Oroszország részleteket árult el Hitler utolsó óráiról

A Szövetségi Biztonsági Szolgálat nyilvánosságra hozta a náci vezér pilótájának szigorúan titkos vallomását.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (a KGB utódja) pénteken feloldotta a titkosítás alól Adolf Hitler személyes pilótájának ügyiratából származó dokumentumokat, amelyekből részletek derültek ki a náci diktátor utolsó óráiról. Hitler 1945. április 30-án követett el öngyilkosságot, néhány nappal azelőtt, hogy a szovjet csapatok elfoglalták Berlint, és ezzel gyakorlatilag véget ért a második világháború Európában. Holttestét benzinnel leöntötték és elégették.

Hans Baur altábornagyot, aki több mint egy évtizeden át dolgozott Hitlernek, 1945. május 2-án szovjet katonák fogták el, és Moszkvában bíróság elé állították. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) korábban titkosított dokumentumokat hozott nyilvánosságra Baur aktájából. Az FSZB Novgorod környéki kirendeltségének iratai Baur kézzel írt önéletrajzát és annak németből készült fordítását, valamint tanúvallomását tartalmazzák.

Baur leírta Hitlerrel folytatott utolsó beszélgetését, amelyre 1945. április 30-án került sor, nem sokkal azelőtt, hogy a náci vezető és felesége, Eva Braun öngyilkos lett. Baur szerint Hitler utolsó napjaiban szinte ki sem mozdult a szállásáról, öregnek és törékenynek tűnt. A keze Baur állítása szerint remegett, és szándéka egyértelmű volt.

“Hitler az előszobában találkozott velem, és a szobájába vezetett. Kezet nyújtott nekem, és azt mondta: “Baur, el akarok búcsúzni tőled, meg akarom köszönni a sokéves szolgálatot” – emlékezett vissza a pilóta.

Ezután Baur vallomása szerint Hitler a kedvenc festményét – Rembrandt Nagy Frigyes porosz király portréját – akarta neki ajándékozni. Baur a maga részéről megpróbálta meggyőzni Hitlert, hogy ne legyen öngyilkos, mondván, hogy ebben az esetben “minden összeomlana”.

“A katonáim nem tudnak és nem is akarnak tovább kitartani. Nem bírom tovább” – volt Hitler válasza.

Baurnak elárulta, hogy elrendelte, hogy halála után “azonnal” égessék el az ő és Braun holttestét. Hitler ezt a kívánságát azzal a félelemmel magyarázta, hogy holttestük hasonló sorsra jutna, mint Benito Mussolini olasz diktátor és szeretője, akiknek holttestét 1945 áprilisi kivégzésük után Milánóban közszemlére akasztották.

A beszélgetés után néhány órával, amelyet az iratok elégetésével és a Berlin elhagyására való felkészüléssel töltött, Baur visszatért a Rembrandt-műért, és megtudta, hogy “mindennek vége”: Hitler és Braun holttestét már felgyújtották.

„Több SS-őr izgatottan szaladt fel-alá. Megkérdeztem: „Vége van?” – „Igen”. ‚Hol vannak a holttestek?’ – ‚Őket [Adolf Hitler és Eva Braun holttestét] pokrócokba burkolták, benzinnel leöntötték, és már égnek odafent, a Birodalmi Kancellária kertjében. Aztán azt mondták, hogy Hitler lelőtte magát. <…> Valaki azt mondta: ‚Fel kell törölni a vértócsákat’…”.

1945. május 13-án a Smersh kémelhárítás munkatársai a birodalmi kancellária kertjében felfedezték A. Hitler és E. Braun elszenesedett holttestének temetkezési helyét, “amelynek hitelességét számos igazságügyi orvosi vizsgálat igazolta” – közölte az FSZB a feloldott titkosítású dokumentumokat kommentálva.

Hans Baurt 1950-ben 25 év börtönre ítélték a Szovjetunióban, de öt évvel később szabadult. A franciák mintegy két évig, 1957-ig börtönben tartották. Még abban az évben visszatért Nyugat-Németországba, ahol 1993-ban, 95 éves korában meghalt.

Az évek során Hitler öngyilkossági történetét vitatták. Amerikai kutatók 2009-ben azt állították, hogy a moszkvai kiállításon bemutatott koponyadarab nem Hitleré. Az FSZB archívumának vezetője, Vaszilij Hrisztoforov akkor cáfolta ezeket az állításokat, mondván, hogy a szovjet törvényszéki vizsgálat egyértelműen bizonyította a maradványok eredetiségét.

Hitler földi maradványait 1946-ban temették el a németországi Magdeburgban, de a szovjet kormány aggódott, hogy a temetkezési hely Hitler híveinek szentélyévé válhat, ezért 1970-ben titokban exhumáltatta a sírt, és megsemmisítette annak tartalmát. Moszkva úgy döntött, hogy megtartja a koponya és az állkapocs darabjait, amelyek alapján azonosították a náci vezetőt.

facebook:

0 Komment