A közjegyző segít – Közjegyzői megoldások a koronavírus-járvány ideje alatt

(Budaörs, 2020. szeptember 23. – Budaörsi Infó) A közjegyző segít elnevezésű szakértői cikksorozatunk tovább folytatódik. Ezúttal a koronavírus-járvány ideje alatti közjegyző feladatokról és a járvány utáni időszakkal kapcsolatban rendkívüli intézkedésekről kértük dr. Szécsényi-Nagy Kristóf közjegyző tájékoztatását.

Dr. Szécsényi-Nagy Kristóf a Budaörsi Infónak elmondta, hogy Magyarországon is itt a második hulláma a koronavírus- járványnak. Emiatt érdemes áttekinteni a különböző közjegyzői eljárásokat érintő jogszabályi változásokat, amelyek az első hullám ideje alatt lettek bevezetve, illetve azóta már kivezetve.

„Azért is foglalkozunk ezzel a kérdéssel, mert úgy tűnik, hogy ezek az intézkedések akkor beváltak, úgyhogy lehet arra számítani, hogy egy második hullám során ezeket az intézkedéseket újra bevezeti a jogalkotó. Külön bontanám a különböző közjegyzői eljárásokkal kapcsolatos ilyen jellegű tudnivalókat.

Az első talán a mindenki által ismert hagyatéki eljárást érinti. Itt az első hullám alatti korlátozó intézkedések idején úgy döntött a jogalkotó, hogy nem lehet kitűzni hagyatéki tárgyalást.

Ennek nyilvánvalóan az volt az oka, hogy minél kevesebb személyes kontaktus legyen az ügyfelek és a közjegyzői iroda alkalmazottai között.

Azokban az ügyekben, ahol nem volt végintézkedés és a felek között nem volt vita, ott írásban át lehetett adni a hagyatékot.

Ott, ahol volt végintézkedés, egy hagyatékátadó végzés tervezetet kellett kiküldeni a feleknek, akik, ha ezt a tervezetet aktív igenlő nyilatkozattal elfogadták, akkor a közjegyző a tervezet alapján átadhatta a hagyatékot.

Az első esetkörrel kapcsolatban majdhogynem 100%-osan pozitívak voltak a visszajelzések. A törvényalkotó itt lehetőséget biztosított arra, hogy aki mégis akar tárgyalást, akkor a tárgyaláson kívül meghozott határozat kézbesítése után kérhesse a tárgyalás megtartását, de ezt az ügyfelek elenyésző százaléka kérte.

Ennek az is volt az oka, hogy akik előre eldöntötték, hogy akarnak örökölni, osztályos egyezségüket előre beadhatták papíron vagy elektronikus úton a közjegyzőnek, és a közjegyző ez alapján adta át a hagyatékot. Így mindenki azt kapta a hagyatékból amit szeretett volna, ezért nem volt vita a felek között.

A tervezetes megoldásnál már vegyesek a tapasztalatok, azoknál az ügyfeleknél, ahol mindenki együttműködő volt, megoldódtak a problémák, ahol volt olyan személy, aki nem értett egyet az örökhagyó döntésével, vagy nem a legjobb viszonyt ápolta a többi örökössel, ott volt arra példa, hogy passzivitásukkal akadályozták az eljárást.

Minden félnek írásban kellett egy igenlő nyilatkozatot tennie 15 napos határidőn belül, és ha már ezt valaki elszalasztotta, akkor csak tárgyaláson lehetett átadni a hagyatékot.

Június 18-a után lehetett elkezdeni kitűzni a hagyatéki tárgyalásokat. A tárgyalás kitűzése és a tárgyalás között nagyjából egy hónapnak minimálisan el kell telnie. A postának ki kell vinnie az idézéseket, azt át kell venni és a törvény is meghatároz egy minimális időt aminek el kell telnie az idézés átvétele és a tárgyalás között. A posta mostani sebessége mellett nem lehet rövidebb idővel számolni.

Így az első tárgyalások kitűzése július végére esett, viszont ez nem egy népszerű időpont, mert ilyenkor a bíróságon ítélkezési szünet van, és aki tud, az elmegy nyaralni. Ez nem jött ki túl szerencsésen, de igyekszünk minél több ügyet kitűzni és megtárgyalni, mert félő, hogy ismét lesznek ősszel korlátozások.

A tárgyaláson kívüli elbírálás sokat tudott abban segíteni, hogy ezek az ügyek folyjanak. Országosan tizenegyezer hagyatékátadó végzés született meg ebben az időszakban. Amit el lehetett intézni, azt a kollégák elintézték.

A másik esetkör a közjegyzői okiratok. Aki már vett fel hitelt, az tudja, hogy be kell menni a közjegyzőhöz, aki felolvassa az okiratot, alá kell írni és utána azt vissza kell vinni a bankba. Az ügyfél oldaláról ennyiből áll ez a dolog.

A veszélyhelyzet alatt komoly változás volt, hogy videókonferencia útján is fel lehetett olvasni az okiratot. Így nem ültek bent az ügyfelek akár órákon keresztül a közjegyzői irodában. Maszk mögül olvasni sem a legjobb, hiszen nehezebben érthető a szöveg és a felolvasó számára is igen megterhelő. Valamint, ha egy ember eltölt egy másik emberrel egy órát zárt térben, ott nagyobb az esély a fertőzésre. Ezek voltak tehát a módosítás indokai.

Itt szintén alapvetően jók a tapasztalatok. Viszont vannak bizonyos informatika biztonsági aggályok, ami miatt a jogalkotó a veszélyhelyzeten kívül nem akarja fenntartani ezt a videókonferencia útján való ügyintézést.

Nyilván a technika újdonsága miatt ez nem egy olyan bevett gyakorlat, ami mindig fent fog maradni, de az ilyen helyzetekre, átmeneti jelleggel, mérlegelve az egészségügyi kockázatokat, ez a lehetőség a jövőben is elő fog kerülni, ha járványhelyzet van.

Az ügyfelek alapvetően elégedettek voltak ezzel a szolgáltatással is. Ugyanakkor nagyon esetleges, hogy kinek milyen internet-hozzáférése van. Ha valakinek teljesen gyors internete van, ott nem volt érdemi különbség az irodában töltött idő és az otthoni felolvasás között. Volt azonban olyan eset is, hogy többször elment a vonal, újra kellett hívni az ügyfelet, vagy akinél rosszabb volt a vonal, ott többszörösére is nőtt a felolvasási idő.

A távfelolvasás után természetesen be kell menni a közjegyzői irodába, mert fizikailag is alá kellett írni az iratot, ez sajnos nem megkerülhető. Azonban ez 5-10 percnél nem tart tovább. Itt az ügyfélnek igazolnia kell a személyazonosságát is.

Azt tudni kell a videóhívásos ügyintézésről, hogy nem 360 fokban lát a kamera. Ha valaki a sarokban egy vadászpuskát tart az ügyfélre, hogy bólogasson, akkor ott az ügyleti akarat erősen csorbul. Emiatt is kell az irodában meggyőződni arról, hogy az ügyfél tényleg akarja ezt az ügyletet.

Ahol az igazságszolgáltatás más részében alkalmazzák a videókonferenciát, pl. bíróságon, ott az a követelmény, hogy ahol felveszik az ügyfelet, ott egy bírósági személynek is jelen kell lennie. Neki kell azt tanúsítani, hogy akit ott kihallgatnak, azt nem befolyásolja senki. Ha lesz is hosszútávon ilyen lehetőség járványon kívül, valószínűleg az lesz a követelmény, hogy egy másik közjegyzői irodában kell lennie a félnek. Az tehát, hogy megengedte a jogalkotó ezt a fajta ügyintézést, kizárólag a járványhelyzetnek volt köszönhető.

Reméljük, hogy nem lesz tartós második hullám, vagy legalább csendes lesz, de ezeknek az intézkedéseknek az ismételt bevezetésére kell felkészülni.”

(Budaörsi Infó)

facebook:

0 Komment