Mindenki maradjon otthon! – Székely Viola: Hogyan működik az Otto-motor?

(Budaörs, 2020. április 23. – Budaörsi Infó) A rendkívüli egészségügyi helyzet miatt erősen javasolt mindenki számára, aki csak teheti – az otthonmaradás. A Budaörsi Infó szerkesztősége úgy döntött, hogy a saját és szeretteink érdekében vállalt ideiglenes szobafogságra tekintettel a megszokott híradásaink mellett más módokon is elvisszük otthonaikba a híreket, tudnivalókat, de alkalomadtán némi szórakozást is. Online videó-sorozatunkban csütörtökönként Székely Viola beszél a robotikáról. Tartsanak velünk!

Kérjük iratkozzanak fel YouTube-csatornánkra, Facebook-oldalaink és hírportálunk előtt elsőként ott érhetőek el a videóink.

Székely Viola: Hogyan működik az Otto-motor?

Sziasztok! Ma újabb tudományos témával jelentkezem. Mégpedig a négyütemű motor működését fogom nektek bemutatni.

Személyautóban mindannyian ültetek már, nem is egyszer. Gondolom, legóból is építettetek pár autómodellt.

De vajon tudjátok mi működteti?

Hogyan működik a négyütemű motor?

Mi az alapmechanizmusa ennek a működésnek?

Maradjatok velem és hamarosan kiderül.

Az ipari forradalom kezdete óta az emberek egyre nagyobb munka elvégzésére törekedtek úgy, hogy egyre kevesebb emberi és állati erőforrást használjanak fel.

Egyik első próbálkozás James Watt nevéhez fűződik. Ó elkészítette az első működő gőzgépet és ezzel elindította a hőerőgépek fejlődését. A gőzgépet szivattyúk, gőzmozdonyok, gőzhajók és gőzüzemű traktorok hajtására használták. És e fejlődés során megszületett az egyszerűsített forgattyús mechanizmus.

A forgattyús mechanizmus a folyamatos körmozgást folyamatos egyenesvonalú lengőmozgássá alakítja és fordítva is, az egyenesvonalú lengőmozgást körmozgássá átalakítja át. A forgattyús hajtómű legrégebb ismert alkalmazása a 3. századi római fűrészmalom.

A 19. század folyamán igen elterjedt volt a használata: így például lábbal hajtott köszörűkön, rokkákon, esztergapadokon, és varrógépeken, stb.

Visszatérve a gőzgépre, ennek a működése egészen egyszerű: egy teljes egészében üvegből készült hajtóművet láthatunk a lenti kis videóban: a tüzelőanyag elégetésével előállított magas hőmérsékletű és nagy nyomású gőz mechanikai munkát végez. A dugattyú mozgása azáltal változik, hogy a dugattyú elé, majd mögé egy elosztó segítségével gőz kerül be és így a dugattyú ide-oda mozgást végez.

James Watt gőzgépét Nikolaus Otto német feltaláló négyütemű belső égésű motorja követi. Ez jóval kisebb, csendesebb és hatékonyabb volt, mint a gőzgép. Amíg a gőzgépet fával, szénnel, olajjal és egyéb tüzelőanyaggal működtették, az Otto-motor benzinnel működött. Ez a motor az 1867. évi párizsi világkiállításon aranyérmet nyert és még napjainkban is működőképes!

Az autó beindításakor egy villanymotor (az indítómotor) hozza mozgásba a dugattyút.

A dugattyú egy hengerben lefelé mozog, és beszívja a benzin és a levegő keverékéből álló üzemanyagot. A folyékony halmazállapotú benzint alakítja “porlasztott benzinné”. Ez a szívás-porlasztás a motor működésének első üteme. A második ütemben a dugattyú felfelé mozog és összesűríti a beszívott üzemanyagot. Ez a sűrítés.

A harmadik ütemben egy elektromos szikra a jól összenyomott benzin-levegő keveréket “berobbantja”, a robbanás ereje pedig a dugattyút lefelé löki, amely a szélső helyzeten átlendül és ismét fölfelé mozog. Ez a harmadik ütem a gyújtás. A negyedik ütemben pedig a felfelé mozgó dugattyú a kipufogó csövön át kinyomja az égésterméket és ez a kipufogás. Innen származik a négyütemű motor elnevezés.

Ezt a működést legómodell segítségével is tudjuk szimulálni.

(Budaörsi Infó)

facebook:

0 Komment