A közjegyző segít – Mit tegyünk ha fizetési meghagyást kapunk

(Budaörs, 2021. június 23. – Budaörsi Infó) A közjegyző segít elnevezésű szakértői cikksorozatunk tovább folytatódik. Ezúttal a fizetési meghagyással kapcsolatban kérdeztük dr. Szécsényi-Nagy Kristóf budaörsi közjegyzőt.

A témát a kötelezetti oldalról (adósi oldal) vizsgáltuk meg. A fizetési meghagyásos eljárás a pénzkövetelések érvényesítésére szolgáló egyszerűsített, nemperes eljárás, mondta el Dr. Szécsényi-Nagy Kristóf a Budaörsi Infónak.

Ebben az eljárásban a közjegyző a jogosultnak az egyoldalú kérelmére bocsájtja ki a fizetési meghagyást, ami arról szól, hogy a közjegyző felhívja a kötelezettet, hogy 15 napon belül a jogosult által követelt összeget, – ami nem lehet több 30 millió forintnál –, fizesse meg a jogosultnak. Ha nem ért egyet a követeléssel, akkor pedig éljen ellentmondással a közjegyzőnél. Röviden erről szól a fizetési meghagyás.

„Tulajdonképpen az ügy kimenetele attól függ, hogy mit csinál a kötelezett. Ha a kötelezett 15 napon belül nem reagál semmit a közjegyzőnek, abban az esetben a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik és végrehajtható. Így hogyha önként nem teljesít az adós, akkor legközelebb nagy valószínűséggel a végrehajtóval fog találkozni, aki az ő számlájáról, munkabéréből vagy ingóságaiból, ingatlanjaiból behajtja a követelést.”

Ha valaki nem reagál a fizetési meghagyásra, már nem tehet semmit?

„Ha valaki a fizetési meghagyásra nem reagál semmit, annak az lesz a következménye, hogy végrehajtható lesz a fizetési meghagyás. Ugyanolyan hatálya lesz, mint egy bírósági ítéletnek. Gyakorlatban nem lesz támadható. Ha valaki homokba dugja a fejét és el se olvassa, vagy kidobja a kukába ezt a papírt, az a lehető legrosszabb választás.”

Mit tegyünk abban az esetben, ha igaza van a jogosultnak, és mi a teendő ha nincs?

„Ha úgy látjuk, hogy igaza van a jogosultnak, akkor ki kell fizetni az összeget 15 napon belül. Ha ez megtörtént, ezt lehet a közjegyző felé jelezni, és ha a jogosult is elismeri, hogy megkapta a pénzt, akkor a közjegyző akként jogerősíti a fizetési meghagyást, hogy az nem végrehajtható.

A másik eset, hogyha azt látjuk, hogy nincs igaza a jogosultnak, mert soha nem is tartoztunk neki, akkor mindenképpen ellentmondással kell élni, és ebben az esetben perré alakul az eljárás. Ha a jogosult vállalja a bírósági eljárás illetékének megfizetését, a bizonyítékok előterjesztését, akkor majd a bíróság fog dönteni. Hogyha a jogosultnak az igényérvényesítési szándéka elpárolog, akkor abban az esetben a bíróság megszünteti az eljárást. Ez tulajdonképpen a két végkimenetel.”

Mit tehetünk akkor, ha a jogosultnak igaza van, de nem tudjuk azonnal egy összegben kifizetni a tartozást?

„Ha a kifizetési szándék fennáll, akkor lehet kérni a közjegyzőtől részletfizetés engedélyezését. Ilyenkor a közjegyző megvizsgálja, hogy az adott személynek mekkora a vagyona, mennyi a jövedelme, tudja-e vállalni a részletfizetést, a követelés mennyi idő alatt térül meg a jogosultnak, és hogyha a jogosultnak sem sérti a jogos érdekeit, akkor a közjegyző részletfizetést vagy fizetésre halasztást engedélyez a kötelezett részére. Így békésen tud rendeződni ez a kérdés.

A másik eset, amiről érdemes beszélni, amikor valaki azt állítja, hogy ő már a meghagyás kézbesítése előtt megfizette ezt a követelést a jogosultnak, vagyis teljesen alaptalanul indított eljárást a jogosult.

Ebben az esetben szintén nyilatkozattételre van szükség. Ha ezt elismeri a jogosult, akkor a közjegyző megszünteti az eljárást, ha vitatja ezt az állítást, akkor ebben az esetben is perré alakul az ügy.”

Mikor évül el egy követelés, és mit jelent ez pontosan?

„Több úgynevezett követeléskezelő cég már elévült követeléseket is elkezdett érvényesíteni a közelmúltban. A polgári jogban az általános elévülési idő 5 év. Ezen kívül vannak olyan jogszabályok, amelyek ennél rövidebb elévülési időt állapítanak meg – tipikusan bizonyos közműszolgáltatásoknál. Sok a félreértés azzal kapcsolatban, hogy mi az elévülés.

Az elévülést még a római jog találta ki. A lényege, hogy egy bizonyos idő elteltével egyszerűen bizonyíthatatlanná válik a követelés jogossága. A tanúk meghalnak, az iratok elvesznek. Magyarán szólva nem lehet bizonyítani már, hogy egy adott követelés fennáll.

A római jogban az elévülési idő 10-40 év volt, attól függően, hogy miről volt szó. Most 5 évben állapítja meg ezt az időt a jogalkotó. Ez nem szünteti meg a követelést, ezt nem jogvesztés. Ez azért fontos, mert ha valaki az elévült követelést teljesíti, azt nem követelheti vissza.

Ez a követelés is jár a jogosultnak. Pusztán annyi a különbség az elévült és az el nem évült követelés között, hogy az elévült követelés bírósági, illetve hatósági úton történő érvényesítése gyakorlatilag nehezebb vagy adott esetben ki is zárt. Itt azonban fontos különbséget tenni a polgárjogi és a munkajogi elévülés között. A munkajogi elévülést a bíróság, illetve a hatóság hivatalból veszi figyelembe. Nem kell hivatkozni rá, azt mindig vizsgálja a bíróság, illetve a hatóság.

A munkajogi elévülés egyébként három év a Munka Törvénykönyvében. A polgári jogi elévülést viszont nem veszi figyelembe automatikusan se a bíróság se a hatóság, arra a kötelezettnek kell hivatkoznia.

Ez azt jelenti, hogyha velem mint alperessel szemben egy perben a felperes egy olyan követelést érvényesít, ami már húsz éve elévült, és én nem mondom ki azt a szót, hogy ez a követelés elévült, és nem kérem, hogy utasítsák el ezt a keresetet elévülés miatt, akkor meg fogják ítélni ezt a követelést.

A Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy az elévülést hivatalból nem lehet figyelembe venni. Ennek a fentieken túl további oka, hogy az elévülési idő nem egy fix, automatikusan kiszámolható, objektív dolog. Az elévülés megszakadhat például, ha a kötelezett elismeri a tartozását, nyugodhat, ha a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni az igényét.

Az elévülés tényleges hossza tehát a felek magatartásától is függ, azt a bíróság, hatóság nem tudja automatikusan kiszámolni. A fizetési meghagyásos eljárásban az elévülésre a kötelezett az ellentmondásában tud hivatkozni.

Ezzel visszakanyarodtunk oda, hogyha bármi kifogásuk van azzal az összeggel kapcsolatban, amit a jogosult a fizetési meghagyásban érvényesít velünk szemben, akkor papírra kell vetni egy mondatot, hogy „Tisztelt Közjegyző, az XY számú fizetési meghagyással szemben ellentmondással élek! dátum, aláírás.”

Ezt 15 napon belül postára kell adni a közjegyzőnek ajánlott küldeményként. Ezt a közjegyző címére kell elküldeni ajánlottan, kifejezetten ahhoz a közjegyzőhöz, aki ezt a fizetési meghagyást kibocsátotta. Ha nem kézzel írják, akkor két tanúnak is alá kell írnia.”

(Budaörsi Infó)

facebook:

0 Komment