Régen minden jobb volt

(Budaörs, 2018. június 10. – Budaörsi Infó/Kiszámoló) A fejlett világ nagy része demográfiai válsággal küzd, alig-alig születik gyerek, miközben az idősek egyre tovább élnek. Még az eddig jól álló Egyesült Államokban is 1,5 gyerek/szülőképes nő arányra esett a gyerekvállalási kedv, amitől ott kitört a pánik. (Örülnénk, ha itthon felülről nyalogatná ez az adat az 1,5-ös értéket.)

Idehaza az elmúlt években kicsit nőtt az egy nőre jutó gyermekek száma, de a szakértők azt mondták, hogy ez inkább betudható annak, hogy a Ratkó korszak gyerekeinek leszármazottai lassan negyven-néhány évesek lesznek és még gyorsan utoljára szülnek, amíg nem késő. Vagyis valószínűleg nem trendforduló történik, csak egy kapuzárási pánik miatti emelkedés.

Ezt támaszthatja alá, hogy idén az első három hónapban már jóval kevesebb gyerek született, mint tavaly ilyenkor.

A házasságkötések száma is töredéke az akár száz évvel ezelőttinek.

Ezek ismert tények, nem is erről akarnék újra írni.

Hanem arról, ami mostanában a csapból is folyik, a múlt héten is ezzel volt tele a média.

Hogy bezzeg száz éve az emberek még nem voltak ilyen önzők, szerették a gyerekeket meg a nemzetüket és egy nő akár 5-10 gyereknek is életet adott. A házasság is létezett, mert az emberek nem csak magukra gondoltak. Bezzeg a mai emberek se szülni, se házasodni nem akarnak, csak élnek bele a világba, ezért jött el a nemzethalál.

Olvastam nemrég a híres Afrika-kutató Livingstone életrajzát. Az egyébként Afrikában született és ott felnőtt feleségét egyszer csak Londonba küldte Livingstone, s csak az egyik ok volt az, hogy Angliában nincs malária.

A másik legalább ennyire nyomós érv volt, ha távol él tőle a felesége, nem fog állandóan teherbe esni.

S ekkor esett le.

Az emberek nem azért szültek 4-6-8 gyereket 1960 előtt, mert annyira szerették a gyerekeket és annyira nagy családot akartak, hanem egész egyszerűen semmi módszerük nem volt megakadályozni a terhességet!

Bár már az ókorban is próbálkoztak juhbéllel, sőt a 19. század második felében kaucsukból készült ilyen-olyan termékekkel, csak 1950 után terjedt el a mechanikai fogamzásgátlás olcsó és hatékony formája. Az első hormontabletta pedig 1960-ban jelent meg.

Ekkor esett le a születések száma s ettől egyáltalán nem függetlenül terjedt el az elkötelezettség nélküli szexuális élet.

A házasság sem azért volt annyira mindennapos a huszadik század feléig, mert annyival jobb emberek éltek régen.

Amíg a ruhamosás egy egésznapos kemény fizikai munka volt, az ebédfőzés a konyhakert gyomlálásával és a tyúk nyakának elvágásával és kopasztásával kezdődött hajnalban, amíg 4-8 gyerekre kellett mosni és főzni, addig egyetlen férfi sem tehette meg, hogy nincs felesége, aki mindezeket elvégzi.

Mivel ugyanezen oknál fogva a nőnek otthon volt egy napi 14 órás munkahelye, így nem is volt számukra hely a munkaerő-piacon. Így viszont a nő rá volt kényszerítve arra, hogy találjon valakit, aki hozza haza a pénzt a háztartásba.

Mindez megváltozott, amikor a mosásra ott az automata mosógép, a takarításra a robot porszívó, a vasárnapi ebédhez elég egy telefon is a sarki pizzériába s a nők hagyományos munkájának a kiváltásával megnyílt előttük a munkaerő-piac is.

Most már nincs se a férfi rászorulva a nő otthon végzett munkájára, se a nő arra, hogy a férfi keressen pénzt helyette. Már nem a kényszer szüli a házasságokat, mert az emberek egyedül is boldogulnak a társadalomban.

Mielőtt valaki félreérti: senki nem vitatja, hogy komoly értékrendi válság van a társadalomban, szerintem is sokszor önzők az emberek és az sem jó, hogy elkötelezettség nélküli viszonyt akarnak csak. Az élet egyik értelme, hogy valakivel családot alapítasz és gyerekeket vállalsz, akiket felnevelsz.

Fontos, hogy keressünk választ a felmerülő új társadalmi problémákra és kitaláljuk, hogyan tudnánk ösztönözni a gyerekvállalást. Vannak nemzetek, ahol lényegesen több gyerek születik, mint nálunk, ezért érdemes ellesni, ők mit csinálnak másként, ott miért vállalnak az emberek több gyereket.

Azonban ideje lenne abbahagyni annak az ostobaságnak az ismételgetését, hogy bezzeg régen még milyen elkötelezettek voltak az emberek és mennyire szerettek gyerekeket szülni. Semmivel sem voltak jobb emberek az akkoriak, mint a maiak.

Tudom, hogy ez nem annyira pénzügyi téma (bár a mostani demográfiai válságnak sokkal több a pénzügyi vonatkozása, mint a legtöbben gondolnák), de annyira zavart már, hogy újabban ez folyik a csapból is, hogy gondoltam írok róla egy rövidet.

(Budaörsi Infó/Kiszámoló)

facebook:

0 Komment