Visszamenőleg is jár – Egyre többen veszik igénybe a betegségek utáni adókedvezményt

(Budaörs, 2020. január 20. – Budaörsi Infó) – Az erősödő adótudatosságnak és a bővülő kedvezményeknek köszönhetően a személyi kedvezményt igénybevevők száma is egyre jobban nő. Míg 2010-ben 69 ezren vették igénybe a bizonyos betegségek után járó úgynevezett személyi kedvezményt, addig 2018-ben már 258 ezren – tájékoztatta Izer Norbert adóügyekért felelős államtitkár az MTI-t.

A kedvezmény visszamenőleg is jár, ezzel 2019. január 1-je óta már több mint 110 ezren éltek – tájékoztatott az államtitkár. Az érintettek 2013 és 2017 közötti szja-bevallásaikat önellenőrizték, és részükre összességében 6,5 milliárd forintot utalt ki az adóhivatal.

Az idén évi 96 600 forint adókedvezmény jár azoknak, akik rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesülnek, és azoknak, akik olyan betegségben szenvednek, amely súlyos fogyatékosságnak számít, így többek között a laktóz- vagy gluténérzékenyeknek.

Tavaly számos női- és férfibetegséggel bővült a kedvezményre jogosító betegségek listája – részletezte a szabályokat az államtitkár, felidézve, hogy a jogszabályba 2019. január 1-jétől kerültek be az endometriózis, az emlőrák, a méhnyakrák, a petefészekrábetegségek és a férfi nemi szervek leggyakoribb daganatos megbetegedései.

A lakosság sokkal tudatosabb lett az adóügyeiben – hangsúlyozta Izer Norbert.  Ezt igazolja a személyi kedvezményre vonatkozó statisztika is, egyebek között az, hogy 2010 óta jelentősen megnőtt a kedvezményt igénybevevők száma, és az is, hogy tavaly több mint 110 ezren visszamenőlegesen kérték vissza az adókedvezményt.

A folyamatos tájékoztatások ellenére mégis lehet több tízezer olyan magánszemély, aki még az éves szja-bevallásában sem veszi igénybe ezt a kedvezményt. A hivatalos statisztikák például átlagosan 10-15 százalékra becsülik a laktózérzékenységben szenvedők arányát az Európai Unió tagállamaiban, és a becslések alapján endometriózisban több mint 100 ezer nő is érintett lehet hazánkban.

Az államtitkár szerint az adótudatosság további fejlesztésével érhetőek el azok a magánszemélyek is, akik eddig elmulasztották igénybe venni az adókedvezményt.

Izer Norbert beszélt arról is, mit jelent az a gyakorlatban, hogy a személyi kedvezmény visszamenőlegesen is jár. Mint mondta: akik régebb óta szenvednek a jogszabályban felsorolt betegségek valamelyikében, és nem kérték a kedvezményt, azt orvosi igazolás birtokában utólag is igényelhetik. Értelemszerűen csak akkor, ha a betegség már az elmúlt évben vagy években is fennállt, és ez a tény szerepel az orvos által kiállított igazoláson – tette hozzá.

Az igazolás – amelyet szakambulancia vagy a kórházi osztály szakorvosa, illetve általuk készített dokumentumok alapján a háziorvos állít ki – az adókedvezmény igénybevételének elengedhetetlen feltétele. Az igazoláson feltüntetett kezdő naptól az adókedvezmény az 5 éves elévülési időn belül, visszamenőleg, az éves adóbevallás(ok) önellenőrzésével visszaigényelhető – összegezett Izer Norbert.

Az államtitkár emlékeztetett, hogy a havi 8050 forint levonását érdemes már az adóelőleg megállapításakor, a munkáltatónál nyilatkozattal kérni, így akár még a januári fizetés is magasabb lehet. A nyilatkozatot időben történő leadásával nemcsak a több fizetés garantált, hanem az is, hogy így elegendő lesz csak átnézni az adóhivatal által készített 2020-ról szóló bevallási tervezetet. Annak ugyanis, aki késve adja le nyilatkozatát, az adóbevallási tervezet adókedvezményre vonatkozó sorait módosítania kell.

A NAV tájékoztatója

Aki a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben felsorolt betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, súlyosan fogyatékos személynek minősül.

A személyi kedvezmény igénybevétele szempontjából a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségeket a 335/2009. (XII. 29.) kormányrendelet határozza meg.

Tehát kedvezményt az érvényesíthet, aki a kormányrendelet mellékletében meghatározott betegségben szenved, vagy a mellékletben meghatározott fogyatékossággal él.

A mellékletben nem szereplő betegségek után nem érvényesíthető az adókedvezmény.

2019. január 1-jétől bővült a kormányrendelet mellékletében szereplő betegségek köre, így az endometriózis, a mellrák, a méhnyakrák, a petefészekrák, valamint a prosztata és hererák betegségek esetén is érvényesíthető az adókedvezmény.

Az újonnan bekerült betegségek után is érvényesíthető visszamenőleg az 5 éves általános elévülési időn belül az adókedvezmény, így ha a betegséget az elmúlt években diagnosztizálták, akkor utólag a korábbi évek (2013-2017) adóbevallásai önellenőrzéssel módosíthatóak. 2018-ra a 2019. május 20-áig benyújtandó adóbevallásban érvényesíthető a kedvezmény, 2019-re pedig a munkáltatónak tett adóelőleg-nyilatkozattal már év közben, a havi kifizetéseknél is igénybe vehetik az érintettek.

A kormányrendeletben szereplő betegségek a teljesség igénye nélkül a következők:

hallási fogyatékosság

látási fogyatékosság

mozgásszervi fogyatékosság

elzáródást okozó érbetegségek

súlyos szervi károsodással járó immunbetegségek

veleszületett enzimopátiák, e körbe tartoznak – többek között – a laktózérzékenység miatt fellépő betegségek

emésztőrendszer betegségei, e körbe tartoznak – többek között – a gluténérzékenység miatt fellépő betegségek endokrin és anyagcsere betegségek, ezen belül is az I. típusú, és a szövődményekkel járó II. típusú cukorbetegség.

A személyi kedvezmény igénybevételének feltételei

Az adókedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy a magánszemélynek már az igénybevétel időpontjában legyen a súlyos fogyatékosság minősítéséről szóló orvosi igazolása, vagy a rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra jogosító határozata.

A 2019. előtti évekre csak akkor érvényesíthető a kedvezmény, ha az igazoláson a súlyos fogyatékosság kezdő időpontja 2019. január 1. előtti dátum.

A fogyatékosság minősítése háziorvosnál, illetve az egészségkárosodás jellegétől függően a szakorvosnál kezdeményezhető. A rendelet mellékletében meghatározott igazolást a szakambulancia vagy a kórházi osztály szakorvosa, illetve általuk készített dokumentumok alapján a háziorvos állítja ki.

A fogyatékossági támogatási igényt a fővárosi és megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalánál kell benyújtani, míg a rokkantsági járadék megállapítására a lakóhely szerint illetékes általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv jogosult.

Az igazoláson a betegség/fogyatékos állapot kezdő időpontja szerepel, valamint, hogy az állapot végleges minősítésű, vagy a későbbiekben további felülvizsgálatra kötelezett-e a magánszemély. Végleges fogyatékosság megállapításáról szóló igazolás alapján minden évben érvényesíthető az adókedvezmény.

Az orvosi igazolást nem kell csatolni az adóbevalláshoz, de az elévülési idő végéig meg kell őrizni, mert egy esetleges adóellenőrzéskor a kedvezményre jogosultság ezzel igazolható.

A súlyos fogyatékosság minősítése nem a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe tartozó adójogi, hanem orvos szakmai kérdés.

A személyi kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a súlyosan fogyatékos magánszemélynek legyen adóköteles jövedelme.

A kedvezmény érvényesítésének joga másnak például szülőnek, házastársnak át nem adható.

A személyi kedvezmény év közbeni érvényesítése

Ha a magánszemélynek például munkaviszonyból rendszeres jövedelme van, akkor a munkáltatójának adott adóelőleg-nyilatkozattal év közben havonta érvényesíthető az adókedvezmény.

A személyi kedvezmény utólagos érvényesítése

A magánszemély a személyi kedvezményt döntése szerint utólag az éves adóbevallásában is érvényesítheti, például ha megbízási szerződés alapján csak néhány alkalommal szerzett jövedelmet az adóévben, és az adóelőlegből a kifizető nem érvényesítette a kedvezményt – ha valamennyi feltételnek megfelel.

Ha az adóév, esetleg több adóév elteltével utólag állapítják meg a kedvezményre való jogosultságot, akkor az igazoláson szereplő kezdő naptól az adókedvezmény az 5 éves elévülési időn belül, visszamenőleg, az éves adóbevallás(ok) önellenőrzésével érvényesíthető.

Jogszabályok:

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban Szja tv.) 40. §-a alapján az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás, határozat alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg.

A fogyatékosság minősítésére és az igazolás kiállítására vonatkozó szabályokat a 49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet határozza meg.

(Budaörsi Infó)

facebook:

0 Komment