Szakmai tanácsadás Budaörsön – Amit az új KATA törvény miatt érdemes végig gondolni

(Budaörs, 2022. augusztus 25., Budaörsi Infó) Több alkalommal ingyenes szakmai konzultációt biztosít az önkormányzat a lakosság részére. Az első ilyen alkalmat 2022. augusztus 17-én tartották a Városházán. A következő tanácsadás ma lesz, 15 órától. 

Budaörs Önkormányzata ingyenes szakmai konzultációt biztosít a lakosság részére a KATA-ból való kilépés alternatíváinak megismerése céljából.

A konzultációkon egy rövid, összefoglaló szakmai előadást követően lehetőség van kérdéseket feltenni, illetve a szakember igény szerint személyre szabottan négyszemközt válaszol a felmerült kérdésekre.

Cikkünkben Nagyné Kálvin Magdolna (könyvvizsgáló adószakértó) a tanácsadás alatt elhangzott szakmai összefoglalóját olvashatják. 

A szabályozás változása

A kisadózó vállalkozások tételes adójának szabályait jelenleg a 2012. évi CXLVII. törvény tartalmazza. A 2012. évi CXLVII. törvény II. fejezete tartalmazza a kisadózó vállalkozásokra vonatkozó szabályozást.

Ez a jogszabályi rész 2022. augusztus 31-ével hatályon kívül kerül. 2022. szeptember 1-jétől, a kisadózó vállalkozások új szabályrendszerét a 2022. évi XIII. törvény (az új Kata törvény) tartalmazza. A Magyar Közlöny 118. számában jelent meg.

Az új törvény hatályba léptetése két időpontban történik:

– augusztus 1-jétől hatályba lép a kisadózás választásának új feltételrendszere,
– szeptember 1-jétől pedig az új törvény többi szabályrendszere lép életbe.

A tételes adózás választásának új feltételei

2.1. A jelenlegi személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó vállalkozók KATA választása

Az új törvény szerinti adóalanyiság választásának bejelentésére vonatkozó nyilatkozat 2022. augusztus 1-jétől tehető meg.

A nyomtatvány augusztus 10.-től van a NAV honlapján.

A 2022. szeptember 25-éig megtett nyilatkozat alapján az adóalanyiság 2022. szeptember 1-jétől jön létre.

Későbbiekben a már működő egyéni vállalkozó kisadózói adóalanyisága a választás bejelentését követő hónap első napjával jön létre. A kezdő egyéni vállalkozó pedig amennyiben azonnal bejelenti a kata választását, úgy már a vállalkozás kezdésének első napjától kisadózónak minősül.

2.2. A katát választható egyéni vállalkozók köre

2022.09.01-jétől KATÁS vállalkozó kizárólag olyan egyéni vállalkozó lehet, aki:

­- főfoglalkozásúnak minősül

– kizárólag a lakosság részére értékesíti a terméket vagy kizárólag a lakosság részére nyújt szolgáltatásokat

– tevékenységi körében nem szerepel az ingatlan bérbeadás.

– A nyugdíjasok, a mellékállásban lévők a társas vállalkozások is kiesnek a kata alól. Az Szja tv. szerint egyéni vállalkozóként kezelt személy már nem lehet katás (pl.egyéni ügyvéd, közjegyző, állatorvos).

2.3. Az ingatlan bérbeadás a 90 napon túli bérbeadási tevékenységet jelenti

Ez most sem, és a jövőben sem folytatható kisadózó vállalkozóként (pl. vállalkozóként nem adhat bérbe lakást, műhelyt, raktárt 90 naptól hosszabb időre), de magánszemélyként igen.

Szálláshely-szolgáltatást kisadózó vállalkozó is folytathat (pl. bérbe adja a nyaralót egy-két hétre vagy pár napra turistáknak).

2.4. Az ügyfélkörre vonatkozó szabályok

A KATÁS vállalkozók kizárólag természetes személyek részére értékesíthetnek és nyújthatnak szolgáltatásokat.

A számla kiállítása előtti nappal megszűnik a tételes adózás abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó olyan számlát állít ki, amelynek vevője az Art. szerint kifizetőnek, vagy külföldi kifizetőnek minősül, vagyis, ha nem természetes személy nevére szól a számla.

Kifizetőnek minősül: (Főállású KATÁS számlát nem állíthat ki)

Az egyéni vállalkozó, belföldi vagy külföldi társas vállalkozás (Bt., Kft., Kkt, Rt.), önkormányzat, társasház, költségvetési szerv (pl. iskola, minisztérium, szociális otthon stb.), külföldi kifizető. A taxisok kivételek.

2.6. Bejelentési kötelezettség

A változás bejelentési határidő 15 nap.

2.7. A számlázási gond lehet

Amikor a számlázáskor derül ki, hogy a vállalkozó elvégezte a tevékenységet, jár az ellenérték, de nem természetes személy a vevő/megrendelő. Ilyenkor gond van, mert, ha egyetlen számlát kiállít (már pedig ki kell állítani a vevő kérésére) akkor kiesik a kisadózói körből.

Probléma:
­

1. kifizető (cég, intézmény stb.) nevére kiállított számla esetén a vállalkozó kiesik a tételes adózás lehetőségéből,
­

2. nem állít ki számlát és egy NAV felé történő bejelentés vagy NAV ellenőrzés esetén komoly bírságot kap, továbbá igy is kiesik a tételes adó alól.
­

3. harmadik lehetőségként felmerülhet, hogy előzetes tájékoztatásként egy jól látható táblára kiírják azt a vevői tájékoztatást, hogy számlát csak természetes személy nevére tudunk kiállítani.

Fontos, hogy a KATÁS vállalkozó előre kérdezze meg, hogy kinek a nevére fog szólni a számla, ebben az esetben még módjában áll a munkától elállni.

2.8. KATÁS vállalkozó adóalanytól kaphat számlát, de adóalanynak nem számlázhat

A KATÁSOK adófizetési kötelezettsége

3.1. A tételes adó mértéke 2022. szeptember 1-jétől egységesen 50 ezer forint/hó, amelyet az adóalanyiság fennállásának minden megkezdett naptári hónapjára meg kell fizetni.

A törvény magasabb összegű fizetési kötelezettség választását nem engedi, az adót a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni.

3.2. Amennyiben a kisadózó vállalkozó az adóév minden egyes hónapjában megfizette a tételes adót, akkor a 40 százalék különadó fizetése nélkül 18 millió forint bevétele lehet.

Abban az esetben, ha nincs minden hónapra tételesadó fizetési kötelezettség, akkor a különadó alól mentes bevételi korlát az alábbiak alapján számítandó ki:

Ha a kisadózó egyéni vállalkozó szeptember 1-jén kezdi a tevékenységét, akkor a keretösszeg 4 hó x 18 000 000/12 = 6 000 000 forint.

2022 január 1 és augusztus 31 között a katásnak akkor nem kell 40% különadót fizetni, ha a bevétele (a megkapott és a kiszámlázott tátelek együttes összege) nem haladja meg a 12 millió Ft-ot.

Ha a kisadózó vállalkozó egész évben kisadózó, de szeptember 1-október 15-éig betegállományban van és nem fizet tételes adót. Ebben az esetben a bevételi korlát 11 hó x 1 500 000 forint = 16 500 000 forint.

A 40 százalék különadót következő év február 25-éig kell bevallani és megfizetni.

A nyugdíj és táppénz alap: 2022. szeptember 1-jétől 108 000 forint lesz.

A nyugdíjtörvény alapján egy ledolgozott év kevesebbnek számít, mert alkalmazni kell az arányosítási szabályokat.

108 000 forint/200 0000 forint x 365 nap = 197,1 nap.

Tehát egy év helyett csak 197,1 nap szolgálati idő keletkezik (természetesen éves szinten számolva).a nők , 40 événél jogszerző időnél nincs arányosítás, csak a szolgálati idő számításánál.

A kisadózó bevétele (ebben nincs változás)

A katás vállalkozó bevételének számít az egyéni vállalkozó által a vállalkozási tevékenységével összefüggésben bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, ideértve az általa kibocsátott bizonylat alapján az adóalanyisága megszűnése napjáig még meg nem kapott bevételt is.

Továbbra sem számít bevételnek (nem teljes körű a felsorolás):

– az áthárított általános forgalmi adó,

– a visszatérített adó,

– a hitel, kölcsön,

– jogszabály vagy jogerős bírósági, hatósági határozat alapján kapott nem jövedelempótló kártérítés, kártalanítás,

– az adóalany biztosítójától elemi kárra tekintettel kapott kártérítés összege,

– a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás. pl dolgozó miatt kapott bér és járulék támogatás a munkaügyi központtól

Pénzforgalmi szemlélet: azt jelenti, hogy bevétel akkor van, amikor azt megkapjuk.

Nem a számla kiállításának dátumát, hanem a bevétel kézhezvételét, illetve a fizetési számlán való jóváírásának napját kell figyelni.

Áfa értékhatárnál viszont a számla kiállításra kell figyelni.

Példa: egy kisadózó vállalkozó 2022. december 5-én kiállít egy számlát. a fizetési határidő 2023. január 10. A vevő 2023-ban fizet. Ez a bevétel 2023. évi kata bevétel lesz. De a 2012 évi áfa értékhatárnál kell figyelembe venni.

Ha egy kisadózó vállalkozó 2022. december 15-én kiállít egy számlát. a fizetési határidő 2023. január 5. A vevő 2022. december 28-án átutalja a számla ellenértékét a kisadónak, akinek a számláján a számlavezető bank jóváírja az összeget. Ez a bevétel 2022. évi bevételnek számít.

A különadó mentes bevételi korlát és az alanyi áfamentesség

A 40 százalék adó alól még mentesített összeg 18 000 000 Ft.

Az Áfa törvény alanyi adómentesség értékhatára továbbra is 12 000 000 Ft.

Ha a vállalkozó átlépi a 12 milliós árbevételi korlátot áfa alany lesz, és vállalkozói bankszámla nyitására is kötelezett lesz, (lakossági folyószámla nem elégséges) továbbá havonta, vagy negyedévente áfabevallást kell benyújtania.

A kisadózó jövedelme a bevétel 60%-a, de nincs minimum összeg, ez egy hitel vagy támogatás igénylésnél lehet fontos.

Példa a kisadózó vállalkozó bevétele 10 000 000 forint, akkor jövedelemnek 10 000 000 x 0,6 = 6 000 000 forint számít.

Ha nem lehet KATÁS, akkor végig kell gondolni 2022. augusztus 31-ig egyéni vállalkozónak minősül-e az új törvény alapján?

­Főfoglalkozású egyéni vállalkozónak minősül-e?

Milyen vevői körnek számláz jelenleg, és kinek kíván számlázni a jövőben.

Csak magánszemély, őstermelői ügyfelei lesznek, vagy cégek is.

Gyesre akar e menni rövid időn belül?

Van e adóalap kedvezményre jogosultsága amit figyelembe tud venni pl gyerek kedvezmény?

Mennyi ideje van a nyugdíjig?

Milyen szerződése van a megbízóval, az módosítható e, van e lehetőség résszámlázásra?

Mennyi lesz a várható bevétele, és ahhoz mennyi költség kapcsolódik?

Tevékenysége tartozhat-e az EKHO törvény hatálya alá?

A megnövekedett terhek miatt érdemes e fenntartani a vállalkozását?

8.2. Aki nem választhatja a KATÁT

– a Bt, KKT, az ügyvédi irodák, az egyéni cégek, egyéni ügyvéd, állatorvos

– a nappali tagozatra járó diák,

– a nyugdíjasok,

– a 36 órát elérő vagy meghaladó munkaviszonnyal rendelkezők,

– a rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű.

8.3. Egyéni vállalkozó aki nem választhat KATÁT választhat:

–  megszűnik ezt a vebes ügysegéden kell bejelenteni és bevallást kell beadni
­

– tételes költségelszámoló lesz (jövedelem alapján adózik)
­

– átalányadózó lesz (elismert költséghányaddal számol)

Ezek a vállalkozók év közben, csak ebben az évben, az Szja. tv. szerinti átalányadózást a 2022. adóévre választhatják, azonban 2022. október 31-éig be kell jelenteniük a NAV-nak.

Aki átalányadózást választ, és év végével kilép, utána 4 évig ezt az adózási módot nem választhatja.

Nagyon fontos a határidő, annál a régi KATÁS főállású vállalkozónál, aki ugyan megfelel az új KATA törvénynek, és akár választhatná a KATÁT is, de ő átalányadós szeretne lenni 2022. szeptember 1-től. Ezt a szándékát 2022 augusztus 31. helyett 2022. október 31-ig be kell jelenteni a NAV-nál 22T101E jelű nyomtatványon (A02 LAP a nyomtatvány 15. pontjában).

A határidő elmulasztása esetén tételes költségelszámoló személyi jövedelemadó alá tartozó vállalkozóvá válnak. Átalányt 2023. január 1-től választhatnak.

A bejelentési nyomtatvány 2022. augusztus 10-től elérhető.

Fontos, hogy szeptember 1-én minden személyt, aki korábban KATÁSKÉNT biztosított volt, és szeptember 1-én is biztosított, de már nem KATÁS, azt a 22T 1041-es nyomtatványon be kell jelenteni a NAV felé, ha ez elmarad, akkor az orvosnál piros lámpát kap, a NAV-tól pedig felszólítást és bírságot.

Ez a bejelentési kötelezettség vonatkozik a BT korábban KATÁS tagjára is.

Ha valakinek a biztosítási jogviszonyában változás következik be, pl. megszűnik máshol a heti 36 órás munkaviszonya, és főállásúvá válik, a változást ezen a nyomtatványon is be kell jelenteni.

Egyéni vállalkozónak minden hónapban 2258-as bevallást, társas vállalkozóknak 2208-as bevallást kell ezen személyek miatt beadni. Határidő: tárgyhót követő 12-e.

Nyugdíjast a 22T1041-es bevalláson nem kell jelenteni, és egyéni vállalkozóként neki 2258-as bevallást sem kell beadni havonta.

Minden vállalkozásnak célszerű a nyitott biztosítási jogviszonyokat felülvizsgálni, ez az ügyfélkapun keresztül is megnézhető, mert a rendezetlen jogiszony egy megszűnésnél akadályozó tényező lehet, és a NAVv még bírságolhat is.

8.4. Társas vállalkozások 09.01.-től nem lehetnek KATÁSOK 2022. 08. 31. záró időponttal 22 kata bevallást kell beadni szeptember 30,-ig, választhatják:

-a társasági adót TAO, ezt nem kell külön bejelenteni

-a kisvállalati adót KIVA. ezt 2022.08,31 ig be kell jelenteni

A megszűnést, melynek módjai:

-egyszerűsített végelszámolás könyvelő segítségével, ügyvéd nem szükséges, 150 napon belül be kell fejezni, a kezdetét a Nav-hoz kell bejelenteni a 22T201T nyomtatványon

-végelszámolás ügyvéd és könyvelő is szükséges

-végelszámolás csak akkor lehet, ha a társaság vagyona fedezi a kötelezettségeit, a saját tőke nem negatív, végelszámoló lehet az ügyvezető is

– felszámolás ügyvéd és könyvelő is szükséges, az ügyvezető nem lehet felszámoló ( a cég saját tőkéje negatív, több a tartozása mint a vagyona)

Ha a társaság tagjai nem tudnak megállapodni a megszűnésben, akkor aki nem akar tag lenni kiléphet a társaságból, vele 30 napon belül el kell számolni. A bent maradó tagnak 6 hónapja van, hogy új társat szerezzen, mert egy társasághoz két tag kell, ha nem talál új tagot, akkor a Bt-nek meg kell szünni.

8.5. A tételes adó alól kieső egyéni és társas vállalkozók jelenlegi különadója

A jelenleg hatályos törvény alapján az éves bevételi korlát 12 000 000, forint, viszont ennek 18 000 000 millió forintra történő emelése a tételes adó alól kiesőket is érinti. Az új Kata törvény 15.- § (3) bekezdése alapján az időarányos bevételi korlát a jelenlegi Katv. szerinti tételes adófizetési kötelezettséggel érintett hónapjai és 1 500 000 forint (nem 1 000 000) szorzata.

A január 1-jétől minden hónapban adót fizetők esetében 8 hónap x 1 500 000 = 12 000 000 forint. Ennyi lehet a bevétele augusztus 31-ig.

Aki augusztus 31 előtt szünteti meg a KATA alanyiságot arra az 1.500.000 Ft os határ nem vonatkozik

Ha egy vállalkozónak január, február hónapban nem kellett fizetnie és nem is fizetett tételes adót (pl. betegállomány, vagy szüneteltetés), és kiesik a tételes adó alól, akkor a bevételi korlát augusztus 31-ig 6 hó x 1 500 000 forint = 9 000 000 forint. Ha ettől több bevételre lesz, akkor a többlet összegre a 40 százalék különadót is meg kell fizetnie.

Ha a betéti társaság alapítására 2022. június 5-én került sor. A betéti társaság azonnal bejelentkezett a tételes adó hatálya alá. Ebben az esetben augusztus 31-ig figyelembe vehető hónapok száma 3 hónap. A különadó mentes bevételi korlát 3 hónap x 1 500 000 = 4 500 000 forint.

Fontos, hogy 2022. augusztus 31-éig még él az a 40 %-os különadó is, amelyet a külföldi-belföldi kapcsolt vállalkozások felé történő számlázás vagy az ugyanazon kifizetőnek 3 millió forint feletti számlázás esetén kell megfizetni.

Itt nem kell arányosítani.

Augusztus 31. időponttal minden KATÁSNAK bevallást kell adni, melyben a 2022 augusztus 31.-ig kiszámlázott, de ki nem fizetett összegeket is szerepeltetni kell, mivel a KATA bevallást a megszűnés szabályai szerint kell elkészíteni, Akitől a KATÁS 1.000 e Ft nál több pénzt kapott az a bevallásban név szerit is közölni kell.

8.6. A már megkötött szerződések miatti számlázási problémák

Ha a szerződések több hónapra szólnak, és a szerződő partnerek egyike kisadózó vállalkozó, és a szerződés teljesítése 2022. augusztus 31. utánra esik, és ekkor történik a számlázás, akkor a vállalkozó kiesik a tételes adó alól.

A kiszámlázott bevétel már a személyi jövedelemadó szabályai alapján adózik, ha átalányadós akkor annak már alapja lesz.

Mit lehet tenni?

Javasolt, hogy a szerződés módosításra kerüljön, és amennyiben lehetséges a részteljesítések legyenek elszámolva augusztus 31-ig.

Az augusztus 31-éig történő teljesítések elszámolása a KATÁBÓL való kiesés esetén
célszerű, hogy a teljesítésigazolás dátuma és a számla kelte ne legyen későbbi mint augusztus 31.

9.1. A nyugta kibocsátása

Nyugtát készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel történő pénzfizetés esetén lehet kiállítani.

Ha a vállalkozó 2022. augusztus 31-én vagy korábban nyugtát állít ki, akkor ez a bevétel még KATÁS bevétel lesz. A szeptember 1-jétől kiállított nyugták (szja, társasági adós vagy kisvállalati adós bevételnek számítanak.

2022. szeptember 1-től nem szerepelhet kisadózó megjelölés a számlán.

Számla, egyszerűsített számla kibocsátása

Az átutalásos számlát minden vállalkozónak a teljesítéstől számított 8 napon belül ki kell állítani, ha nem számlázó programot használ, akkor a számlát 4 napon belül be kell jelenteni a NAV felé, a magánszemély részére kiállítottat is.

Készpénzfizetési számlán azért van egy dátumra lehetőség, mert a teljesítés dátuma és a pénz átvétel dátuma ugyanaz az időpont.

Ha a jelenlegi KATÁS vállalkozó által kibocsátott számlán a teljesítés napja 2022. augusztus 31-ei vagy korábbi dátumú, akkor ez a bevétel még KATÁS bevételnek számít, függetlenül attól, hogy a bevétel mikor kerül jóváírásra a vállalkozó fizetési (pénzforgalmi) számláján. A későbbi teljesítési nappal rendelkező számlákon szereplő bevétel már más adónem alá fog tartozni.

9.3. Az előleg

Előleg esetén előlegszámlát kell kiállítani. amennyiben az előleg kézhezvétele vagy a bankszámlán való jóváírása 2022. augusztus 31-ére vagy korábbra esik, akkor ez a bevétel még KATÁS bevétel lesz.

Amennyiben a végszámla nem nullás, és a teljesítés napja 2022. augusztus 31-e utáni, akkor ez a különbözet már a választott adónem alá tartozik.

Példa: a kisadózó vállalkozó 2022. augusztus 31-én 1 000 0000 forint előleget vesz át a megbízójától. A végszámla teljesítési napja 2022. október 3. A végszámla alapján a vállalkozó még 1 500 000 forintra jogosult.

Ez az 1 500 000 forint már nem KATÁS bevétel lesz.

Érdemes átgondolni, hogy a vállalkozók 2022. augusztus 31-ig előlegszámlát állítsanak ki az elvállalt munkákról, már amennyiben a szerződő partner ezt befogadja és kifizeti. Az előleg akár 100 százalék mértékű is lehet.

A végszámla lehet nulla végeredményű is. Természetesen a tényleges munkavégzés alatt a vállalkozás nem szüneteltethető, mert szünetelés alatt nem lehet dolgozni, és az előleggel el kell számolni. Pénzmozgás nélkül nincs előleg.

Az átalányadózás alapján fizetendő adók és járulékok

10.1. A személyi jövedelemadó 15%

Átalányadót választani a már működő katás vállalkozásoknak év közben csak most lehet, mert a KATA alól kiesők kivételesen 2022 szeptember 1.-től átalányadózást is választhatnak.

Átalányadó választása esetén a tevékenységtől függően 90%, 80% és 40% elismert költséghányaddal kell számolni. A 90 % a mezőgazdasági tevékenységet és a kiskereskedelmi tevékenységet végzők esetében alkalmazható.

A személyi jövedelemadót minden vállalkozás esetében azonos módon kell megállapítani. Nem számít, hogy az egyéni vállalkozó főfoglalkozású, többes jogviszonyos vagy nyugdíjas. A személyi jövedelemadó szabályai azonosak.

Minden általányadózó vállalkozóra vonatkozik, hogy 1 200 000 forint jövedelemig (bevétel – elismert költség) nem kell adót fizetni. Ez éves keret.

2022-ben ezt a 4 hónapra is ennyi, mert nem kell időarányosítani.

Adóelőleget akkor kell fizetni, ha az adóalap meghaladja az 1 200 000 forintot (az éves minimálbér fele). Ha az adóelőleg-alap az éves minimálbér felét meghaladja, adóelőleget csak az éves minimálbér felét, azaz 1 200 000 forintot, meghaladó adóelőleg-alap után kell fizetni.

Ez a szabály nem vonatkozik a helyi iparűzési adóra, mert annak alapja, a mentességekkel nem csökkentett jövedelem 120%-a.

Az elismert költségátalányt 2022. január 1-jétől a tevékenység TEÁOR és TESZOR besorolása határozza meg, függetlenül attól, hogy a vállalkozó főállású, munkaviszonyos vagy kiegészítő tevékenységet folytató.

A tevékenység típusa

Költségátalány

Bármely tevékenység [Szja tv. 53. § (1) bekezdés a) pontja]

40 százalék

TESZOR kóddal felsorolt szolgáltatások, továbbá a nem kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző kiskereskedő.

80 százalék

Kizárólag kiskereskedelmi tevékenység

90 százalék

Mezőgazdasági tevékenységet végző őstermelő (családi gazdálkodó)

A 80%-os kategóriába az alábbi tevékenységek tartoznak:

mezőgazdasági, erdőgazdálkodási (TESZOR 01, 02), bányászati (TESZOR 05-től 09-ig) és feldolgozóipari (TESZOR 10-től 32-ig) termék-előállítás, építőipari kivitelezés (TESZOR 41, 42);

mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás (TESZOR 01.6), vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás (TESZOR 01.70.10), erdészeti szolgáltatás (TESZOR 02.40.10) és zöldterület-kezelés (TESZOR 81.30.10);

halászati szolgáltatás (TESZOR 03.00.71), halgazdálkodási szolgáltatás (TESZOR 03.00.72);

feldolgozóipari szolgáltatás (TESZOR 10-től 32-ig) a bérmunkában végzett szolgáltatás és az egyéb sokszorosítás (TESZOR 18.20) kivételével;

építőipari szolgáltatás (TESZOR 43);

ipari gép, berendezés, eszköz javítása (TESZOR 33.1), gépjárműjavítás (TESZOR 45.20), személyi, háztartási cikk javítása (TESZOR 95.2), épületgépészeti berendezések javítása (TESZOR 43.21, 43.22, 43.29);

a taxis személyszállítás (TESZOR 49.32.11) személygépjármű kölcsönzése vezetővel (TESZOR 49.32.12), egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (TESZOR 49.39.39), közúti áruszállítás (TESZOR 49.41.1);

számítógép, kommunikációs eszköz javítása (TESZOR 95.1);

fényképészet (TESZOR 74.20);

textil, szőrme mosása, tisztítása (TESZOR 96.01), fodrászat, szépségápolás (TESZOR 96.02), hobbiállat-gondozás (TESZOR 96.09.11);

a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység (TESZOR 56).

Költségátalány

Az átalányadózó adómentes bevétele

Adómentes jövedelem

40 százalék

200 000 x 12 / 2 / 0,6 = 2 000 000 forint

Mindhárom esetben

1 200 000

80 százalék

200 000 x 12 / 2 / 0,2 = 6 000 000 forint

90 százalék

200 000 x 12 / 2 / 0,1 = 12 000 000 forint

Az adóköteles átalányadó alapja összevonásra kerülő jövedelemnek számít. 15% szja terheli.

Átalányadónál figyelembe vehető SZJA kedvezmények:

– négy vagy többgyermekes anyák kedvezménye nem fizet szja t

– 25 év alatti fiatalok kedvezménye (korlátra figyelni)

– személyi kedvezmény betegség okán csak orvosi igazolás alapján

– első házasok kedvezménye maximum 2 év

– családi kedvezmény családi pótlékra jogosult gyermek után

Az adó és járulékbevallásra a 2258-as sz. nyomtatvány szolgál. a járulékot havonta, a hónapot követő hó 12.-ig, az szja előleget negyedévet követő hó 12.-ig kell megfizetni.

A havi gyermek kedvezmény év közben a járulék bevallásnál és fizetésnél is figyelembe vehető, de ha ezt nem vettük figyelembe év közben, az év végén is érvényesíthetjük.

Csak év végén adóigazolás alapján a nyugdíj és egészségbiztosítási pénztárba befizetett összeg 20 % a fizetendő adóból levonható a korlátra figyelni kell.

10.2. Az Szja tv. hatálya alá kerülő átalányadózást választó főfoglalkozású egyéni vállalkozók által fizetendő szocho és járulékfizetés

Főfoglalkozású egyéni vállalkozók esetében a szociális hozzájárulási adó alapja legalább a minimálbér/garantált bérminimum összegének 112,5 %-a. Ez akkor igaz, ha az adott hónapban az átalányadó alapja kisebb mint a minimálbér vagy a garantált bérminimum 112,5 %/-ánál. Ha az átalányadó alapja meghaladja ezt az összeget, akkor a magasabb összeg után kell szocho-t fizetni. A szocho mértéke 13%.

Főfoglalkozású egyéni vállalkozók esetében a Tb járulék alapja a minimálbér/garantált bérminimum összege. Ez akkor igaz, ha az adott hónapban az átalányadó alapja kisebb, mint a minimálbér vagy a garantált bérminimum.
Ha az átalányadó alapja meghaladja a minimálbér vagy a garantált bérminimum összegét, akkor a járulékot az átalányadó alapja után kell fizetni. A Tb járulék mértéke 18,5%.

Figyelem! A szocho és a járulék alapjait havonta kell nézni!

A minimálbér összege jelenleg bruttó 200 000 forint/hó. A garantált bérminimum összege 260 000 forint/hó.

10.3. A nem főállású átalányadózást választó egyéni vállalkozók által fizetendő adó és járulékfizetés aki nem nyugdíjas 1 200 000 forint jövedelemig (bevétel – elismert költség) sem szociális hozzájárulási adót, sem társadalombiztosítási járulékot nem fizet.

Nincs szocho és járulékminimum.

De havonta be kell adni az 2258 as bevallást minden hó 12 ig, ha nincs adóköteles járulék alap, akkor nullásan is.

Ha van adóköteles járulék alap, mert az adott hónapban kaptunk bevételt, akkor az alapján kell a fizetendő adót bevallani és befizetni

A tételes költségelszámolást választó egyéni vállalkozók adó és járulékfizetése
11.1. A tételes költségelszámolást választó főfoglalkozású egyéni vállalkozók által fizetendő adó és járulékfizetés

A vállalkozói kivét összege után 15 % személyi jövedelemadó és 18,5% társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett. A jövedelem kivét összege után 13% szociális hozzájárulási adót is fizetni kell.
Figyelni kell arra, hogy ha a főfoglalkozású egyéni vállalkozó jövedelem kivétjének összege nem éri el a minimálbér/garantált bérminimum összegét, akkor neki havonta legalább a minimálbér összege után meg kell fizetni a Tb járulékot. Ha a kivét összege magasabb, akkor az lesz a járulékalap.

Figyelni kell arra is, hogy ha a főfoglalkozású egyéni vállalkozó jövedelem kivétjének összege nem éri el a minimálbér/garantált bérminimum összegének 112,5 %-át, akkor a szociális hozzájárulási adót a minimálbér/garantált bérminimum összegének 112,5 %-a után kel megfizetnie. Ha a kivét összege ezt meghaladja, akkor az lesz a szocho alapja.

A vállalkozói kivét összege összevonásra kerülő jövedelem. Ezzel szemben minden összjövedelmet csökkentő kedvezmény érvényesíthető. Adóról való rendelkezés szabályai alkalmazhatók.

A jövedelemkivét összegére jutó Tb járulék családi járulékkedvezménnyel csökkenthető.

tételes költség elszámolás nyeresége (bevétel- költség )

pénzügyileg teljesült árbevétel és egyéb adóköteles bevétel

– vállalkozás érdekében felmerült és kifizetett költség

– vállalkozói jövedelem kivét bruttó összege

– szochó összege a jövedelem kivét , vagy a minimum után kifizetett nyereség (Bevétel- költség és ráfordítás )

– adóalap kedvezmény

– nyereséget terhelő adó szja 9% adóalap 9%-a vállalkozói osztalékalap

– osztalékot terhelő szja 15%

– osztalékot terhelő szociális hozzájárulás 13% korlát a minimálbér 24-szerese 2022.-ben max 4.800 eFt adóalapig a korlátnál az összevonandó jövedelmet kell vizsgálni.

Elvárt nyereség a bevétel 2%, a tételes költség elszámolást alkalmazóknál.

A tételes költségelszámolást választó nem főfoglalkozású egyéni vállalkozók által fizetendő adó és járulékfizetése.

A vállalkozói jövedelem kivét összegéből 15% személyi jövedelemadó és 18,5% társadalombiztosítási járulékot kell levonni, a jövedelem kivét összege után 13% szociális hozzájárulási adót is fizetni kell.

Nincs minimum járulék alap, jövedelmet nem kötelező kivenni.

A munkaviszonyos vállalkozó kevesebb adót fizet, ha a jövedelem kivét helyett osztalékként veszi ki a jövedelmet, de az nem számít bele a nyugdíjba.

11.3. A tételes költségelszámolást választó nyugdíjas egyéni vállalkozó által fizetendő adó és járulékfizetés

A vállalkozói kivét összegéből 15% személyi jövedelemadót kell levonni.

Jobban jár, ha a jövedelem kivétként veszi ki a pénzt a vállalkozásból, mert ha nyereségként veszi ki 22.65% szja-t kell fizetnie.

A társasági adó hatálya alá átkerülő vállalkozásoknál megjelenő adó és járulékfizetés

A társaságnak társasági adóelőleget kell vallani, az adóelőleg alapja a KATÁS bevétel évesített összegének 0.25%-a.

A nyomtatvány száma 2243TAO

12.1. A társasági adó hatálya alá átkerülő főfoglalkozású közreműködő tagok és a társas vállalkozás által fizetendő adó és járulékfizetés van minimum járulék fizetési kötelezettség.

A tagi jövedelemből 15% személyi jövedelemadót és 18,5% Tb-járulékot kell levonni. A levont közterheket költségként elszámolni nem lehet.

Mindemellett a tagi jövedelem bruttó összege után a társas vállalkozás 13% szociális hozzájárulási adót is fizetni kell.

A tagi jövedelem összege és a szocho költségként elszámolható.

A vállalkozói kivét összegéből 15 % személyi jövedelemadót kell levonni.

Árbevétel és egyéb adóköteles bevétel a kettős könyvvitel szabályai szerint:

– vállalkozás érdekében felmerült és kifizetett számlával igazolt költség

– vállalkozói jövedelem kivét bruttó összege

– vállalkozói szochó összege a jövedelem kivét , vagy a minimum után kifizetett

nyereség (Bevétel- költség és ráfordítás)

– adóalap kedvezmény adóalap

– nyereséget terhelő adó szja 9% adóalap 9%-a adókedvezmény adózott nyereség jóváhagyott osztalékot terhelő adó kifizetéskor

– osztalékot terhelő szja 15%

– osztalékot terhelő szoc hozz jár 13% korlát a min. bér 24-szerese 2022.-ben max 4.800 eFt adóalapig, ha az osztalékban részesülő nyugdíjas

– osztalékot terhelő szoc hozz jár 13% nem kell fizetni

Elvárt nyereség a bevétel 2%

Figyelni kell arra is, hogy ha a főfoglalkozású társas vállalkozó tagi jövedelem összege nem éri el a minimálbér/garantált bérminimum összegének 112,5 %-át, akkor a szociális hozzájárulási adót a minimálbér/garantált bérminimum összegének 112,5 %-a után kell megfizetnie. Ha a tagi jövedelem összege ezt meghaladja, akkor az a magasabb összeg lesz a szocho alapja.

12.2. A társasági adó hatálya alá átkerülő nem főállású tagok és a társas vállalkozás által fizetendő adó és járulékfizetés.

A tagi jövedelem összegéből 15% személyi jövedelemadó és 18,5% társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett. A jövedelem összege után a társas vállalkozás 13% szociális hozzájárulási adót is fizetni kell. Szocho és járulékalap minimum nincs.

Kevesebb az adó, ha a másodállásos tag a jövedelmet osztalékként veszi ki, azonban az nem lesz nyugdíjalap. A jövedelem kivét nyugdíjalapot képez.

12.3. A társasági adó hatálya alá átkerülő nyugdíjas közreműködő tagok és a társas vállalkozás által fizetendő adó és járulékfizetés

A tagi jövedelem összegéből 15% személyi jövedelemadót kell levonni.

Szociális hozzájárulási adót és társadalombiztosítási járulékot nem kell fizetni.

Jobban jár, ha a jövedelem kivétként veszi ki a pénzt a vállalkozásból, mert ha nyereségként veszi ki 22.65% szja-t kell fizetnie.

A nyugdíjas kevesebb adót fizet, ha a tevékenységet nem társas vállalkozás tagjaként, hanem átalány adós egyéni vállalkozóként végzi.

A KIVA hatálya alá átkerülő vállalkozások által fizetendő adók és járulékok.
13.1. A kisvállalati adó hatálya alá átkerülő főfoglalkozású közreműködő tagok és a vállalkozás által fizetendő adó és járulékfizetés

A tagi jövedelemből 15% személyi jövedelemadót és 18,5% Tb járulékot kell levonni. Szocho fizetési kötelezettség nincs. A tagi jövedelem összege, de legalább a minimálbér/garantált bérminimum 112,5%-a kisvállalati adóalapot képez (személyi jellegű kifizetésnek minősül).

A kisvállalati adóalap után 10% kisvállalati adót kell fizetni.

Árbevétel és egyéb adóköteles bevétel a kettős könyvvitel szabályai szerint:

– vállalkozás érdekében felmerült és kifizetett számlával igazolt költség

– vállalkozói jövedelem kivét bruttó összege

– fizetendő kiva összege 10 % nyereség ( Bevétel- kóltség és ráfordítás ) nincs társasági adó jóváhagyott osztalékot terhelő adó kifizetéskor

– osztalékot terhelő szja 15 %

– osztalékot terhelő szoc hozz jár 13 % korlát a min bér 24 szerese 2022.-ben max 4.800 e Ft adóalapig

– kiva 10 % nincs felső korlát ezt a cég fizeti ha az osztalékban részesülő nyugdíjas

– osztalékot terhelő szoc hozz jár 13 % nem kell fizetni

Amennyiben a tagok osztalékot hagynak jóvá, akkor a kisvállalati adóalapot ezzel az összeggel meg kell növelni és 10% adó terheli. Ezt a vállalkozás fizeti.

Az osztalékot kapó természetes személy az osztalék összege után 15% személyi jövedelemadót és 13% szociális hozzájárulási adót köteles fizetni. A szocho-t a szocho-alap korlát eléréséig kell megfizetni.

Ez a korlát a minimálbér 24 szerese, vagyis 2022-ben 4 800 000 forint.

A szoho-alap korlátját képező jövedelmek esetén nem a szocho alapokat, hanem a törvényben meghatározott összevonandó személyi jövedelemadó alapjait kell egybeszámítani. Az osztalékot terhelő adókat magánszemélyként kell megfizetni.

13.2. A KIVA hatálya alá átkerülő nem főállású közreműködő tagok és a társas vállalkozás által fizetendő adó és járulékfizetés

Nincs minimum járulék fizetési kötelezettség, A tagi jövedelemből 15% személyi jövedelemadót és 18,5% Tb járulékot kell levonni. A kifizetett jövedelem után 10 % KIVA ami a vállalkozás költsége.

OSZTALÉK után kiva fizetés akkor van amikor osztalékot hagynak jóvá.

13.3. A kisvállalati adó hatálya alá átkerülő nyugdíjas közreműködő tagok és a társas vállalkozás által fizetendő adó és járulékfizetés.

A tagi jövedelemből 15% személyi jövedelemadót kell levonni, DE az nem képez KIVA adóalapot.

Amennyiben a tag osztalékjövedelmet kap, akkor a kisvállalati adóalapot ezzel az összeggel meg kell növelni és 10% adó terheli. Ezt a vállalkozás fizeti.
Az osztalékot kapó természetes személy az osztalék összege után 15% személyi jövedelemadót köteles fizetni.

A kivás vállalkozás nyugdíjas tagjának a pénz munkabérként, jövedelem kivétként célszerű kivenni, mert azt nem terheli kiva, és nem lesz iparűzési adó alap sem.

A számviteli változások társas vállalkozások esetén:

Minden társas vállalkozásnak, amely átkerül a társasági adó vagy a kisvállalati adó hatálya alá kettős könyvvitel vezetése kötelező. Számviteli törvény által előirt számviteli politikát és az előírt szabályzatokat is el kell készíteni. Ebben az esetben az áttéréskor nincs könyvvizsgálati kötelezettség. Nyitó mérleget a vagyon leltár alapján kell készíteni.

Helyi adó a KATÁS vállalkozás 2022. szept. 1-től:

Tételes iparűzési adót fizethet, ha 2022 szeptember 15 ig bejelentkezik 2022. szeptember 15.-ig 12.500 Ft az adó, ha 2022 augusztus 31.-ig is tételes adót fizetett általános szabályok szerint adózik. Az adóalap az árbevétel ami csökkenthető az anyag, árubeszerzés költségével mérték 2022 ben 1% 2022. szeptember 15 ig 12.500 Ft arányos részét kell fizetni, ha 2022 augusztus 31 ig is tételes adót fizetett, de ha az általános szabályok szerint fizetett akkor a 2021 évi bevallásban a 2022 szeptember 15 re előírt adóelőleg lesz a fizetendő.

Iparűzési adó Átalányadós egyéni vállalkozás esetén:

Adóalap az átalányadó alap kedvezménnyel nem csökkentett összegének 120%-a, mértéke 2022 évben 1%

2023. május 31-ig kell adóbevallást adni az átalányadós jövedelme után akkor fog iparűzési adót fizetni.

Ha KATÁSKÉNT teles iparűzési adót fizetett, és szeptember 1-től átalányos lesz, akkor 2022. szeptember 15 ig 12.500 Ft arányos részét kell fizetni, ha 2022. augusztus 31-ig is iparűzési adót az általános szabályok szerint fizetett akkor a 2021 évi bevallásban a 2022 szeptember 15 re előírt adóelőleg lesz a fizetendő

Ki választhatja az EKHO adózást?

Az EKHO adózást olyan magánszemélyek választhatják, akiknek az alábbi foglalkozások bármelyikéből adóköteles bevételük származik.

Kritérium még, hogy alkotó jelleggel vegyenek részt a tevékenységben.

Tevékenységi körök mely tevékenység lehet ekhós:

2123 Telekommunikációs mérnök Akusztikus mérnök, Audiotechnikai mérnök, Hangmérnök, Televíziós műszaki adásrendező

2136 Grafikus és multimédia-tervező

2627 Nyelvész, fordító, tolmács, Filmszöveg fordító, Lírai művek fordítója Műfordító Prózai és drámai művek fordítója

2714 Kulturális szervező Producer (kulturális) Produkciós menedzser (szórakoztatóipar)

2715 Könyv- és lapkiadó szerkesztő

2716 Újságíró, rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő

2719 Egyéb kulturális és sportfoglalkozású (felsőfokú képzettséghez kapcsolódó) Művészeti tanácsadó Zenei konzulens, tanácsadó

2721 Író (újságíró nélkül)

2722 Képzőművész

2723 Iparművész, gyártmány- és ruhatervező

2724 Zeneszerző, zenész, énekes

2725 Rendező, operatőr

2726 Színész, bábművész

2727 Táncművész, koreográfus
2728 Cirkuszi és hasonló előadóművész

2729 Egyéb alkotó- és előadó-művészi foglalkozású (felsőfokú végzettséghez kapcsolódó)

3122 Villamosipari technikus (elektronikai technikus) Koncert-fénytechnikus Koncert-színpadtechnikus

3145 Műsorszóró és audiovizuális technikus Filmstúdió technikus, Hangmester, Hangrestaurációs technikus, Hangstúdió-technikus, Hangtechnikus, Képtechnikus, Rögzítéstechnikai technikus, stúdiótechnikus, Videótechnikus, Zenei technikus

3711 Segédszínész, statiszta

3712 Segédrendező

3714 Díszletező, díszítő

3715 Kiegészítő filmgyártási és színházi foglalkozású

3719 Egyéb művészeti és kulturális foglalkozású

5211 Fodrász, Színházi fodrász, Színházi parókakészítő

5212 Kozmetikus, Maszkmester, Sminkes, Sminkmester, Színházi kikészítő

7212 Szabó, varró, Jelmez- és alkalmiruha-készítő, Színházi varró

7213 Kalapos, kesztyűs, Színházi fejdíszkészítő

7217 Cipész, cipőkészítő, -javító, Színházi cipész

Vannak további szakterületek is, amelyek esetében bizonyos feltételek teljesülésekor alkalmazható az EKHO:

Szakképzett edző, sportszervező, -irányító (FEOR-08 2717): Abban az esetben, ha valaki rendelkezik a jogszabályban meghatározott képesítésekkel, szakképzettséggel.

Hivatásos sportoló, sportmunkatárs, sportszakember: Amennyiben magánszemélyként sportszövetséggel fennálló jogviszonya keretében sporttevékenységgel kapcsolatos közvetlenül vagy közvetetten feladatokat lát el és rendelkezik a szükséges képesítésekkel, szakképzettséggel.

Fontos, hogy katás egyéni vállalkozó nem ekhózhat.

Az ekho választásának további feltételei:

-1, RendelkeznI kell olyan jövedelemmel legalább a minimálbér szintjéig, amely után az általános szabályok szerint meg van fizetve a közteher (pl. munkaviszonyból, egyéni vállalkozói kivétből, társas vállalkozás tagjaként, megbízási szerződés alapján történő kifizetés stb).

-2. ekho csak meghatározott nagyságú bevételre alkalmazható: maximális összege évi 60 millió forint lehet. ha valaki csak 4 órás munkaviszony esetén 30 millió forint lesz a határ.

Nyugdíjas esetében nincs arányosítás, itt az évi 60 millió forint a mérvadó.

Hivatásos sportoló esetén ez évi 500 millió forint, míg edző, vezetőedző, nemzetközi sportszövetség munkavállalója esetén évi 250 millió forint.

Ha valaki elérte a fenti bevételi összeghatárokat, akkor nem ekhózhat.

Az ekho alapja a felsorolt foglalkozáslistában szereplő tevékenységgel kapcsolatos bevétel.

Mértéke, magánszemélynél az ekho alap összegéből 15 % ekhót kell levonni a kifizetőnek 2022. szeptemberétől a közteher kifizetőt terhelő 13 %-át nem kell megfizetni. Nyugdíjastól levont ekho mértéke 9,5% .

Ekho befizetése és bevallása

A megállapított és a levont ekhót a kifizetőnek kell bevallania és befizetnie. Erről havi adó- és járulékbevallást készít a tárgyhót követő 12. napig.

Magánszemélyként az ekho különbözet elszámolására az szja bevallásával egyidejűleg van lehetőséged a tárgyévet követő év május 20-áig.

A levont ekho egészségügyi szolgáltatásra, baleseti ellátásra, baleseti járadékra és nyugdíjbiztosításra jogosít, de az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira – például táppénzre, gyedre – nem.

Az ekho törvény 3. § (1) bekezdése szerint szerint az egyéni vállalkozó a megbízásnál csak akkor választhatja az ekho szerinti adózást, ha vállalkozói személyi jövedelemadó szabályai szerint adózik és van vállalkozói kivétje legalább a minimálbér alapján.

Fentiek alapján az egyéni vállalkozó az ekho tv. szerinti adózást átalányadózás választása esetén nem választhatja.

Nincs akadálya azonban annak, hogy az előadó-művészeti tevékenységére megbízási szerződést kössön. Amennyiben a megbízás keretében elért jövedelme az éves minimálbért eléri, akkor a felettes részre az ekho már választható.jogviszonyban nyilatkozni kell,

A KATA megszűnése miatt jelentős többlet adóval kell számolni.

A főállású átalányadósoknak évi 2,000,000 Ft alatt havonta 86,125 Ft ot kell bevallani és befizetni havonta, mert nekik minimum járulékot kell fizetni.

2 millió felett a 40%-os átalányadózónak 27.9%-os adóteherrel kell számolni 1 millió Ft-onként.

A KATÁBÓL adóterhe a bevétel nagyságának és az új választott adózási mód függvényében 39- 200 eFt-tal is nőni fog havonta, e miatt fontos végig gondolni azt, hogy hogyan tovább.

Összefoglalva a határidők:

2022. 08.31- ig  KIVA alá bejelentkezés 22T201T amelyik társaság KIVÁT választ 2022. szeptember 1

22T1041 minden volt KATÁS személy bejelentése biztosítottként, aki nem választott KATÁT

2022. szeptember 1-től nem szerepelhet kisadózó megjelölés a számlán, aki programmal számlázz módosítsa az adatait, bélyegzőjét.

2022. szeptember 12. 2258 bevallás a főállású és munkaviszonyos egyéni vállalkozóknak

2208 as bevallás és adó, járulék befizetés járulék befizetés ( tb, szoc hozz jár ) még a régi KATA befizetés szeptember 15.

A főállású KATÁS  önkormányzathoz történő bejelentkezése, ha tételes adót választ iparűzési adó, gépjármű adó befizetés 22T201T bejelenteni a Nav-nak a társaság egyszerűsített végelszámolásának 09.01 időponttal való kezdetét.

2022. szeptember 25. főállású egyéni vállalkozó bejelentése, aki 09.01- től KATÁS akar lenni 22T01E, A02 lap 15 sor tajszám 2022. szeptember 30.

Minden KATÁS 22Kata nyilatkozat, bevallás beadása, 40 % os adó megfizetése 2022. október 12.

2258 bevallás a főállású és munkaviszonyos egyéni vállalkozóknak

szja előleg fizetés, járulék befizetés ( tb, szoc hozz jár ) kata befizetés

2208 as bevallás és adó, járulék befizetés

Október 31. egyéni vállalkozó bejelentése, hogy átalányadózást választ

2022. szeptember 1.-től 22T101E A02 lap 13 sor dátum 2022.09.01 és x, ügyvédnek, állatorvosnak a 22T101 nyomtatványon kell jelenteni

2022. november 2. a társaságnak társaságiadó-előleget kell bevallani a 2243TAO jelű bevalláson.

(Budaörsi Infó)

facebook:

0 Komment