A Kormányhivatal az önkormányzatra tolja a felelősséget a építkezési problémák miatt, Budaörs jogszabály-módosításokat sürget

(Budaörs, 2022. február 14. – Budaörsi Infó) Sorra telnek meg Budapest körül az agglomerációs települések, egymás után épülnek a társasházak. Budaörsön is már-már tarthatatlan a zsúfoltság, a lakosságszám növekedése és az ezzel járó problémák sokasodása. A nagy visszhangot kiváltó agglomerációs problémával foglalkozó korábbi cikkünkben olvashattak erről. A Budaörsi Infónak kifejtette az álláspontját a hatósági jogkört gyakorló Pest Megyei Kormányhivatal a cikk nyomán (specifikus, konkrétumokra is kitérő kérdéseinkre azonban nem válaszoltak). 

2013 óta Budaörsnek nincs építésügyi hatósági jogköre, így az építkezések ellenőrzésére, kivizsgálására sincs lehetőségük. Ilyen ügyekben a Budakeszi Kormányhivatal Építésügy hatósága az illetékes szerv.

A Budaörsön elburjánzó építkezésekről szóló cikkünkben Budaörs Város Önkormányzata azt nyilatkozata, hogy egyre gyakrabban fordul elő városunkban, hogy egy felépülő kétlakásos épületben végül annál több lakást alakítanak ki mint azt eredetileg engedélyezték: „Ezt sajnos – a jogszabályok közelmúltban történő változása miatt – az ingatlan-nyilvántartásba egy társasházi alapító okirat-módosítással gond nélkül át tudják vezettetni az építtetők. Így legalizálják a jogszerűtlen építkezéseket.”

Budaörsön az Odvas és a Kőhegyen volt tapasztalható az elmúlt években sok olyan építkezés, ami miatt a budaörsi lakosok több bejelentést is tettek az építéshatóságnál, jelezték szerkesztőségünknél és a budaörsi Városházánál is.

Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere a Budaörsi Infónak azt nyilatkozta, hogy az illegális építkezések feltárása folyamatos, ezek tapasztalatai és a beérkező panaszok alapján hetente több ügyet is megküldenek az építésfelügyeleti hatáskörrel rendelkező Budakeszi Kormányhivatalnak.

„Sajnos az ő kapacitásuk is véges, így sok bejelentés csak későn kerül sorra, az is gyakori, hogy Önkormányzatunk nem értesül az eljárás eredményéről.

A helyzetet súlyosbítja az is, hogy december 22. óta már a telekalakítási eljárásokban sem kell kikérni a település jegyzőjétől szakhatósági állásfoglalását, így nem lesz rálátásunk, beleszólásunk már abba sem, hogy hogyan alakulnak ki építési telkek.”

A Kormányhivatal a polgármesterre hárítja a felelősséget

A Pest Megyei Kormányhivatal a Budaörsi Infónak az említett cikkünkben elhangzottakkal kapcsolatban elmondta, hogy az országos településrendezési és építési követelmények, valamint a település helyi építési szabályzata (HÉSZ) határozza meg, hol milyen építési tevékenység folytatható.

„A használatba vett épületeken történő belső átalakítások, a rendeltetési egységek számának megváltoztatása a település polgármesterének feladatkörébe tartozó ügy és nem az építésügyi hatóság hatásköre. 

A helyi településképi rendeletben szabályozott módon kötelező a rendeltetések módosítását vagy a rendeltetési egységek számának megváltoztatását bejelenteni; és amennyiben az megfelel az előírásoknak, arra vonatkozóan hatósági bizonyítvány iránti kérelmet lehet előterjeszteni.

A polgármester a bejelentés elmulasztását a jogszabályban foglaltak szerint szankcionálhatja.

A telekalakítási eljárások vonatkozásában 2021. december 22. után szakhatóságként az érintett önkormányzati jegyzőjét nem vonják be, azonban a HÉSZ és a rendezési tervek megalkotása az önkormányzat hatáskörébe tartozik, így ezen keresztül meghatározhatja az ingatlanokra vonatkozó szabályokat. A szakkérdés vizsgálata során az általános jogszabályi előírásokon túl a Pest Megyei Kormányhivatal a helyi önkormányzat által hozott rendeletek tartalmára is támaszkodik döntéshozatala során.”

Budaörs szerint ez nem teljesen van így

Wittinghoff Tamás szerint viszont fontos kiemelni, hogy a nagyobb építkezéseket gyakran előzi meg telekalakítás, a rendeltetés-módosítások pedig alkalmasak lehetnek a szabályok kijátszásával a lakásszámok növelésére.

Megjegyezte, hogy nagyon nehéz egyszerre kedvére tenni az építkezni kívánóknak és a zsúfoltság miatt panaszkodóknak.

Az, akinek Budaörsön a megfelelő övezetben építési telke van, joggal tart rá igényt, hogy azt szabályosan beépíthesse. Aki emiatt panaszkodik, maga is lakótelken lakik, csak esetleg korábban építette be azt.

Az országos építési szabályok azonban fellazultak, vagy egyenesen eltűntek, ezért elszaporodtak a visszaélések. Építéshatósági jogkör híján azonban nem tud az Önkormányzat megfelelő visszatartó erővel a visszaélések ellen fellépni, bármennyire is szeretne – mondta el a városvezető a Budaörsi Infónak.

Budaörs polgármestere a Pest Megyei Kormányhivatal válaszára reagálva még elmondta:

„A probléma természetesen nem azokban az esetekben van, amikor a rendeltetési szám megváltoztatását bejelentik és hatósági bizonyítványt kérnek róla. A hatósági bizonyítvány nem mindig kötelező.

Megtörténhet, hogy a szabályoknak megfelelően kétlakásos társasház épül, és ezt így be is jegyzik az ingatlan-nyilvántartásba. Ezt követően azonban az alapító okiratot bármikor módosíthatják négylakásosra, és ezt az ingatlan-nyilvántartásban be is jegyeztethetik, anélkül azonban, hogy tudomásunk lenne róla, illetve bárki ellenőrizné, hogy ez jogszerű-e. 

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény végrehajtási rendeletének (109/1999. (XII. 29. ) FVM rendelet) ugyanis hatályon kívül helyezték azt a 65.§ (3f) bekezdését, amelynek alapján az ingatlanügyi hatóságnak lehetősége volt a társasház alapító okirata és záradékolt változási vázrajza mellett hatósági bizonyítványt, használatbavételi engedélyt, fennmaradási engedélyt, illetve a használatbavétel tudomásulvételéről szóló végzést kérnie, mely tartalmazta az önálló rendeltetési egységek rendeltetését és az alapterületüket.

Egy ilyen okirat alkalmas lehetne arra, hogy a Földhivatal összevesse azt a helyi építési szabályokkal, és amennyiben annak nem felel meg, megakadályozza az ingatlan-nyilvántartási bejegyzést.

Ilyen okiratnak a megkövetelésére az ingatlan-nyilvántartási hatóságnak más jogszabályhely alapján sincs lehetősége, hiszen a társasház alapító okirat módosításának az ingatlan-nyilvántartásban való átvezetéséhez hatósági bizonyítvány nem szükséges ugyanezen rendelet 65.§ (3h) bekezdése alapján.

Mindezt a Kormányhivatal a felügyelete alatt álló Földhivatal gyakorlatából könnyen ellenőrizheti.

Ezért aztán az önkormányzatnak nincs és nem is lehet tudomása róla, ha egyes társasházak lakásai „megduplázódnak”, következésképpen nem is tudja szankcionálni sem azt. A tulajdonosok joggal hivatkoznak arra, hogy az ingatlan-nyilvántartási hatóság – amelynek egyébként a bejegyzés előtt meg kellene győződnie a módosítás jogszerűségéről, de hatósági bizonyítvány stb. hiányában a HÉSZ-szel kapcsolatos szabályok betartását illetően erre nem képes – simán bejegyezte azt.

Arról nem beszélve, hogy az önkormányzat által alkalmazható szankciók súlya messze nem elegendő ezen jogsértés megelőzéséhez, az eredeti állapot helyreállítására, azaz reparációra meg főleg nem alkalmas eszköz a bírság, holott az lenne a lényeg.

A telekalakítási eljárások vonatkozásában 2021. december 22. után szakhatóságként az érintett önkormányzat jegyzőjét nem vonják be, azonban a HÉSZ és a rendezési tervek megalkotása az önkormányzat hatáskörébe tartozik, így ezen keresztül meghatározhatja az ingatlanokra vonatkozó szabályokat.

A szakkérdés vizsgálata során az általános jogszabályi előírásokon túl a Pest Megyei Kormányhivatal a helyi önkormányzat által hozott rendeletek tartalmára is támaszkodik döntéshozatala során.

Ami a telekalakítási eljárásokat illeti – ehhez nem elegendő önmagában a HÉSZ ismerete, helyismeret is szükséges.

Az önkormányzat minden esetben nagyon körültekintően járt el: vizsgáltuk a telekalakítási helyszínrajz helyességét is, azaz összevetettük a légi fotóval, az ingatlan-nyilvántartásban nem szereplő épületekkel, ezeknek meg tudtuk keresni az előzmény iratait, hogy egyáltalán jogszerűen épült épültek-e.

Ezáltal sok olyan körülményre derítettünk fényt, melyek megoldandó problémákat vetettek fel. Ilyenkor előzetesen különböző intézkedésre volt szükség: elkerítések, épületeken átmenő telekhatárok rendezése, túlépített telkek kialakításának megakadályozása, stb.

Ezen információk nélkül a Kormányhivatal – szakmailag bármennyire is felkészült – pusztán a HÉSZ alapján nem tud helyes döntéseket hozni, és ez aztán még több megoldandó problémát fog generálni.

Ez újfent az önkormányzatokon csapódik le, hiszen a lakosság tőlünk várná, hogy avatkozzunk be – erre azonban nincs lehetőségünk.

Mi úgy látjuk, hogy a mai jogszabályi környezetben az önkormányzat eszközei elenyészőek, messze nem elegendőek ahhoz, hogy megakadályozzák a szabálytalan építkezéseket, a zsúfoltságot fokozó módosításokat. Ehhez minél előbb jogszabály-módosításokra volna szükség.

Addig is nem tehetünk mást, mint hogy felajánljuk helyismeretünket, a telekalakítási eljárások során felgyűlt tapasztalatainkat a Kormányhivatalnak, annak érdekében, hogy Budaörsön az országos és a helyi építési szabályoknak megfelelő épületek épülhessenek.”

(Budaörsi Infó / A képek illusztrációk budaörsi építkezésekről)

Korábbi cikkünk a témával kapcsolatban:

Építési láz Budaörsön – Csak az állam tehetne valamit az agglomeráció egyre növekvő zsúfoltsága ellen

facebook:

0 Komment