A közjegyző segít – A bizalmi vagyonkezelés

(Budaörs, 2018. május 24. – Budaörsi Infó) A közjegyző segít elnevezésű szakértői cikksorozatunk tovább folytatódik. Ezúttal a bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatban kértük dr. Szécsényi-Nagy Kristóf közjegyző szakmai véleményét.

Az új Ptk 4 éve vezette be a bizalmi vagyonkezelés intézményét a magyar jogrendbe. A bizalmi vagyonkezelés szabályai több ponton változtak az utóbbi időben. Most már a gyakorlat is tisztábban lát azzal kapcsolatban, hogy mire jó ez a jogintézmény.

Dr. Szécsényi-Nagy Kristóf a Budaörsi Infónak elmondta, a bizalmi vagyonkezelést az angolszász jogrendszerek alakították ki az elmúlt fél évezredben.

„Ezeket a bizalmi vagyonkezelési ügyleteket, vagyonkezeléseket arra hozták létre, hogy ha volt egy jómódban élő család, és ott a családfő biztosítva akarta látni, hogy az ő gyermekeinek a jövője is hasonló jólétben legyen, illetve aggódott amiatt, hogy ők esetleg a birtokokat vagy a vállalkozást nem tudják továbbvinni, mert nem értenek hozzá, akkor a családfő mint vagyonrendelő ezt a vagyontömeget egy bizalmi személyre, egy vagyonkezelőre bízta, aki gondoskodott a vagyon kezeléséről a vagyonrendelő halála után is.”

Mi a bizalmi vagyonkezelő feladata?

„A bizalmi vagyonkezelő felelős azért, hogy a megbízója halála után is ezt a vagyontömeget megfelelően igazgassa, gyarapítsa, kezelje, és a kedvezményezetteknek – akik általában a vagyonrendelőnek a gyermekei, házastársa, egyéb rokonai – megfelelő időközönként kifizetést teljesítsen.

Így biztosítva volt az is hogy az örökhagyó halála után ezek a személyek fent tudják tartani az életszínvonalukat, de nem kellett amiatt aggódnia az örökhagyónak, hogy mivel nem értenek ezekhez a vagyonokhoz, ezért elherdálnák azt. Ez eddig egy idegen intézmény volt a mi jogrendszerünktől.

Számos kérdés a mai napig nem világos, mert csak 4 éve lehet Magyarországon bizalmi vagyonkezelést alapítani, de már látszik, hogy elég sok élethelyzetre lehet alkalmazni, lásd a fenti példát.”

Milyen esetekben alkalmazható ez a jogügylet?

„Bizalmi vagyonkezelést lehet alkalmazni akkor is, ha valaki fél attól, hogy a kiskorú örökösei tekintetében akár a gyámhatóság, akár más miatt nehézkesebb lenne az örökség kezelése.

Ebben az esetben bizalmi vagyonkezelő kezeli az örökséget pl. a gyermekek nagykorúságáig, és sem a gyámhatóságnak sem pedig a kiskorúak törvényes képviselőjének nincsen beleszólása a dolgokba. Szintén jó ez az intézmény arra, hogyha valaki kockázattal járó vállalkozást visz, és nem akarja, hogy egy rossz üzleti döntés miatt az egész vagyona elússzon.

Ha egy rossz üzleti döntés előtt a vagyona egy részét már bizalmi vagyonkezelésbe adta, akkor az esetleges rossz döntés hatásai, a kockázat erre a vagyonra nem terjed ki. A hitelezői nem tudnak végrehajtást vezetni a kezelt vagyonra.”

Milyen bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok léteznek?

„Minden ilyen ügyletben van egy vagyonrendelő, aki a vagyon eredeti tulajdonosa, van a vagyonkezelő, akire a vagyonrendelő átruházza a vagyonát, hogy az kezelje. És végül van a kedvezményezett, aki részére a vagyonkezelő kifizetést teljesít, illetve akinek a részére a vagyont kiadja, amikor véget ér a vagyonkezelés.

A vagyonkezelés kezdetétől a vagyon keze lő nevén lesz a vagyontömeg. Azzal, hogy neki minden nyilvántartásban, földhivatalnál, bankban jeleznie kell, hogy ez neki nem a sajátja, hanem ő csak egy vagyonkezelés révén tulajdonolja ezeket a javakat.

Ami azt is jelenti, hogy ha a vagyonkezelő halna meg, a kezelt vagyon nem tartozik a hagyatékába. De ha a vagyonrendelő hal meg, az ő hagyatékába sem fog tartozni, mivel nem az ő nevén lesznek ezek a vagyontárgyak. Ilyen esetben erre a vagyontömegre nem az öröklés szabályai vonatkoznak, hanem a bizalmi vagyonkezelési szerződés határozza meg a jogutódokat.

A vagyonkezelési szerződésben kell meghatározni, hogy a vagyonkezelő mikor és mennyit ad ki a kedvezményezetteknek azzal, hogy a vagyonkezelési szerződés legfeljebb 50 évig tarthat. A vagyonkezelés lehet üzletszerű és nem üzletszerű (ingyenes). Az üzletszerű vagyonkezeléssel foglalkozó vagyonkezelők működését az MNB engedélyezi.

Ha létrejön egy vagyonkezelés – akár üzletszerű, akár nem –, azt be kell jegyezni az MNB által vezetett nyilvántartásba. A vagyonkezelés alapítható egyoldalú jognyilatkozattal is: a fent említett 3 résztvevő ugyanis részben egybe is olvadhat. Lehetséges, hogy a vagyonrendelő és a vagyonkezelő ugyanaz a személy legyen, azzal, hogy ilyenkor a kedvezményezett nem lehet kizárólag ugyanaz a személy.

Vagyonkezelés alapítható végrendelettel is. Ilyen esetben a vagyonkezelés akkor jön létre, ha a vagyonkezelő ezt a megbízatását a hagyatéki eljárásban elfogadja. A bizalmi vagyonkezelési szerződést közjegyzői okiratba vagy ügyvédi magánokiratba kell foglalni. Az egyoldalú jognyilatkozattal vagy végrendelettel alapított bizalmi vagyonkezelést kötelező közjegyzői okiratba foglalni.”

Ha ilyen, vagy ehhez kapcsolatos ügyet intézne, mindenképpen kérje ki szakértő véleményét.

(Budaörsi Infó)

facebook:

0 Komment