Az Alpok legtetején találták meg óriás tengeri őshüllők fosszíliáit

Ezek a tengeri hüllők egykor az óceánokban éltek, fosszíliáikat most az Alpok hegyeiben találták meg.

A Föld óceánjaiban valaha úszkált legnagyobb élőlények – bálna méretű tengeri hüllők, az úgynevezett ichtioszauruszok – fosszíliáit találták meg egy ellentmondásos helyen: a svájci Alpokban három hegy tetején, a tengerszint felett 2740 méteres magasságban.

A tudósok csütörtökön két ichthyosaurusz egyed borda és csigolya fosszíliáit írták le: az egyik körülbelül 21 méter hosszú, a másik pedig 15 méter hosszú. Egy harmadik egyedtől leírták a legnagyobb ismert fogat, amely bármelyik ichtioszaurusztól származik: az alapszélessége 6 cm, becsült hossza 15 cm, ami félelmetes ragadozóra utal.

A mintegy 205 millió évvel ezelőttre, a triász időszak végére datált fosszíliák révén ez a három egyed a legnagyobbak közé tartozik az óriás ichtioszauruszok közül, amelyek az óceánokban éltek abban az időben, amikor a dinoszauruszok kezdték uralni a Földet.

“A fog különösen érdekes, mert valószínűleg a Földet valaha is benépesítő legnagyobb állatot képviselheti” – mondta Martin Sander paleontológus a Bonni Egyetemről, a Journal of Vertebrate Paleontology című folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője.

A Davos melletti Chrachenhorn-hegy tetején találták meg. Abból kiindulva, hogy egy tavaly leírt 18 méter hosszú ichtioszaurusznak 2 cm széles foga volt, Sander szerint “akkor egy 6 centiméter széles fog esetleg egy 54 méter hosszú állatból származhatott”.

Az állat valószínűleg nem volt ekkora, de mégis félelmetes, talán egy ámbráscethez hasonló, óriás tintahalra, nagy halakra és kisebb ichtioszauruszokra vadászó állat volt. Néhány más óriás ichtioszaurusznak nyilvánvalóan nem voltak fogai, és kisebb halakat és tintahalakat ettek, felszippantva vagy elnyelve azokat a szájukkal.

Az óriás ichtioszauruszok – az eddigi legnagyobb tengeri hüllők – hosszúkás teste viszonylag kis koponyával rendelkezett.

A kövületeket az 1970-es és 1980-as években találták a svájci Keleti-Alpokban három helyen, mondta a tanulmány társszerzője, Heinz Furrer, a Zürichi Egyetem Paleontológiai Intézetének és Múzeumának nyugalmazott kurátora, aki akkoriban geológus hallgatókkal együtt fedezte fel őket. A fosszíliákat most először írták le tudományosan.

A földkérget alkotó hatalmas lemezek kérlelhetetlen mozgása a lemeztektonikának nevezett folyamat során magyarázatot ad arra, hogy az ősi tengerfenéken keletkezett fosszíliák hogyan kerültek hegyek tetejére.

“Az Alpok szerkezete nagyon bonyolult, az egykori tengerfenékből álló óriási kőzetlemezek, az úgynevezett nappák egymásra halmozódtak azáltal, hogy az afrikai lemez benyomult az európai lemezbe. Az a sziklacsúcs, ahonnan az ichtioszauruszok származnak, a legmagasabb ebben. Ez a felhalmozódás az elmúlt körülbelül 35 millió évben történt” – mondta Sander.

A maradványok túl hiányosak ahhoz, hogy véglegesen meg lehessen határozni a fajukat, de valószínűleg a Shastasauridae nevű ichthyosauridae családhoz tartoznak. Ebbe a családba tartozik a legnagyobb ismert ichtioszaurusz: a Shastasaurus, amelynek egy Kanadából származó példánya 21 méteres hosszúsággal bírt.

Eddig nem ismertek óriási ichtioszauruszokat a triász végéhez ilyen közel eső időszakból. Úgy tűnik, a triász végén, mintegy 201 millió évvel ezelőtt bekövetkezett tömeges kihalási esemény során tűntek el – és a bálnákig, mintegy 3 millió évvel ezelőttig egyetlen tengeri élőlény sem lett újra ekkora. A kisebb ichtioszauruszok körülbelül 90 millió évvel ezelőttig éltek.

“A földi élet történetében három olyan állatcsoport volt, amely igazi óriás volt: a triász ichtioszauruszok, amelyek elsőként jöttek; a hosszú nyakú szauropoda dinoszauruszok a szárazföldön; és a mai bálnák” – mondta Sander.

A mai kék bálnát, amely akár 30 méter hosszú is lehet, a Föld valaha élt legnagyobb élőlényének tartják. Sander szerint az óriás triász ichtioszauruszokkal kapcsolatos jövőbeli kutatások megkérdőjelezhetik ezt a következtetést.

facebook:

0 Komment