Budaörs Nagyjai: Kultúra – Időszaki kiállítás a Heimatmuseumban

(Budaörs, 2021. február 11. – Budaörsi Infó) Bár a Heimatmuseum november óta zárva, a munka nem állt meg. Az elmúlt hónapokban új időszaki kiállításon dolgozott a csapat, amely február elejére elkészült, és ha rendhagyó módon is, de „megnyitotta kapuit” Budaörs Nagyjai: Kultúra címmel.

Budaörs helytörténeti intézménye Az év múzeuma lett a „kis múzeumok” kategóriában 2020-ban. Ezért a Heimatmuseum aktuális 3D virtuális sétáját – a 2020. Év múzeuma díj részeként – a MúzeumDigitár fogja biztosítani.

Hamarosan ezen a különleges utazáson vehetünk részt, de addig is, tekintsék meg néhány fotó és egy rövid videó erejéig a nemrég elkészült időszaki kiállítás anyagát.

A kiállításban a Heimatmuseum kincsei közül egy régi passiójáték felvétel is felhasználásra került az 1930-as évekből.

A videóból egy részletet a helyi televízió által készített beszámolóban találnak.

A tárlat a település élete szempontjából fontos személyeket mutatja be. A tematikus tárlat 1855-ben indul. Wendler Ferenc alakján keresztül mutatja be a Kőhegyi kápolna építését.

A kiállítás anyaga az 1980-as évek végével zárul, ifjabb Szakály Mátyás és Hauser József bemutatásával, valamint a múzeum alapításának történetével.

A kiállítást egy német pályázat segítségével sikerült megvalósítani. A kiállítást Dr. Muskovics Andrea néprajzos muzeológus állította össze, a grafikát pedig Balczer Szabolcs készítette.

Budaörs Nagyjai: Kultúra / Auf die wir stolz sein können

Az időszaki kiállításról bővebben: 

A török hódoltság alatt elnéptelenedett Budaörsre gróf Zichy Péterné Bercsényi Zsuzsanna hívta be az első német telepeseket az 1720-as években. Az első lakosok megérkezése után bő másfél évtizeddel azonban kitört a pestisjárvány, amelynek a lakosság jelentős része áldozatul esett. Ezt követően viszont újabb telepesek érkeztek, és a viszonylag nyugodt, stabil évtizedeknek köszönhetően Budaörs társadalma a XIX. századra megszilárdult.

A lakosság, kihasználva a terület földrajzi adottságait, elsősorban a szőlőművelésre rendezkedett be, az 1830-as, 1840-es évekre Budaörs a Budai borvidék egyik legjelentősebb településévé vált. Annak ellenére azonban, hogy a budaörsi családok többségének is a mezőgazdaság adta a megélhetését, ahogy az a környező településeken is megfigyelhető volt, Budaörs bizonyos szempontból sajátos utat járt be. Főváros közeli fekvését kihasználva korán polgárosodásnak indult, ami az ipar fejlődésének is kedvezett, a piacok közelsége pedig megfelelő kereskedelmi lehetőségeket biztosított. Ez a polgári, városias életforma azonban az élet egyéb területein is éreztette hatását.

Budaörs a második világháborúig megőrizte nemzetiségi jellegét, de a XIX. század végére a hagyományos szokásrendszer bizonyos szinten fellazult. A század utolsó évtizedeiben megjelentek a polgári mintára szerveződő intézmények, egyesületek, amelyeknek köszönhetően a társadalmi életnek egészen új formái alakultak ki. A római katolikus vallás azonban mindvégig fontos szerepet játszott a szokásokban, számos egyesület is az egyház irányítása alatt működött. Az első világháború a fejlődésnek bizonyos szinten gátat vetett, ezt követően azonban gyorsan virágzásnak indultak az egyesületek, amelyek működésének köszönhetően színes, a település teljes lakosságát megmozgató kulturális élet alakult ki Budaörsön.

Bár a szervezésben és az egyesületek működésében az évtizedek során sokan részt vettek, mégis szükség volt olyan személyekre, akik elvállalták az irányító szerepet, akik újítani és álmodni mertek.

A tárlatot előreláthatólag csak tavasszal láthatja majd a nagyközönség.

(Budaörsi Infó)

A témával kapcsolatos korábbi cikkek:

A budaörsi Jakob Bleyer Heimatmuseum “Az év múzeuma” 2020-ban

facebook:

0 Komment