékot. Ő utána is az állam fog belépni az öröklési rendbe.”

Mi az, ami itt problémákat okozhat?

„Van egy kivétel szabály, ami azt mondja, hogy azok az ingatlanok amelyek a nemzeti földalapba kerülnének bele, illetve amelyek agrárgazdaságnak a részét képezik, azokat az önkormányzat nem örökölheti meg, csak az állam. Így a termőföld ingatlanok továbbra is állami tulajdonba fognak kerülni.

De az üzemi épületek, istállók, magtárak, egyéb raktárak, stb. esetében nem biztos, hogy kiderül, hogy ez olyan vagyontárgy ami agrárgazdaság részét képezi, vagy csak egy üresen álló tároló, amivel senki nem csinált semmi már évek óta.”

Mi az, ami jogvitát okozhat?

„Ami a legnagyobb problémája ennek a törvénynek, hogy a hagyatéki eljárási törvénybe bekerült egy rendelkezés, hogy ami az örökhagyó ingatlanában van a halálakor, arról vélelmezni kell, hogy az örökhagyó tulajdona.

Ez első hangzásra egy józan paraszti ésszel kikövetkeztethető dolognak tűnik. Általában mindenkinek a dolgai bent vannak a házában. De ezzel kapcsolatban van három nagy probléma: Az egyik az, hogy vannak olyan vagyontárgyak, amelyek nem szükségszerűen vannak az ingatlanban. Nem a bútorzatra kell gondolni, hanem egy kincstárjegyre, autóra, biciklire, adott esetben egy cégre. Ezeknél a kérdéseknél komoly jogvitákra lehet számítani.”

Mi van akkor, hogyha az örökhagyó ingatlanának több tulajdonosa van?

„Akkor lehet gond, ha az örökség egy olyan ingatlan-együttes, hogy egy udvaron több ház van, mint ami Budaörsre is jellemző az Óvárosi részen. Ez osztatlan közös tulajdonnak számít. Ha nincs a felek közötti megosztási megállapodás, akkor mondhatja azt az önkormányzat, hogy a másik házban lévő tulajdon is az örökhagyóhoz tartozik.”

Az élettársak öröklésére milyen hatással vannak az új módosítások?

„Ha élettársa van az örökhagyónak, és egy lakásban laktak mindketten, és a saját dolgait mindenki az épületben tárolta, és meghal az egyik élettárs, akkor a törvény alapján az épületben található minden tárgyra úgy kell tekinteni mintha az örökhagyó tulajdona lenne.

Ha meghal a férfi élettárs, akkor a női fehérneműket is úgy kell tekinteni, hogy az örökhagyó tulajdona, így a női élettárs nem viheti el ezeket a dolgokat, csak akkor, ha tudja például számlával bizonyítani, hogy az ő tulajdona.

Gyakorlatilag megint az élettársak azok, akik pórul járnak. Továbbra sem örökölnek semmilyen használati jogosultságot ezeken az ingatlanokon. Ráadásul az ingatlanban lévő dolgoknál is neki kell bizonyítania az önkormányzattal szemben, hogy ami bent van: a festmény, a falióra, az étkészlet, a ruházat, az az ő tulajdonába tartozik és nem az örökhagyóé.”

A legegyszerűbb megoldás ezeknek a helyzeteknek az elkerülésére az élettársak esetén a végrendelet. A másik pedig, hogy az osztatlan közös tulajdonú ingatlanok esetén egy használati megállapodással lehet azt bizonyítani, hogy az örökhagyó által nem használt területrészen levő ingóság nem az örökhagyó tulajdonát képezi.

(Budaörsi Infó)

facebook:

0 Komment